Harangszó, 1921

1921-06-19 / 25. szám

196

HARANQSZÓ

1921. június 19.

Biblia-konferencia a lelkészek részére.

Figyelemmel közegyházunk lelki szükségleteire, valamint különösen a tolna-ba- ranya-somogyi egyházmegye sajátos szükségleteire, Dunántúli Luther-Szövetségünk vezetősége elhatározta, hogy Dombóváron lelkészek részére biblia-konferenciát tart. A konferencia célja nemcsak a résztvevő lelkészek lelki erősítése, hanem egyszersmind a teológiai és lelki elmélyedéssel végzett bibliakurzus által tájékoztatást nyerni arra vonatkozólag, hogy a gyülekezeti életbe miképen lehet ezen bibliaolvasási kurzusokat bevezetni, hogyan kell azokat vezetni s hogy az egyházunkban, vagy azonkívül álló áramlatok a bíblia- magyarázásnak minő eszmék szerinti csoportosítását teszi kívánatossá?

A konferencia vezetésére Szövetségünk Fábián Imre kölesdi lelkészt kérte fel.

A lelkészi konferenciát Dombóváron, június 21—22. esetleg 23. napjain tartják meg.

Dunántúli Luther-Szövetségünk nem zárkózik el a konferencia anyagi segélyezésétől s ezenkívül vasúti igazolvány megszerzésével igyekezünk az utazási költséget kevésbíteni. '

A lelkészi konferencia munkaprogrammja a következő :

Június 21. Reggel 8 órakor: 1. Igeolvasás és imádkozással megnyitás. 2. Bibliakurzus. I. A bűn ereje. Római 1. is—22. 29—32. 3.10—18. II. A bűn megismerése. Római 1. 2, 12.19—24. 3. A baptizmus keletkezése és rövid története. Délután 2 órakor: 1. Bibliakurzus. III. A bűn elhaImádkozás és keresztvetés néikül senkinek sem szabad a sírtól távozni.

Az ilyen lakoma, a halottról való megemlékezés sok pénzbe kerül s épen azért a szegény szűkösebben, a gazdag pedig nagyobb luxussal áldoz kedvesei emlékének.

Az idegenben elhaltak emlékét is megülik. A temetőben valamelyik rokon sírja mellé rakják le a messze távolban elhunytnak az életben viselt sapkáját, mellényét, nadrágját, tarisznyáját, csizmáját olyanformán, hogy ezek a ruhadarabok egy emberi alakot ábrázoljanak és azt ülik körül. Máskülönben a lakomázás az esetben is rendesen, a fentebb említett módon történik. Az ilyen halott számára emlékfát is állítanak fel, amely szalagokkal, papírból készült virágokkal és bojtokkal van felékesítve.

Ezekből látható egyfelől, hogy a szerb milyen kegyelettel viselkedik az ő elhunytjaival szemben. Másfelől, hogy a szerb nép vallásossága, kegyelete mennyire szinte kezdetleges, pogányos külsőségekben nyilvánul meg, mennyire hiányzik még lelki életében Krisztus evangéliumának a holtak sötét birodalmát is megvilágosító világossága. Vakarcs Kálmán.

gyása. (Megtérés) Máté 3., 2. Római 12, II .14—24. IV. Járás a bűntől elfordult életben. Római 6, 8.1—2 28. 2. A baptizmus mai helyzete, terjeszkedésének eszközei. Este a gyülekezet részére vallásos estély.

Június 22. Reggel 8 órakor: 1. Igeolvasás, ima. 2. V. Kisértések. Római 7.14—24. 14.17—20. VI. Világosságforrás. János 8.,

12. Ján. 9.30—41. 3. A methodizmus keletkezése, rövid története. Délután 2 órakor:

1. VII. Erőforrás. Ján. 7. 25, 8.33—39. Fiüppi 4, 3. VIII. Vigyázás az új életre. Máté 26, 41. Zsid. 11., 6. Efezus 6.10—10.

2. A methodizmus mai helyzete, terjeszkedésének eszközei. _

Este a gyülekezet részébe vallásos estély, amelyen irásmagyarázatot s a Lut- her-Szöv. munkáját ismertető előadást a vendégek tartanak.

A dombóvári konferenciára a jó Istennek gazdag áldását, megsegítő kegyelmét kérjük.

Miért és hogyan kellene a népet egészségtanra tanítani?

A földet mívelő nép az állam fun- damentoma. A fundamentoma mondom, mert a nép kezén át jut hozzánk legtöbb jó adomány és tökéletes ajándék, amely onnét fölül ered. Minden betevő falatunkért Isten után főként a népnek tartozunk halával. Hová lenne az ország, ha nem művelnék a földjét?!

Ha ez a fundamentom erős, akkor nem kell félteni az államot

Az államnak a népre kellene fordítania a legnagyobb gondot. Ügyelnie kellene arra, hogy a nép mennél egészségesebb, mennél munkáravalóbb legyen. Az államnak minden alkalmas módot föl kellene használnia, hogy mentül kevesebb legyen a cse- nevész gyerek, a nemi betegségben és egyéb bajokban szenvedő ember, hogy a népnek titkos ellenségei: a boszorkányok, a kenőasszonyok, a tudákosok, a pálinkás boltok, a tejszövetkezetek fogyjanak, hogy a nép lakása, táplálkozása, egész élete módja az egészségtan szabályainak megfelelő legyen.

Megteszi-e ezt az állam?

Külső ellenség ellen védik a hazát, tömérdek pénzt költenek hadseregre.*) Pedig sokkal több a veszedelem itt, csak keresni kell. Hány embert pusztít el a pálinka? Mi az a szeszadóból befolyó jövedelem ahhoz a rengeteg kárhoz mérten, amit az emberekben szenved az állam?! Hány embert nyomorítanak meg a csontrakók, a javasasszonyok, hány gyerek válik a bába, különösen a cédulás bába tudatlanságának áldozatává ? 1 Hány

*) Ez a cikk 1906-ban Íródott.

embert pusztít el a tüdővész, mert a fll lakása rósz, a táplálkozása hiányos I : Hány ember pusztult el azért, mert 1 aki az első segítséget nyújtotta neki, i nem tudta hogyan kell igazán segí- 1 teoi ? I Hány ember pusztul el azért, p mert nincs közel orvos ? 1

Ezek az igazi veszedelmek Nagyobbak, mint a külső ellenség.

De nem perelek az állam vezető embereivel. Az én szavam úgyse hallatszik odáig. Se a szenvedőké. A szenvedő állatok nyögését előbb meg- jj hallotta az állam, hiszen arra már ügyelnek, hogy a marhaállomány ne \ korcsosodjék, betegség kárt ne tegyen | benne.

De amíg az állam vezetői rájön- - nek a népegészségügy fontosságára, J amíg az állam a pálinkát méregnek 1 deklarálja s csak a patikusoknak en- A gedi az árusítását, amíg gondoskodik J arról, hogy a községek a betegápo- J lásban is jártas bábákat kapjanak, J hogy a nép egészségét, munkabírását biztosító törvények hozassanak s azok i végrehajtódjanak, hogy több orvos J legyen vidéken, mindeniknek kis kór- •]] háza: addig is nem ártana, ha lega- 1 lább azok küzdenének a nép titkos <j ellenségei ellen, akik tehetik. Az or- 1 vosokat, a tanítókat, meg a lelkésze- 1 két értem.

Be kell vinni az egészségtant a népiskolába, a templomba. Ojjé! a mondják majd a tanítók is, a leiké- a szék is. Ügyis sok az anyag. Nem, f való templomba.

Sok az anyag ? S ha jól megvizs- -I gáljuk mégis kevés. Mi a rendeltetése a népiskolának? Nemde az, hogy \ annyi ismerettel lássa el a gyereket, 1 hogy az majdan becsülettel megállja J a maga helyét, hogy hasznos tagja J legyen a társadalomnak ? 1

Az embert hajóhoz lehet hasonlí- A tani, az óceán egyik partjáról a a másikra készülőhöz. Az ember teste 4 a hajó, kormányos a lélek, az Óceán I egyik partja a bölcső, a másik a koporsó. Ha a hajó anyaga rósz, ha j a szerkezetében hiba van, ha a kor- A mányos nem ismeri a hajóját, az óceánt, ha nem tudja milyen vészé- 1 delmék fenyegetik, ha nem tudja I hogyan kerülheti el azokat: könnyen 1 megrongálódik a hajója, talán zátonyra M jut, esetleg az útja elején vagy a ,1 derekán elsűlyed. így az ember is, .ifl ha a szülőitől betegséget örököl, ha «I rosszul fejlődik; ha a lelke nem ké- I szül el a nagy útra, ha nem ismeri 'M a rá váró veszedelmeket, kikerülésük M módját: bajt, betegséget szerez, ősz- M szekoccan mindenkivel, időnek-előtte m