Harangszó, 1921

1921-06-19 / 25. szám

194. HARANdSZÓ. 1921 jdnlus 19 necsak a gyermekek seregét, hanem a népet is. A theol akadémián a Luther ön­képzőkör tartott díszgyülést. A theol. akadémia énekkara Qeist'inger theo- logus vezetésével karéneket adott elő, Horeczky Béla theologus, ifjúsági elnök imádkozott, majd Stráner Vilmos theol. akad. igazgató üdvözölte a püspököt. Nagy Lajos theol. akad. hallgató Papp-Váryné egy szép köl­teményét adta elő, Fuchs theol. hall­gató pedig Bachról szóló munkájából olvasott fel néhány részletet. Majd Rapi Béla püspök szólott az akadémia ifjúságához és tanári karához. Mele­gen kéri az akadémia ifjúságát, ne tegye elvont üres fogalommá a hazát és az egyházat, hanem lássa azokban az erkölcsi valóságok és az erkölcsi eszmék foglalatát. A mi egyhazunkat csak akkor szolgálhatjuk igazán, ha abban mint élő isteni organizmusban benne élünk s az életünkkel, maga- viseletünkkel is hirdetjük az igét. Élet csak ott vaD, ahol szeretet van, azért töltse el lelkünket az isten iránti, de egyszersmind az egymás iránti sze­retet is. A szép ünnepséget az akadémiai énekkar karéneke fejezte be. Egyik délután a tanítóképző intézet cserkész csapatát szemlélte meg a püspök. Megtekintette a Cserkész- Otthont. A cserkészcsapat Mechle József tanár vezetésével elvonult a püspök és a tanári kar előtt, majd bemutatták a táborverést, menetgya­korlatokat, irredenta verseket szaval­tak és cserkészdalokat énekeltek. A TÁ. H O A. Boldogok... Boldogok a sírók, kik könnyet hullatnak, Mert ök égi szóval megvigasztaltatnak. Alázatos szívvel kik az Úrhoz jönnek: Egykor örökségül bírják majd a földet. Akik igazságot szomjaznak, éheznek: Örök boldogsággal magelégíttetnek. Boldogok, boldogok az irgalmas lelkek, Mert az Úrnál ők is nagy irgalmat lelnek, Kiknek szíve tiszta s álnok bűnt nem ismert: Boldogok, mert egykor meglátják az Istent. Akik békességre buzgón igyekeznek: Mint Isten fiai boldogságot nyernek. S kik az igazságért bánfáimat szenvednek: Mindnyájan boldogok és áldottak lesznek. Horváth Imre. Hadi feljegyzéseimből. Szerbiai falusi temetők. 1916-ot írtak. Boszniában voltunk. Parancs jött, hogy az elfoglalt Szer­biába kell mennünk és annak egyik püspök buzdító beszédet intézett a cserkészcsapathoz, mely különben Sopron legkiválóbb cserkészcsapata. Fajunk nyolcezer éves múltja. A »Harangszó« olvasó közönsé­gének ígéretet tettem, hogy száraz- lexikoni adatokkal 8 ezer évnyi tá­volságra mutatok vissza fajunk múlt­jába. Lássuk hát ezeket az adatokat. A Pallas Lexikon »szumériak és akkádok« cím alatt a következőket írja: »ősrégi turáni nép az Eufrat völgyéből, Babilónia területén, amely nemcsak arról nevezetes, hogy a legrégibb eddig ismert kultúrának megalapítója, hanem egyúttal arról is, hogy nyelvének gyökszavai feltű­nően megegyeznek különösen a török és magyar nyelv gyökeivel, valamint nyelvtana is a turáni nyelvek saját­ságait mutatja. Történelmét a fen- maradt emlékek (ék íratok) alapján körülbelül a Krisztus előtti 5000 évig kísérhetjük vissza. Eleinte patici című papi fejedelmek uralkodnak a nép fölött. A legnagyobb patici Qudia volt, aki építményeket létesített, a szép művészetet s kereskedelmet hatalma­san pártolta és alatta vallás is alakul, amely eredetileg az ég- és föld tisz­telete, samaizmusz volt. A sémita bevándorlás későbbi. A sémita kirá­lyok uralkodását is megszakítja egy turáni származású király... Hőmmel Frigyes a német tudós aki a sémita részét meg kell szállnunk. Új világba kerültünk. Új vidék, környezet köti le a maga különlegéseivel együtt a mi figyelmünket. A többek között a szer­biai falusi temetők is felköltötték az érdeklődésünket. A szerbiai falusi temetők magas helyeken, hegyoldalakon húzódnak meg, jótávolban a községtől. A teme­tők már messziről szemibe ötlenek az utasnak, különösen akkor, ha zászlók is lengenek a sírok felett. Valóságos ünnepi processiónak kép­zeli az ember elsőtekintetre a zászló­kat és csak ha közelebb kerülünk, vesszük észre, hogy ott a holtak csendes birodalma van. A piros, fehér és kék, vagy legtöbbször egy­színű zászlókon, amelyek póznákra, rudakra vannak erősítve, feliratok hirdetik az elhunytnak születési és halálozási adatait. A zászlók kendők­kel, szalagokkal, virágokkal és ko­szorúkkal vannak felékesítve. nyelvek ismerője volt, mutatta ki, ; hogy a szumériai akkád nyelv turáni 1 volta kétségtelen.« E szerint Babi­lónia legrégibb lakói magyar fajú népek voltak. Ugyancsak a Pallas Lexikon ural- ll altaji (turáni népek) cím alatt ezeket írja: »Ezen népek őshazáját a mai mongol földön, az Altáj, Száján, Nan-san és Thian-san hegység közti óriási, mintegy 4 '/ 2—5 millió négyzet kilométernyi területen kell keresni, amelyv ma legnagyobb részben lak- hatlan, kietlen sivatag, de fönmaradt emléke a khinai évkönyvekben, hogy még ezelőtt 4—5 ezer évvel is nagy ; esőzések jártak erre, s búja legelők voltak ott, ahol ma a futó homok.-ío elöl minden tenyészetet. Még időszá—a mításunk után is voltak ott virágzód városok, irielyeket azóta eltemetett ar i homokos az utazók gyakran találnak: a a rémes sivatagban kiapadt folyó medreket. Az életviszonyoknak ezen i évezredek óta tartó fokozatos rósz—n szabodása sok ellenmondásnak látszóo jelenséget megmagyaráz az ural altáj. népek életében. Megértjük, hogyan történhetett az, hogy egy turáni nép- ' tői a szumértól származik a földke­rekség legrégibb kultúrája, melynek alapítása az írás föltalálásával együtt, a szumerök csillagászati megfigye­lése alapján, a Krisztus előtti b000-ik évig vezethető vissza. Olyan időszak volt tehát ez, midőn az ural-altájiak őshazájában és természeti viszonyok még kedvező befolyást gyakoroltak az emberi fejlődésre. A talaj fokoza- ; tos kiszáradása azonban megakasz­A sírdombokat kókeresztek, sírkő- o vek vagy egyszerű jelentéktelen fa- ai keresztek jelölik. A sírhantok körüliül ott hevernek a halottnak életében kedvelt tárgyai; így a gyermeknek > szeretett játékai, az iskolás fiúnak i könyves táskája könyvekkel, palatáb- . Iával írószerekkel együd}. Egy kis leánynak, aki 14 éves korában halt i el, a szövőszerszámját is meg pil­lantottuk a sírja mellett. Nemkülönben az egyes ruhadarabok is ott láthatók az elköltözött sírkeresztjén. Igen sok sírnál ott vannak a ha­lottnak életében használt evőeszközei is. A tányérban ennivalók is: kenyér, ( sült hús, tészta, gyümölcs, böjt idején csakis kenyér és bab. így nem fog o szűkölködni a sírban nyugvó semmi­nemű élelmiszerben. Sőt a sírkövőn lógó kis kosárban az évszakok sze­rint érő gyümölcsök zsengéjét rakják bele: cseresznyét, szilvát, almát, körtét, szőlőt, diót. Ez mutatja Ci!

Next

/
Thumbnails
Contents