Harangszó, 1921
1921-06-19 / 25. szám
194. HARANdSZÓ. 1921 jdnlus 19 necsak a gyermekek seregét, hanem a népet is. A theol akadémián a Luther önképzőkör tartott díszgyülést. A theol. akadémia énekkara Qeist'inger theo- logus vezetésével karéneket adott elő, Horeczky Béla theologus, ifjúsági elnök imádkozott, majd Stráner Vilmos theol. akad. igazgató üdvözölte a püspököt. Nagy Lajos theol. akad. hallgató Papp-Váryné egy szép költeményét adta elő, Fuchs theol. hallgató pedig Bachról szóló munkájából olvasott fel néhány részletet. Majd Rapi Béla püspök szólott az akadémia ifjúságához és tanári karához. Melegen kéri az akadémia ifjúságát, ne tegye elvont üres fogalommá a hazát és az egyházat, hanem lássa azokban az erkölcsi valóságok és az erkölcsi eszmék foglalatát. A mi egyhazunkat csak akkor szolgálhatjuk igazán, ha abban mint élő isteni organizmusban benne élünk s az életünkkel, maga- viseletünkkel is hirdetjük az igét. Élet csak ott vaD, ahol szeretet van, azért töltse el lelkünket az isten iránti, de egyszersmind az egymás iránti szeretet is. A szép ünnepséget az akadémiai énekkar karéneke fejezte be. Egyik délután a tanítóképző intézet cserkész csapatát szemlélte meg a püspök. Megtekintette a Cserkész- Otthont. A cserkészcsapat Mechle József tanár vezetésével elvonult a püspök és a tanári kar előtt, majd bemutatták a táborverést, menetgyakorlatokat, irredenta verseket szavaltak és cserkészdalokat énekeltek. A TÁ. H O A. Boldogok... Boldogok a sírók, kik könnyet hullatnak, Mert ök égi szóval megvigasztaltatnak. Alázatos szívvel kik az Úrhoz jönnek: Egykor örökségül bírják majd a földet. Akik igazságot szomjaznak, éheznek: Örök boldogsággal magelégíttetnek. Boldogok, boldogok az irgalmas lelkek, Mert az Úrnál ők is nagy irgalmat lelnek, Kiknek szíve tiszta s álnok bűnt nem ismert: Boldogok, mert egykor meglátják az Istent. Akik békességre buzgón igyekeznek: Mint Isten fiai boldogságot nyernek. S kik az igazságért bánfáimat szenvednek: Mindnyájan boldogok és áldottak lesznek. Horváth Imre. Hadi feljegyzéseimből. Szerbiai falusi temetők. 1916-ot írtak. Boszniában voltunk. Parancs jött, hogy az elfoglalt Szerbiába kell mennünk és annak egyik püspök buzdító beszédet intézett a cserkészcsapathoz, mely különben Sopron legkiválóbb cserkészcsapata. Fajunk nyolcezer éves múltja. A »Harangszó« olvasó közönségének ígéretet tettem, hogy száraz- lexikoni adatokkal 8 ezer évnyi távolságra mutatok vissza fajunk múltjába. Lássuk hát ezeket az adatokat. A Pallas Lexikon »szumériak és akkádok« cím alatt a következőket írja: »ősrégi turáni nép az Eufrat völgyéből, Babilónia területén, amely nemcsak arról nevezetes, hogy a legrégibb eddig ismert kultúrának megalapítója, hanem egyúttal arról is, hogy nyelvének gyökszavai feltűnően megegyeznek különösen a török és magyar nyelv gyökeivel, valamint nyelvtana is a turáni nyelvek sajátságait mutatja. Történelmét a fen- maradt emlékek (ék íratok) alapján körülbelül a Krisztus előtti 5000 évig kísérhetjük vissza. Eleinte patici című papi fejedelmek uralkodnak a nép fölött. A legnagyobb patici Qudia volt, aki építményeket létesített, a szép művészetet s kereskedelmet hatalmasan pártolta és alatta vallás is alakul, amely eredetileg az ég- és föld tisztelete, samaizmusz volt. A sémita bevándorlás későbbi. A sémita királyok uralkodását is megszakítja egy turáni származású király... Hőmmel Frigyes a német tudós aki a sémita részét meg kell szállnunk. Új világba kerültünk. Új vidék, környezet köti le a maga különlegéseivel együtt a mi figyelmünket. A többek között a szerbiai falusi temetők is felköltötték az érdeklődésünket. A szerbiai falusi temetők magas helyeken, hegyoldalakon húzódnak meg, jótávolban a községtől. A temetők már messziről szemibe ötlenek az utasnak, különösen akkor, ha zászlók is lengenek a sírok felett. Valóságos ünnepi processiónak képzeli az ember elsőtekintetre a zászlókat és csak ha közelebb kerülünk, vesszük észre, hogy ott a holtak csendes birodalma van. A piros, fehér és kék, vagy legtöbbször egyszínű zászlókon, amelyek póznákra, rudakra vannak erősítve, feliratok hirdetik az elhunytnak születési és halálozási adatait. A zászlók kendőkkel, szalagokkal, virágokkal és koszorúkkal vannak felékesítve. nyelvek ismerője volt, mutatta ki, ; hogy a szumériai akkád nyelv turáni 1 volta kétségtelen.« E szerint Babilónia legrégibb lakói magyar fajú népek voltak. Ugyancsak a Pallas Lexikon ural- ll altaji (turáni népek) cím alatt ezeket írja: »Ezen népek őshazáját a mai mongol földön, az Altáj, Száján, Nan-san és Thian-san hegység közti óriási, mintegy 4 '/ 2—5 millió négyzet kilométernyi területen kell keresni, amelyv ma legnagyobb részben lak- hatlan, kietlen sivatag, de fönmaradt emléke a khinai évkönyvekben, hogy még ezelőtt 4—5 ezer évvel is nagy ; esőzések jártak erre, s búja legelők voltak ott, ahol ma a futó homok.-ío elöl minden tenyészetet. Még időszá—a mításunk után is voltak ott virágzód városok, irielyeket azóta eltemetett ar i homokos az utazók gyakran találnak: a a rémes sivatagban kiapadt folyó medreket. Az életviszonyoknak ezen i évezredek óta tartó fokozatos rósz—n szabodása sok ellenmondásnak látszóo jelenséget megmagyaráz az ural altáj. népek életében. Megértjük, hogyan történhetett az, hogy egy turáni nép- ' tői a szumértól származik a földkerekség legrégibb kultúrája, melynek alapítása az írás föltalálásával együtt, a szumerök csillagászati megfigyelése alapján, a Krisztus előtti b000-ik évig vezethető vissza. Olyan időszak volt tehát ez, midőn az ural-altájiak őshazájában és természeti viszonyok még kedvező befolyást gyakoroltak az emberi fejlődésre. A talaj fokoza- ; tos kiszáradása azonban megakaszA sírdombokat kókeresztek, sírkő- o vek vagy egyszerű jelentéktelen fa- ai keresztek jelölik. A sírhantok körüliül ott hevernek a halottnak életében kedvelt tárgyai; így a gyermeknek > szeretett játékai, az iskolás fiúnak i könyves táskája könyvekkel, palatáb- . Iával írószerekkel együd}. Egy kis leánynak, aki 14 éves korában halt i el, a szövőszerszámját is meg pillantottuk a sírja mellett. Nemkülönben az egyes ruhadarabok is ott láthatók az elköltözött sírkeresztjén. Igen sok sírnál ott vannak a halottnak életében használt evőeszközei is. A tányérban ennivalók is: kenyér, ( sült hús, tészta, gyümölcs, böjt idején csakis kenyér és bab. így nem fog o szűkölködni a sírban nyugvó semminemű élelmiszerben. Sőt a sírkövőn lógó kis kosárban az évszakok szerint érő gyümölcsök zsengéjét rakják bele: cseresznyét, szilvát, almát, körtét, szőlőt, diót. Ez mutatja Ci!
