Harangszó, 1921

1921-05-15 / 20. szám

1921. május 15.

HARANQSZÖ.

155.

meg, hogy amennyiben egyes egyház- községek a jelzett egyházi kötelékhez nem akarnának csatlakozni, ez az alkotmány ezekre az egyházközségekre nem lehet kötelező.

Az előterjesztést, illetőleg az óvást dr. Schmidt K. J- esperes-lelkész, Schmidt Gyula felügyelő és dr. Pfeifer János jegyző Írták alá.

Protestánsok a területi integritásért.

A magyar egyházi kisebbségeket védő amerikai prot. bizottság kiáltványa a román kormányhoz.

Amerikában a magyar egyházi kisebbségek védelmére már régebben bizottság alakult, amely most az amerikai lapokban kiáltvánnyal közvetet- lenül a román kormányhoz fordul az üldözött kisebbségek érdekében. A kiáltvány mindenekelőtt az antant és Románia között kötött szerződésre hivatkozik s hangoztatja azt‘a rémé-* nyét, hogy a román kormány az igazság és jóakarat szellemében fogadja majd a hozzá intézet szózatot. Majd megállapítja, hogy faj, nemzet, nyelv és vallás különválasztása csaknem lehetétlen s így válik voltaképpen vallási alapon álló amerikai bizottság a nemzeti kisebbségek szószólójává. Az angol külügyi hivatal kimutatása alapján állapítja meg a kiáltvány, hogyan oszlik meg Erdély lakossága, majd felsorolja azokat a kizáróan külföldi, tehát nem magyar hivatalok

és egyházak küldöttségeinek jelentőseit, amelyek mint hiteles okmányok állapítják meg az Erdélyországban uralkodó kétségbeejtő állapotokat. Ezek a források: 1. A brit külügyi hivatal kiadványa Erdélyről és a Bánátról. 2. Bryce lord beszéde a brit felsöházban 1919. december 17-én.

3. A békebizottság hivatalos aktái.

4. Az unitárius küldöttek jelentése Erdélyről. 5. A presbiteri református világszövetség bizottságának jelentése. 6. A babtista világszövetség kiküldötteinek jelentése. 7. Az amerikai luteránus egyházak kiküldötteinek jelentése. 8. E bizottságnak a múlt nyáron Magyarországba, Erdélybe és Romániába kiküldött bizottságának jelentése.

Majd a különböző sérelmek felsorolásából arra a következtetésre jut a kiáltvány, hogy a román kormány teljesen mellőzi azokat az Ígéreteket, amelyek az 1919. december 10-én aláírt kisebbségi szerződésben foglaltatnak, és amelyek megtartására a román kormány magát kötelezte. Végül felkéri a román kormányt, hogy hívja Össze az erdélyi egyházak képviselőit és garanciákat követel arra nézve, hogy:

1. A békeszerződésekben letett határozmányok szorosan teljesítetnek,

2. a középponti helyeken, mint Kolozsvár, a román tisztviselők és családok által a magyaroktól hozzájárulásuk nélkül nagy megkárosításokkal elvett lakások visszaadassanak, 3. az állam által elvett (konfiskált) egyházi

való munkára, a lelkipásztori hivatásra irányozd figyelmét. Erre enged következtetni a költőpap édesanyja iránt rajongó szeretete, továbbá az a körülmény, hogy az édesanya iránti hálás gyermeki szeretetre oly megható szépen buzdítja vend olvasókönyvében az iskolásgyermekeket.

Tanulmányait, úgy a gimnáziumot, valamint a teológiát is az ős almamater, a soproni lyceum falai között végezte, mindvégig kiváló eredménynyel.

Mint lelkészjelölt több évet külföldön töltött, nyelvismeretét is gyarapítva. Állítólag nyolc nyelvet beszélt.

Németországból hazatérve a zala- megyei Szepetnek egyházközség hívta meg lelkészi állására. Itt német nyelven hirdette Isten igéjét. Segédlelkészi működéséről nem tudok, valószínűleg mint több évet külföldön töltő lelkészjelölt, azonnal rendes lelkészi

állást foglalhatott el. Szepetneken első teendője, hogy a régi, roskadozó templom helyébe új templomot építtet. E templom ma is fennáll és rövid ottani működése mellett is hirdeti a szepetneki híveknek Kardos János buzgó tevékenységét.

1835-ben, tehát 34 éves korában hívta meg egyhangú lelkesedéssel, Czipott György lelkészének halálával megüresedő lelkészi állására a hodosi (jelenleg órihodos) gyülekezet. Kardos örömmel sietett Hódosra, mert akkor még a jelenlegi domonkosfai gyülekezettel is egy gyülekezetét alkotó, lélekszámra is tekintélyes hodosi gyülekezetben, szülőfalujához közel úgy érezhette magát, mint ki ismét otthon van. Lankadatlan buzgósággal hirdette itt élte fogytáig úgy magyar mint vend nyelven az Isten igéjét. Pá- radhatatlan buzgalmát, tevékenységét misem bizonyítja jobban, minthogy már 1836-ban, tehát alig- egy évi

vagyon visszaadassék és az állam által használtakért megfelelő kárpótlás adassák, 4. az egyházaknak biztosítsák a jogot iskoláik, egyetemeik, kollégiumaik, tanító- ét papképzőik fenntartására, 5. biztosíttassák a postai távirati telefon és a személyes érintkezés az erdélyi hatóságoknak és lelkészeknek a máz országok egyházaival, iskoláival és egyetemeivel, 6. az egyházak szabadon folytathassák önkormányzatokat, mint a királyság más egyházai, 7. hogy szabadon használhassák anyanyelvűket a nyilvános istentiszteleteken, 8. teljes amnesztia a lelkészeknek, akiket letartóztattak, 9. a bukaresti kormányban olyan hely adassák a magyar egyházak képviselőinek, amely őket a román királyság más egyházaival és vallásos szerveivel egyenlővé teszi.

A kiáltványt az amerikai közélet kiemelkedő személyiségei igy Brown

J. Artur, Gordon Sinley V., Taft volt elnök stb. írták alá.

Olvassuk a bibliát!

Zsolt. 119., 105.:

Hol biblia a házban nincs,

Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott,

De Isten nem lel hajlékot.

ígéreteim.

Május 16. I. Sámuel 1.11, se—as. Pünkösd azt is hirdeti, hogy az Úr szavatartó. Megígérte, él is küldte a Szentleiket. Meg fogom vizsgálni az Ígéreteimet. A kereszt- ségben ép így ajánlottam fel én is a ma- gamgyermekét s a keresztgyermekeimet az

hodosi tartózkodása után itt is ismét csak a templomépítés munkájában találjuk. Hodoson is nagy szükséget póto] ezzel. Hodos, mint általában az egész őrség a reformáció századának, már tierekán szakított a katho- likus egyházzal és így magával vitte a még 1236-ban épült régi templomot is.

Sajnos e templom Il-ik Perdinánd idejében a reformáció híveitől elvétetett. Templomától megfosztva az ellenreformáció és üldözések ideje alatt a hodosi gyülekezet két ízben is épít ugyan templomot, de részben és főképen pedig az újabb templom- fosztás félelméből kifolyólag csak fából csinált templomot. Kardos még szintén fatemplomot, a második, már tégla-alapú, de külömben szintén csak fa építményü templomot találta és bizony már nagyon rossz karban, Hodoson.

Tettre kész lelke nem is hagyja