Harangszó, 1921
1921-05-15 / 20. szám
116 HARANQSZÓ. 1921. május 15. Úrnak, mint Anna Sámuelt. Az övéi tényleg ? Május 17. Máté 16.u—is. Péter Cezá- rea Fihppinél konfirmálódon meg. Jézushoz való viszonya itt lett öntudatos hitté s az anyaszentegyházhoz itt kapcsolódott kötelességtudattal. Itt akarta Jézus kősziklává erősíteni. Mit ígértem a konfirmációmkor? Mit tettem ez Ígéretem beváltására? Május 18. Rúth 1 .18—17. Ez egy családi hűségnyilatkozat. Én is ezt Ígértem — még pedig oltár előtt — a hitvestársamnak, Ígértem sokszor, önként közelebbi s távolabbi hozzámtartozóimnak. Szeretem-e őket ma is úgy, mint ígéretemkor ? Május 19; Ezsaiás 6.8. Azzal, hogy elvállalja az Úr megbízását, ígéretet is tesz a próféta a megbízás hűséges teljesítésére. Engem is elküldött valamilyen munkamezőre az Úr. Az elvállalás tényével én is Ígéretet tettem a hűséges munkára. Tényleg hűséggel végzem-e hivatásomat ? Olyannal, amilyennel kezdtem ? Május 20. H. Sámuel 15. sí. Én is hűséget esküdtein a királynak, benne magyar hazámnak. Hány hazafias ünnepélyen meg is újítottam ez Ígéretemet 1 Megyek-e ma Ittai módjára önkéntes szegénységbe meg- gyalázztt hazámmal ? Szívesen hozom-e érte az áldozatot? Május 21. I. Mózes 27. i»—«o. Izsáktól hamis utón szerzi meg Jákób a hatalom odaígérését, de azért — bármennyire fáj is szívének — állja szavát. ígérete szent előtte. Ilyen komolyan veszem-e én embereknek tett ígéreteimet? Május 22. Bírák 11.30—to. Bajok között de sokszor s mily sokat tudnak Ígérni Istennek 1 Van-e bennem annyi becsület, hogy nem csak megígérem, de meg is adom Istennek azt, amit Ígértem? A megjavu- lást isi Kedves halottunk emlékét méltóképen megörökíthetjük, ha van jó fényképünk róla. Fényképe után megrendelhetjük művészi olajfestésü élet- hű arcképét. A címet és feltételeket lapunk kiadóhivatala közli. HETI KRÓNIKA. A politika eseménye. A nemzetgyűlés az állami költségvetést tárgyalja. Nevezetes mozzanat az utolsó évek történetében. Teljes rendes költségvetés 1914. óta nem szerepelt. A pénzügyminiszterek indemnitások útján sáfárkodtak. Az állami költségvetésünk azonban ugyancsak megduzzadt 1914. óta. Nagy ámulat volt annak idején a két milliárdos költségvetés s az Nagymagyarország költségvetése volt. A mostani költségvetés Csonkamagyarország költségvetése és 20 milliárdról szól, melyből 9 milliárd a deficit. Ezt Hegedűs a józan takarékosság útján gondolja eltüntetni. Apponyl Albert gróf, kinek ünneplésére most készül az ország, legutóbb ismét hatalmas beszédet mondott a nemzetgyűlésen Beszédében kitért a kül- és belpolitikára egyaránt. Beszédjéből idézzük következő szavait, mert úgy érezzük, hogy azok az evangéliomi világnézet szolgálatában álló keresztyénség mai állásfoglalásával szószerint megegyeznek: „A tudatlanság ellen nemcsak az iskolával, hanem szociális munkával igyekezzünk kevésbé művelt polgártársainkat fölvilágosítani. Az erkölcsi érzés meglazulása ellen kell küzdeni vallási alapon, krisztusi alapon, a kereszténység nagy erkölcsi tanainak érvényesülése által, de viszont a keresztény irányzat képviselőinek maguknak sohasem szabad a krisztusi erkölcsi alappal ellentétbe jut- niok. Ez a legelső föltétel.“ A magyar békeszerződés az angol felsőházban. A lordok háza a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. Cur- zon lord fejtette ki a kormány álláspontját hosszabb beszédben Magyarországot — úgymond — a múltban a közös barátságnak és rokonérzésnek sok köteléke fűzte Angliához. Sok olyan jellemvonása van a magyar nemzetnek, a mely analog a mienkkel. Kellő súlyt tulajdonítunk Magyarország háborús szenvedéseinek, és egyetlenegy baját sem kívánjuk figyelmen kívül hagyni, de ha a tényeket tekintjük, semmivel sem találhatjuk Magyarország háborúbaszállásának vétkét kevésbé súlyosnak, mint bármely bűntársának ebbeli felelősségét és így Magyar- ország egyáltalán nem remélhette azt, hogy majd, ha a háborúnak vége lesz, tisztán a régi emlékek kedvéért menekülni fog attól a bűnhödéstöl, amelyet bűntársainak el kell szenvednie. És ha majd Magyarországot ugyanabban a szellemben kezeli a bizottság, a mint tette Ausztriával, akkor Magyarországnak nem lesz oka a panaszra. Elismerésben részesítette azt a magatartást, amelyet a magyar kormány Károly király visszatérése alkalmából követett, majd azzal a megjegyzéssel fordult a lordok felé, hogy a legjobb, amit Anglia Magyarorszg érdekében tehet, az, ha ratifikálja a szerződést és ezzel is támogatásban részesíti a magyar kormányt addig, a míg ezt megérdemli másrészt, hogy befolyásolni törekedjenek Magyarország szomszédjait oly irányban, hogy több alkalmazkodást tanúsítsanak Magyarországgal szemben. Teljesen Magyarország hatalmában van — ezzel fejezte be Curzon lord beszédét — hogy a magyar faj erőkifejtésével munkálja az új megváltás művét, a melyet néhány év alatt létrehozhat. Newton lord, Bryce és Philimore lord .bírálták ezután az új határokat, kegyetlenül igazságtalanoknak mondották a békeszerződés rendelkezéseit Magyarországgal szemben és felhívták a kormányt arra, hogy ne forszírozza a jóvátételi klauzulákat. Harmsworth külügyi államtitkár egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a brit kormány a szövetségesekkel egyetértve határozottan ellenzi, hogy Habsburg kerülhessen vissza Magyarország trónjára. Ennek fentartásával a brit kormány Magyarország jövő államformáját és azt, hogy Magyar- ország kit választ uralkodójául, tisztán magyar ügynek tekinti és ebbe beleavatkozni egyáltalán nem kíván. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére nyugodni, új, a kornak és a nyugo- dalmasabb viszonyoknak inkább megfelelő szilárd falu templom építésére buzdítja magyar és vend híveit. Meg is kezdik hamarosan a, munkát. Kőfejtő messze vidékem nincsen, téglagyár a környéken • akkor még egyáltalában nem volt í’ maga a gyülekezet fog tehát hozzá a szükséges, rengeteg mennyiségű tégla megvetéséhez, kiégetéséhez és a gerendázat kifaragásához. Igaz, így lassan ment, de évek kitartó munkájával 1842-ben mégis csak elkészül a most is fennálló, szépen boltíveit és akkor az egész környék által megcsudált új templom. Kardos buzgón, saját jónak és helyesnek felismert meggyőződése mellett következetesen kitartva vezette e munkálatokat és erős akaratának bizonyítéka, hogy úgyszólván az egész gyülekezet akaratával szemben is érvényesítette a maga akaratát: nem a régi templom helyén, a postaút melletti völgyben, de a felette levő, emelkedettebb és szárazabb dombon jelölte ki az új templom helyét. Innét mindenesetre hatásosabb, messzire himagasló és az egész környéket uraló az. De meg az új templom elkészültéig a régi is használatban maradhatott. Ha gyülekezetére építő és fontos a munka, melyet Kardos egyházközségében teljesített, még sokkalta fontosabb és az összes vendvidéki egyházakra kiható az a munkásság, melyet tollával mint író, egyházi énekköltő és fordító végzett. Ebben volt az ő igazi rendeltetése, Isten általi elhivatása. Ha lelkipásztori teendői, a gazdálkodás gondja időhöz engedé, csendes, szobájába vonult és egyedüli szenvedélyének, a dohányzásnak hódolva, sürü füstfellegben egymásután alkotá meg költői lelkének gyönyörű szüleményeit, vend egyházi és halottas énekeskönyveink szebbnél szebb eredeti, valamint fordított és minden alkalomra kiterjeszkedő egyházi énekeit. Templomi, valamint halottas énekeskönyvének minden egyes sora költői tehetségének, hitbuzgó lelke vallásos ihletének ragyogó bizonyítéka. Költői tehetség volt ő a szónak legteljesebb értelmében. Eredeti énekeiben a magas szárnyalásu költői lélek gyönyörű szép gondolatai, az Istenimádás és emberszeretet magasztos érzelme a legtökéletesebb ritmussal, verseléssel párosulnak. Énekfordításairól, — ezeknek száma nagyobb — pedig legtöbbször elmondhatjuk: jobbak az eredetinél. Igazi lelki congenialitással, sőt sokszor superioritással ülteti át régi egyházi énekeink hitbuzgóság és áhítattal teljes gondolatit, szellemét; verselése, rímelése pedig azoknak minden hibáitól, erőltetettségétől men-
