Harangszó, 1921
1921-04-24 / 17. szám
mi. április 24 HARANQSZO. 133. kis fával megporhanyítjuk. Ezt nevezzük Herrmann-féle kukorica művelésnek. Ily művelés kettős vetésforgóban történik: kalászos s utána kukorica. Kiadós jó vetésforgó ott, a hol elegendő trágyával rendelkeznek. Az ültetés így sok munkát igényel s csakis nagyobb táblákban alkalmazható ez a módszer. Siettethetjük a kukorica beérését, ha a szárak tetejét a csövek hajzatának elszái adása után a csövek felett levágjuk, amit összegyűjtve jó takarmányt nyerünk. Egy öreg gazda. * Az új őrlési rendelet értelmében a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó hektoliterenként 75 kilogram sulyminóségü búzát a korpa és hulladék levonása után 80 százalékra kell kiőrölni. Ha a buca 2 százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keverék minden megkezdett százaléktöbblete után a kenyérlisztre nézve meghatározott meny- nyiséget 1 — 1 százalékkal megfelelőképpen növelni. A 62 kilogram hektolitersulyu árpából 12 százalék egységes fehérlisztet és 53 százalék egységes kenyérlisztet, összesen tehát 65 százalék lisztet kell kiőrölni. Az egységes fehérliszt árát a közvetetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kívül métermázsánkint 1600 koronában állapítják meg. Adatai a Haraip terjesztésére! EGYHÁZI ÉLET. A worms! birodalmi gyűlés négyszázéves évfordulóját széles e világon nagy ünnepségek keretében ünnepelte meg az evangélikus egyház. Magyarhoni ev. egyházunkban az ünnepségek rendezése köröl bőven kivette a maga részét főleg a Dunántúli Luther-Szövetség és az Országos Ev. Szövetség. Dunántúlott a püspökség székhelyén az ünnep délelőttjén Kapi Béla püspök prédikált, a délutáni ünnepély folyamán pedig báró Haas Albert jeles publicista, ev. egyházunknak kiváló világi papja tartotta az ünnepi beszédet. -- Budapesten dr. Kovács Sándor ünnepi beszéde képezte az emlékezés központját. Gyászrovat. Nagyberzsenyi Berzsenyi Sándor, a somogyi egyházmegye felügyelője március 24-én 69 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 26-án volt Nikién nagy részvét mellett. A boldogult hosszú időn át volt a somogyi egyházmegye buzgó felügyelője s munkásságával, jellemével sok tisztelőt szerzett magának. Özvegyének, gyermekeinek, rokonságának gyászában egyházunk is őszinte részvéttel osztozik. A lovászpatonai egyházközségben a múlt évi önkéntes adományok és gyűjtések összege 22,418 K 11 fillér volt. A számadó gyűlésen az elnökség külön is elismerését és köszönetét fejezte ki a hívek nagy áldozatkészségéért. A lébényi egyházközség április 10-én tartotta tavaszi közgyűlését. A gyülekezet gondnokainak megbízása lejárt s a közgyűlés egyhangú bizalommal megkérte őket, hogy továbbra is viseljék tisztjüket, de ők, tekintettel sok évi hivatalviselésükre, felmentésüket kérték. Kováts Kálmán kilenc éven át, Unger Lőrinc tizenkét esztendeig voltak a gyülekezet gondnokai. Közös gondnokságuk idejére esik az új iskola építés, a régi iskolának tanitólakássá való átalakítása, a tanítói gazdasági épület átépítése, a templom előterének s a lelkészhoz szép hajtást. Vetés után fogassunk s utána hengerezünk. $■ A kikelés után jó megfogasolni vagy a lókapálóval megjáratni. Néhány hétig azután várhatunk s ha már gyomosodni kezd, már nem csak a sorközöket, de magát a sort is megkapáljuk; ezt az utóbbit természetesen kézi erővel. Mélyen ne kapáljuk, mert ezzel a gyökérzetének ártunk. Ismét azután ha gyomosodik, átlag 1 hónap múlva megkapáljuk. A töltögetés csak ott van helyén, hol erősebb szelek járnak vagy hidegebb talajon. Ez által nagyobb felületet nyerünk a nap melegségének befogadására, a mi jótékony hatással van a hideg földbe ültetett kukorica fejlődésére. Viszont ha nem töltjük fel a kukoricát, a nedvesség elpárolgását jobban megakadályozzuk s a sik területen egyenletesebb lesz a szántás. A kukoricának erős a gyökérzete úgy hogy melegebb talajban csakis nagy széljárásos helyen lehet indokolt a feltöltögetése. Már az első illetve a második kapálásnál kivágjuk a felesleges szárakat. Az utolsó kapálásnál a fattyúhajtásoktól megtisztogatjuk s ha később is hozna ilyeneket, ezt a műveletet megismételjük s ugyancsak kivághatjuk a meddő szárakat is ilyenkor. Ha a kukorica földjét megvona- lozzuk hosszában keresztben s a metszési pontokra kézzel ültetünk 4—5 szemet, akkor ugyanebben a két irányban végezhetjük a lókapálóval való munkát s a szárak töveit róni gyülekezet hívta meg. Több ágra szakadt családjának az u. n. „hegy- falusi és nemeskéri idősebb ágát* alapította, triSlyet fiai közül János (szül. Nemescsón 1768., megh. Zom- borban 1823.) terjesztett tovább, míg András (1771 —1832., a mezőhegyesi urodalom kormányzója) „a hegyfalvi és nemeskéri ifjabb * ágat, Gottfried (1779 —1838., a bábolnai és bukovinai urodalmak igazgatója) a „lécz- falvi“ ágat alapította és terjesztette. Hazánk gazdasági életében vitt jelentős szerepet e három Asbóth testvér, igazgatásuk alatt vannak a legjelentősebb urodalmak s János nemcsak mint gyakorlati gazda, hanem mint a Georgikon tanára, a gazdi-nevelés terén is érdemeket szerzett. Tanulmányait a soproni Lyceumban s a göttjngeni egyetemen végezte, Lőcsén és Késmárkon volt tanár, honnét 1801-ben Festetich György gróf a keszthelyi Georgikonhoz hívta meg. Mint jele* izakember, gyorsan emelkedett: 1806-ban az összes Festetich urodalmak jószág- igazgatója, 1820-ban pedig a bácskai koronaurodalom és a Ferenc-csatorna kormányzója lett. Több tudóstársaság tagjai sorába választotta. Vele és testvéreivel kerültek az Asbóthok Délvidékre: Bácskába, Krassószörénybe (és Bukovinába), ahol a lé- származókat manapság is megtaláljuk. Asbóth Jánosnak nyolc gyermeke volt (Tátrai Anna-Mária második nejétől), köztük a hires Lajos, 48—49- ben honvédtábornok, János, gazda és 48—49-ben földmivelési miniszteri osztályfőnök és Sándor, 48—49-ben honvéd műszaki ezredes, a forradalom után emigrált s az Amerikai Egyesült Államok szabadságharcában hősiesen harcolt, tábornok lett, utóbb pedig buenos-ayresi követ, ahol mint ilyen halt meg 1870-ben. Lajos tábornok, Keszthelyen született 1803-ban, Lúgoson halt meg 18_82-ben. A bécsi hadmérnöki akadémiát végezte s mint tiszt szolgált az osztrák hadseregben 1842-ig, amikor nyugalomba vonult. A forradalom kitörésekor őrnaggyá és a Bánát parancsnokává neveztetett ki. Az ómoldovai, németbogsányi, resiczai csatákban harcolt győzelmesen és Buda ostrománál, mely után csakhamar tábornok és a II. hadtest parancsnoka lett és elnyerte a katonai érdemkereszt második osztályát. Világos után őt is halálra Ítélték, de kegyelem útján várfogságot kapott, melyből hét esztendei raboskodás után szabadult. Az emigrációban való szerepléséért még ezután is többször elfogták s az Almássy-féle összeeskövés miatt Jo- sefstadtba zárták. Neje Asbóth Flóra volt, családjának hegyfalusi és nemeskéri ifjabb ágából. Az e házasságból származott gyermekek róm. katholikusok lettek. Több gyermekük
