Harangszó, 1921

1921-04-24 / 17. szám

134 ■HARANQSZO. 1921. április 24. kertnek betonfallal bekerítése. Nagy érde­meket szereztek maguknak a gyülekezet anyagi ügyeinek rendezése körül is, mert ő alattuk a gyülekezet minden adósságától megszabadult s a gyülekezeti szántóföldek és rétek jövedelme — nem csupán a vál­tozott viszonyok révén, hanem körültekintő gondosságuk által is — nagy mértékben fokozódott. A közgyűlés őszinte, meleg köszönetét mondott nekik buzgó fáradozá­sukért. A presbitériumnak mindkettő to­vábbra is tagja marad. Helyükbe megvá­lasztattak ifj. Kovács Sándor és Hauptmann Pál; egy megüresedett presbiteri állás pe­dig Iegifj. Kovács Sándor megválasztásával töltetett be. — Az 1920. évi számadás sze­rint bevétel volt 199,767 K 89 f, kiadás 173,271 K 18 f, pénztári maradvány 26,496 K 71 f. A gyülekezet vagyona 18,792 K 01 f gyarapodást mutat. Az alapítványok és ala­pok tőkeösszege 27,157 K 86 f; a gyara­podás itt 6,619 K 37 f. A dukai evang. leánygyülekezet ápr. 5-cn Luther-SzöVetségi estét rendezett. Közének után Tompa M. lelkész szép imát, Varga Gyula esperes megható prédikációt mondott. Ezután a gyülekezet férfi- és leányifjusága szavalatokkal felváltva két- hangon vallásos dalokat adott elő. A min­den tekintetben sikerült és dicséretes elő­adásban közreműködtek: Horváth Sándor, Pető Sándor, Boros Imre, Borbély Jolán és Kovács Etelka. Az esperes befejező imája után a Himnusz eléneklésével ért véget a szép ünnepély, melyről nemcsak lelki kincsekben gazdagodva, de hazasze­retetben megerősödve távozott a nagyszámú hallgatóság. A Luther-Szövetség javára rendezett offertórium 910 koronát jövedel­mezett. A hivek buzgóságáról tesz tanú­bizonyságot az is, hogy önkéntes adakozá­sokból új harang beszerzésére eddig 34 ezer korona gyűlt össze. A szendi ev. ifjúság márc. hó 28-án és április hó 3-án az orgonaalp és a nő­egylet alapja javára műkedvelői előadást tartott. Előadták Szigeti Józsefnek: „A csizmadia mint kísértet* c. népszínművét. Közreműködtek: Nemes Viktor, Színak Ferenc, Adorján István, Oláh Sándor, Felső Mihály, Felső Erzsébet, Matisz Etelka, Ne­mes János, Sodorai János, Szabó József, Németh József, Színak Kornélia, Csűri Mária, Nagy Lajos, Csűri Lajos, Csizma­közül János vált ki. Külföldön tanult s belépett a Klapka-légióba. A ki­egyezés után a honvéd-minisztérium­ban foglalt állást, később a közös külügyminisztérium tanácsosa volt. Tudományos értékű munkáiért az Akadémia tagjai sorába választotta. Számottévő volt mint újságíró és politikus is. Kossuth szabadságharcában részt vettek még a családból: Adolf (a hegyfalvi és nemeskéri ifjabb ágból), őrnagy és Ede (a léczfalvi ágból), szintén őrnagy. A tudomány jeles művelőiként tűn­tek ki János, 48—49-ben földmíve- lési minisztériumi osztályfőnök gyer­mekei : Oszkár és Emil. Oszkár, a budapesti egyetemen a szláv nyelvé­szet tanára, a magyar és orosz tudo­dia István, Kositz Miklós, Zóna Róza, Hánsli Erzsébet és Veréb József. A tiszta jövedelem 8712 K 50 f. Ebből felülfizetés 1867 korona. A téti ev. leány-egyesület március hó 6-án sikerült összejövetelt rendezett. Az ünnepélyt az egyesület énekkara nyitotta meg Potyondy Zsigmond tanító vezetésé­vel. Az estélyt Kovácsics Géza lelkész tín- nedi beszéde, Horváth Rózsi, Horváth Esz­ter és Csizmazia Róza szavalatai, továbbá Horváth Karolina, Kovács Mariska, Pödör Irénke és Szabó István énekei tették vál­tozatossá. Az ünnepély karénekkel és a Himnusszal végződött. A tiszta jövedelem 3000 korona volt, mely a harang-alapra fordíttatott. A zalaistvándl ev. ifjúsági egylet és énekkar március hó 15-én hazafias ünne­pélyt rendezett a község főterén, amikor is hazafias beszédek és az énekkar szép énekei után hazafias szavalatok hangzottak el. Közreműködtek: Szita Károly, Horváth Já­nos, Simán Gyula és Péter Károly. Köz­adakozásból a községi óvoda-alapra 1650 korona folyt be. A zalaistvándi ev. nöegylet március hó 20-án vallásos ünnepélyt rendezett a tem­plomban. Az énekkar szép karénekekkel szerepelt; az ismétlőiskolai tanulók „Kos­suth búcsúját“ énekelték. Szavaltak: Tóth János, ifj. Tibola Sándor, Horváth Mili és Tibola Linka. A nőegylet céljaira 421 kor. folyt be. — Kovács Antalné és Bolla An- talné emléket akarván állítani felejthetetlen szüleiknek, 500 kor. alapítványt tettek. — Krajczár János orosz fogságból való sze­rencsés hazajövetele alkalmából 500 kor. alapítványt tett. A magyarszombathelyi gyülekezet­ből Varga Mihály és Farkas Julianna isten­házára 2000, a „Harangszó“ terjesztésére pedig 100 koronát adományoztak. Az ev. ifjúsági egylet és nöegylet már­cius 13-án tartotta számadását. A nőegylet tőkéje a múlt évben 750 K 77 f-rel 3921 K 26 fillérre szaporodott; a 2 éves ifjú­sági egyleté 948 K 50 f-rel 3681 K 30 fil­lérre emelkedett. Husvét ünnepei alkalmával a következő adományok folytak be: özv. Takács Fe- rencné Istenházára 1000, N. N. 100, Varga János 150, Németh Gyula 50, Horváth Já­mányos akadémiák tagja, Emil, a József műegyetemen volt tanár és a Ganz-gépgyár vezérigazgatója. A XVII. század közepétől a XX. század második évtizedéig, közel há­romszáz éven át, követtük nyomon az Asbóth család vázlatos történetét. Láttuk, hogy a szerény falusi papiak­ból az egész országba szerte ágazott családtagok mindenütt ott voltak, ahol az Istent és a Hazát kellett szolgálni. A bibliás kuruc prédikátor: Asbóth János öröksége: az Isten- és haza- szeretet apáról fiúra szállt. Volt a soraikban kuruc, esett el közülök a törökök elleni harcokban, 48-ban öt szolgálta csak karddal a hazát s azóta is a közélet minden terén megtaláljuk a leszármazókat, mint a tudomány jeles munkásait, előkelő közhivatalok nos 100 korona, N. N. 16 szál csillár­gyertya. Istenházára adtak még a követ­kező konfirmandusok: Varga Julianna 200, Bécsi István 50, Varga Pál 50, Horvátiak Ferenc 50, Gombás Ferenc 30, Bocska Jó­zsef 60, Vörös Julianna 30, Imre Zsófia 10, Kustyán Julianna 20, Nagy István 50, Gom­bás Imre 20, Szarka Dezső 50, Pap Mária 30, Major Ilona 30, Csonka Lajos 60, Szente Julianna 50, Szabó Mária 20, Maracskó Erzsébet 100 koronát. A kölesdi evang. dalárda április hó 10-én szépen sikerült irredenta-ünnepélyt tartott a következő műsorral: 1. Himnusz, énekelte a dalárda. 2. Magyarország, Váji Nagy G.-tól, szavalta Weil János. 3. Ott­hon, otthon, Gebbhardt—Glover-től, éne­kelték ifj. Koritsánszky Dénesné, Fábián Imréné, hegedűn kísérték Peíz Gyula, Hanz- mann Gusztáv, harmoniumon kísérte Bors József. 4. Özvegy vagyok, dr. Vrabély A.- tól. Előadta ifj. Koritsánszky Dénes. 5. Ma­gyar népdalok. Énekelte a dalárda. 6. Üze­net Erdélyből, Kárpáthy Piroskától. Szavalta Bekker Katóka. 7. Mi a haza ? Melodráma Ábrányi Emiltől. Szavalta Horváth Béla; kísérte Bors József. 8. Nincs már nekem puskám : Sassy—Thurzó—Bors-tól. Éne­kelte a dalárda. 9. Él magyar, áll Buda még ... Irredenta előadás. Tartotta Korit­sánszky Ottó. 10. Hiszek egy Istenben ... Pay Váry E.-né—Fricsay-tól. Énekelte a gyülekezeti vegyeskar. Az énekeket Weil János karnagy vezette. A szép ünnep tiszta jövedelme 3400 korona volt. A zalaszentgróti gyülekezet új elöl­járóit : Kovács Zsigmond gondnokot és Simon Ferenc pénztárost megható ünnep­ség keretében iktatta hivatalukba husvét másodnapján Nagy István zalaistvándi lel­kész, ki szép szavakban kérte Isten áldá­sát az új tisztviselőkre. Ez alkalommal adakoztak: Kasza Gyuláné 250, Frankovics Sándor harangalapra 500; az egyház fenn­tartására : Csányi Ida tanítónő 300, Nagy István lelkész 200 koronát. Gyertyákat adományoztak a csillárba: özv. Péter Jó- zsefné és Jobbágyi József. A fehérvárcsurgói leányegyház márc. havi vallásos estélye is minden tekintetben lelketemelő volt. Az est központját Kovács Lajos ref. lelkész írásmagyarázata és Göm­bös Sándorné felolvasása: „A nő a keresz­tyén vallásban“ képezte. Az est sikeréhez viselőit, katonákat, gazdákat, kis- és nagy-polgárokat. Mint a fenyvesben, vannak kisebbek-nagyobbak, de mind szálasak, úgy az Asbóthok között is voltak nagyobbak, kisebbek, de egész emberek valamennyien És mikot ezt tudjuk, lehetetlen, hogy újra, meg újra magunk előtt ne lássuk a sze­rény, de tiszta levegőjű paplakot, ahonnét elszármaztak, a nemes egy­szerűségben élő prédikátor családot, melyből kihajtott a terebélyes nem­zetségfa, és észre ne vegyük az élet könyvének: a bibliának hatását, mely messze századok késő utódainál is éreztette erkölcs- és jellemnemesítő áldását. sugarainál 1

Next

/
Thumbnails
Contents