Harangszó, 1921
1921-01-09 / 2. szám
1921. január 9. HARANGSZO. 11. családias viszonyban él. A társadalmi békének pedig elengedhetlen föltétele az egymás iránti teljes bizalom, melyet csak oly egyének gerjeszthetnek maguk iránt, akiket nem külső hatalom büntetésétől való félelem, hanem az a tudat tart távol a bűntől, miszerint a bűn undort keltő szennyfoltot vet a lélek fehér lapjára. A becsületérzés titkon se vétkezik. A fordulatot, a mai elcsüggesztő, szinte kétségbeejtő állapotok jobbra változását tehát nem azok az egyének, nem azok a fajok idézik majd elő, akik »üldözik az akarat minden korlátját, illemet, erkölcsöt, rendet, törvényt«, hanem valóban azok, kiknek alapjelleme: faji s egyéni önzetlenség, igazságszeretet, erkölcsi érzék, szemérmesség és szépérzék, tisztelettudás és kötelességérzet. Akik ezen tulajdonoknál fogva a zabolátlanság útvesztőjébe nem tévedhetnek, akiket a zsarnokoskodás zord fénye el nem kábít, akiknek acéljelleme rabszolgaságba nem hajlik; akik nem képesek eltűrni akár polgári büntetést, akár bárminemű megszégyenülést, ha amellett anyagi hasznot vághatnak is zsebre. És ha most egy rövid pillantást vetünk a magyar néplélek legszembetűnőbb jellemvonásaira, az a meggyőződés érlelődik meg bennünk, miszerint épen azok a tulajdonságok, amelyek a forrón óhajtott jobb jövőnek, az emberiség boldogabb korszakának hajnalát derítik majd egünkre, az igazi fajmagyar szívben tanyáznak otthonosan. A magyar ember mindig előbbre helyezi a lelki kincseket, mint az anyagi hasznot. A szaszakadás nélkül egy székelynek sem lehet. Istentisztelet után bementem a derék lelkészhez. Ifjú ember, dunántúli termés. Meleg érdeklődéssel kérdezgetett a kedves vidékekről. Még nem felejtette el Dunántúlt, bár újabb hazájához rajongó lelkesedéssel ragaszkodott. Tanulmányait a holland egyetemeken végezte. Igazi apostol I Mint mondá: a szerzetesi reverendát tette le a Szentlélek erejétől indíttatva, akárcsak a mi nagy Lutherünk. A domboldalon levő temetőben nyugszik egy ifjú honvéd, kit a be- tegség ott tört le virágjában. Reggelenként friss virágokat szórtak a székely leányok sírjára, hogy édesebb legyen álma a szülői háztól elszakí- tottnak, kit édesanyja hiába vár többé haza, harmatos szemekkel sóhajtván badságot többre becsüli a jólétben duslálkodó szolgaságnál. A barátságért készséggel — nem ritkán, fájdalom, könnyelműen — feláldozza idejét, vagyonát. Ez az eszményi érzület nyilvánul a legegyszerűbb népember ajakán, midőn ezt dalolja: »Megérem én a magam sorsával, Nem cserélek semmi palotával; Ha szegény is, de magamé vagyok; Szolgálatba szabadságból állok.« És ha figyelmünkbe vesszük egy Berzsenyinknek, egy Deák Ferencünknek, egy Arany Jánosunknak férfiasán szerény, hiu- ságmentesen önérzetes, büszke s becsületes alakját, meg kell győződnünk afelől, hogy a magyar fajnak oly társadalomalkotó tulajdonai vannak, melyek őtet világtörténeti hivatásra avatják föl. »Szép királynak lenni — mondja koszorús költőnk — Szebb magyar királynak, kit királynak termett jobbágyak szolgálnak.« Az a nemzeti szellem, mely királynak termett egyéniségeket nevel föl, nem félhet az árdrágítók, posztócsalók, papirbakancsot szállítók, élelmiszerhamisítók alacsony táborának múló anyagi sikereitől. Biztos nyugalommal jelenti ki Jókai Berend Ivánjával: »Túlélem én ezeket a halhatatlanokat!« Miként a keresz- tyénség legyőzte Róma világhatalmát, hasonlóképen a keresztyénség eszményi levegőjében megfürdött magyar erények is diadalt ülnek majd korunk bálványimádó serege felett. Az is bizonyos azonban, hogy nem győzhet, aki nem küzd. Fel kell vennünk a harcot az elbizakodott ellenséggel : a társadalombontó haszonleséssel, az erkölcstelenséget terjesztő át a hangtalan éjszakákat. Talán egyetlen fia volt. . . Elfeledtük e csendes völgyben, hogy voltaképen miért is vagyunk mi itt, elfeledtük a katonanótát: »Szegény katonának szomorú a sorsa: Ma még piros élet, holnap fehér álom.. « De íme egy sürgöny a hadvezetőségtől: »Holnap a menetek indulnak az Isonzói frontra 1« — felébresztett bennünket a piros álomból s búcsút véve derék székely véreinktől, a vasszörnyeteg röpített bennünket más ismeretlen tájakra, más népek közé. De azért szívemből nem mosódnak el emlékeid erdőkoszorúzta havasok tájéka, lágy susogásu fuvalmak, jószívű, becsületes székely nép! Vájjon mikor érzed magad ismét szabadnak bérces honodban vitéz Csaba népe? bálványimádással. Ez által felelünk meg történeti hivatásunknak, ezzel biztosítjuk jövőnket Irtani kell a nemes növények fejlődését akadályozó dudvát. A társadalmi béke s vallásos erkölcsiség ellenségei iránti kímélet nem emberszeretet, hanem bűnös gyávaság. Krisztus urunk is kiüzé a templomból a kalmárokat és galambárusokat, akik az imádság házát latrok barlangjává tették. Ha kissé körülnézünk nyitott szemekkel, ma is fedezünk fel latrokat, kik a szent helyet haszonleső üzelmek szinterévé alacsonyították. Kezdenünk kell ellenük acélos erővel; de ne jusson eszünkbe elsajátítani azokat a tulajdonokat, melyekkel ez az ellenség bár szemkápráztató, de jégre épített sikereket villogtat szemünkbe, ne forduljunk fegyverekhez, amelyek igaz keresztyén, igaz magyar kezébe nem illenek. Gyűjtsük ellenben össze minden erőnket arra az ösvényre, mely a testi s lelki jólét paradicsomába Krisztus urunk tanítása szerint biztosan elvezet. Imádkozzál jó keresztyén magyarom és dolgozzál. Ernyedetlen szorgalom, kitartó munkásság, lankadatlan köte- Iésségtudás mellett tanuld meg a takarékosság erényét és a vagyonnak nem imádását, de megbecsülését. Ha a mi szép ősi tulajdonainkat a keresztyénség magasztos eszméitől áthatott buzgósággal és törhetlen hűséggel fejlesztjük; a mi győzelmünk az erkölcsi világrend változtathatlan törvényei szerint oly bizonyos, mint amilyen vaskövetkezetességgel virrad reánk tél után a tavasz. A keresztyénség világboldogító szellemében kinevelkedett magyar lélek lesz az újjászületésnek az a kovásza, melyből a közmegelégedésnek, egyéni jólétnek és társadalmi nyugalomnak boldog világa árad szét a szenvedéseiből föltámadt hazában. Pcíto ílórniv a,ébb felsorolt dísz- OoIlC i\d,ruiy kötéses, képes ki-----adásu könyvei ismét kaphatók.-------Ára pos tai küldéssel és csomagolással: Mi a haza ? ... . Itthon................................. Ami a mennybe köt Az áruló................................ G yermekszív könyve. (I. kötet) Gyermekszív könyve. (II. kötet) 16 K 16 K 16 K 16 K 16 K 16 K Egy kisebb városi lelkészcsalád keres jóravaló leányt, aki mint családtag, míg a háztartásban segédkezne, az összes házi teendőkben, a főzésben stb. kiképezhetné magát. — Cím a kiadóban.
