Harangszó, 1920
1920-02-29 / 9. szám
1920. február 29. HARANGSZÓ. 67. nél pl. nagyon találó volt a zászlófelirat: Istenért..., mert a bibliát gyönyörűséggel olvasta, ellenben Napóleonnál mit ért zászlófelirata: szabadság, mikor valóban tirannusként uralkodott. Ismerek nem egyet, aki ma efcí ü keresztyén nevet mindenféle áldással elhalmozza, aki ennek jegyében mindent megígér — a templomot meg parádén kívül csak tornyáról Ismeri, a bibliát talán táblájáról se, n vasárnapot, mint nyugalom napját faárverésre használja fel. Hallottam programmbeszédef, ahol a jelölt bizonyítandó, hogy keresztyén alapon áll, a bibliából próbált idézni, de éped olyan önigazolást a koránban is találí/aíott volna. Légy jó akarója a te ellenségednek hamar, erre a jézusi intésre akart célozni, de amit kimagyarázott belőle, az legalább atínyira áll a biblia szelleméhez, mint Torquemada máglyái a Krisztus keresztjéhez! Megtorlás . . bosszú.. . és a Krisztus evangélioma, no meg a szeretet vallása: keresztény — keresztyéni... Saui hamarosan Pállá lett Damaskus előtt, de még ő is sokat várt, küzdött Damaskusban, mire az evan- géliomot hirdette. A régi emberek az új jelszavakhoz nyertek-e új szívet is ? Megujultak-e elméjük lelke szerint. Keresztyén felirásu zászlót tartva tudn&k-e ügy szólni: élek, de többé nein én, hanem én általam a Krisztus? Valósággal aggasztó tünet az előbb mondottakon kívül az a tünet, hogy most a keresztyén nevet országszerte, világszerte ügy értelmeés fia: Ferenc halhatatlan szelleme él itt és a késő utódoknak a reformáció terjesztése körüli érdemeikről fegél dicső történetet. Elválaszthatatlanul fűződik neveikhez a reformáció története s ezzel kapcsolatban az újszigeti (= Sár-város) könyvsajtó (a budai után az első Magyarországon) és korukban jeles, ugyanottani iskola felállítása. Az „ Uj Testamentom Magar Nel- vena címen Sylvester.fordította eredeti görögből az első magyar nyelven Magyarországon nyomatott új testamentumot s Nádasdy Tamás és neje Kanizsai Orsolya költségén Abádi Benedek könyvnyomtató, később prédikátor, 1541-ben adta ki Ujszigeten. A Sár-w-hoz tartozó Ujsziget város valóban sziget volt Sylveszter János viszontagságos élete történetében. Az itt töltött hét-nyolc év alatt nyugodtan munkálkodhatott Nádasdy zik : keresztyén = nem zsidó ! Pedig ebből csak annyi igaz, hogy a keresztyén nem zsidó, de azért ami nem zsidó még korántse minden keresztyén ! A török szultán, a Dalai Láma — ha itt élve nálunk — se volna zsidó, de azért korántse volna keresztyén! Keresztyén, Krisztus evangéliomán nyugvó politikára, Krisztust követő politikusokra nagy szüksége van szegény hazánknak, de politikából hasznot húzókra igazán nincs szükség az új jövő szilárd alapokra helyezésénél. Kölesd. Fábián Imre. Szegénysorsu theoiógu- sok segélyezése. A nehéz idők nyomasztó súlya már szinte alig elviselhető teherkép nehezedik azoknak az ifjú testvéreinknek a vállaira, akik a lelkészi pályára készülve, tanulmányaik közben a megélhetés gondjaival kénytelenek napról-napra küzködni. így van ez soproni theológiai főiskolánkon, magyarhoni evang. egyházunknak ez idő szerint egyetlen működésben álló lelkészképző intézetén. A most folyó tanévre beírt hallgatók túlnyomóan szegénysorsú, vagyontalan szülők gyermekei. Van köztük olyan is, akinek szülői megszállott területen lakván, velük már közel egy év óta nem érintkezhetik, tőlük sem levelet, sem pénzt nem kaphat s így teljesen mavédelme alatt; terjesztette Luther tanait, tanított, irta és ki is nyomatta legértékesebb műveit. Sárvárról való távozta után újra kezdődött s haláláig tartott a magyar reformátorok közös sorsa: a zaklatott, hányt-vetett élet. Bécs, Lőcse, Debrecen nyújtottak időnként számára nyugalmat; e városok iskoláinak katedráiról hirdetve törhetetlenül a hitújítás tanait. Nyugodtabb sors jutott osztályrészéül családja (hihetőleg leánya) Borbála nevű tagjának, ki Vasvármegyében vissza maradt és 1680-ban mint somogyvári Somogyi János németújvári várnagy neje szerepel. Sylvester sorsában osztozott az ujszigeti nyomda buzgó vezetője: Abádi is. — A krakói egyetemen járva, tanulta meg a könyvnyomtatást s hazájában, Sárváron, hasznosította. Innét együtt távozott Sylvesterrel gára van hagyatva. Az uralkodó drágaság folytán a közélelmezési díjaknak olyan fölemelése vált szükségessé (most már — egyelőre — havi 250 korona, de további fölemelés is várható), hogy a legtöbb, különösen a készpénzfizetésre utalt, szülő ezeknek pontos befizetésére képtelen, holott a közélelmezési üzem fenntartása érdekében hátralékokkal dolgozni nem lehet, mivel a bevásárlás is csak kész- (»kék«-)pénz fizetése mellett történhetik. Fűtésről, világításról nem is szólva (hiszen ez a legtöbbnek, a tanulmányi előmenetel nem csekély kárára, úgy sincs), a lakások bére is óriásian emelkedett. Ehhez járul, hogy a theológus ifjak segélyezésére szóló alapítványok (p. o, Haubner-féle alapítvány lakbér fizetésére) értéküket elveszítvén, az eddig rendelkezésre állott segélyezési forrás is kiapadt és az év végén kiosztatni szokott ösztöndíjak ez alkalommal szintén elmaradnak. Ilyen körülmények között valóban csak a jövendőbeli élethivatás iránt érzett nagyfokú vonzódás és lelkesedés mellett maradhatnak meg a legtöbben, kedvvel választott pályájukon s nem volna mit csodálkozni, ha sokan a kemény próbát nem bírnák megállani és a körülmények kényszerítő hatásának engedve, már most megélhetést biztosító munka vagy kereset után néznének. Pedig az egyháznak, akármint alakuljon jövendő sorsa, lelkészekre (s így természetesen lelkészképző intézetre is) mindig s minden körümények között szüksége lesz s így egyes komoly Wittenbergába, honnét hazatérve Eperjesen, majd Szegeden volt lelkész. — — De a fény nyomában jár az árny... A Nagyok fényes emlékének hátterében ott borong Báthory fátyol-fekete árny-alakja. . . Férje: Nádasdy Ferenc után őt uralta a hatalmas sárvári uradalom. Korának ez a fél, majd egész őrült hiszterikája, mint látjuk, nemcsak hírhedt csejthei kastélyában kéjelgett a szolgálatára rendelt leányok kínzásaiban, hanem Sárvárra is magával hozta beteges szenvedélyét. Ezt a körülményt igazolja Magyary István (1602-ben) sárvári fóesperes és udvari lelkész azon ténye, mely szerint a templomi gyülekezet előtt tett szemrehányást Báthory Erzsébetnek kegyetlenkedései miatt. Két leányt ki- noztatott itt is halálra, kiknek tetemeiken, ha felássák a sírból — mondá
