Harangszó, 1920
1920-02-22 / 8. szám
1920. február 22. HARANGSZÓ. 61. községre kiterjedő 2400 hitelszövetkezet alakult, amelybe 700.000 termelő magyar ember kapcsolódott be, s ahová e szövetkezetek betették lábukat, ott vége volt az uzsorának, a kizsákmányolásnak, a földmives tönkrejuttatásának, ott fokozódott a jólét, a gazdagság és a boldogság. A szétszórt fillérekből százmilliók gyűltek össze, amelyek lehetővé teszik, hogy a tőkére, pénzre, termelő eszközökre, szerszámokra, felszerelésre szoruló gazda, vagy kisiparos ne forduljon nyerészkedő bankokhoz takarékpénztárakhoz, vagy a > jószivü< árendáshoz, akiknek csak a nyereség, a kamatláb a fontos, de álljanak össze, tegyék össze erejüket és megtakarított filléreikből egymást segítsék, Lehetővé tették a szövetkezetek azonkívül tagjaiknak a gazdasági eszközök, állatállományok, gépek beszerzését, műhelyeik berendezését, szaporítását, feljavítását támogatták terményeik értékesítésében, ipari feldolgozásában, gabonamaktárakat állítottak fel, hogy a gazdák terményeit a közvetítő vigéckereskedelemtől megszabadítva, közvetlenül a fogyasztóhoz tudják juttatni — szóval megadták a szövetkezetek a kisembereknek mindazokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyeket a nagybirtok élvez, anélkül azonban, hogy a hasznot, a gyümölcsöt, a termést idegen sóvár kéz szedje be, de az a maga teljességeben ismét a dolgozó gazda és kisiparos javára fordíttassék. Mindezeket elérték a szövetkezetek két évtizedes fennállásuk alatt, mert a dolgozó magyarság felismerte munkájuk jelentőségét, amelynek nyomában anyagi, szellemi jólét, gazdagság fakadt. A haza szétrombolt gazdasági és társadalmi életét újraépíteni s a magyar népnek múltjához, értekéhez, munkájához nagyobb jövőt biztosítani a szövetkezetek nélkül nem lehet, mert csak ezek tudják az egyenként gyenge termelésre alkalmatlan erőket, nagy egységekké tömöríteni, s azokba a magyar nép anyagi erejét, munka- képességét bekapcsolni. Ha minden falu megalapítja tehát szövetkezetét, nem lesz szükség a drága idegen tőkére, fölösleges lesz idegen pénz után futkosni, de a magyar nép saját maga erejéből is elő fogja állítani azokat a gránitkockákat, amelyekből a jövő Magyarország fog felépülni. Ne habozzunk tehát, de fogjunk hozzá azonnal szövetkezeteink megalapításhoz, melyek megszabadítják népünket a nélkülözéstől, a szükségtől, az uzsorától, kizsákmányolástól és lehetővé teszik, hogy saját erőnkből rendbe hozzuk és növeljük gazdaságunkat. Szövetkezeti alapításra vonatkozó útmutatásokkal készséggel szolgál az Országos Központi Hitelszövetkezet (Budapest V., Nádor-utca 22. sz.), vagy a kaposvári képviselőség (Ferenc József-utca 19). A figurás atyafi. Irta: Cslte Károly. — Öreg ember, öreg bot, adjon Isten jó napot!. . . Vegyenek valamit, szivecském! — hallatszott be az udvarról hangos, köhécseló köszöntés. — Mit árul, bácsi? — kérdezte a csinos cselédleányzó mosolyogva. — Eladó a görcsös bot is, öreg gazdája is... Tudja mit, galambocs- kátn, súgok magának valamit. Elvarázsolt tündérkirályfi vagyok, ha megcsókol, rögvest megszűnik a varázslat: világszép tündérkirályfi leszek Magácska pedig szépséges violám, tündérkirálykiasszony párom lesz. Csókoljon meg hát izibe! . . Hangos, vidám kacaj követte a tréfát. — Ejnye, no, ki ez a figurás atyafi ? Csak nem a Gergő bácsi ? Hadd lám, menjünk csak elébe!... Nini csak, kit látok!... Isten hozta, Gergő bácsi. Rég várom már. Jöjjön csak be, meséljen valami szépet. Megírom aztán a Harangszó kedves olvasói számára. Tudom, hogy várják már Gergő bácsi uj, figurás történetét. Ugy-e, tud valami szépet? — Tudok, kedves öcsém uram, — mondta az öreg szokatlan szomorúsággal — Igen örülök előre is neki! — Még pedig az a legszebb történet, ami csak velem gyermekkorom óta történt... Hanem megbocsásson, hogy egy kis árát szabom ! — Igen helyes, csak szabja meg, Gergő bácsi, az árát... — Hát. . . hogy is kezdjem, mint mondjam kérésemet? Nehéz biza’, de tán végül majd csak oda tudok kanyarodni... Haj, édes öcsém uram, bús most az én vén szívem! Tudom, hogy öcsém uramé és minden magyaré bús most. Szörnyű nehéz... tán soha sem volt ily nehéz a szívbéli sorsunk, hogy elmetélték, eldarabolták hazánk szent földjét, akárcsak egykoron Krisztus urunk köntösét. Mi lesz velünk e nagy búbánatban? Elsorvad szívünk, lelkünk. Kellene tehát egy kis vidámító szívbalzsam... Tudja mit, édes öcsém uram? Nyomassa ki az én figurás, nevettető történeteimet egy könyvben hadd nevessen rajta a bús magyar .. Ezt kérem én a legszebb történelemért. — Hej, Gergő bácsi, nehéz dolog az! Irtózatos pénzbe kerül most a könyvnyomtatás, aztán nincs elég vevő hozzá. Még a másik könyvem költsége sem térült meg eddig — No, erre a könyvre lesz elég vevő. Én mondom ezt, Csiza Gergely. Rongyos tarisznyámat teszem egy ezeres bankó ellen, hogy a Harangszó minden olvasója megszerzi. Addig unszolják a gyermekek édesanyjukat mígnem rászánnak egy-két tojás árát. S a mikor elkészül a könyv, elmesélem az Ígért legszebb történetemet. — Tartok tőle, Gergő bácsi, hogy kudarc lesz a dolog vége. Dehát kigyelmed kedvéért tegyünk próbát. Közhírré tesszük hogy: „Figurás atyafi“ címmel uj könyv jelenik meg, ha lesz elég előfizető. Húsz érdekes, vidám, kacagtató történet sorakozik benne, melyektől fölvidul, élénkké lesz nemcsak a fásult lélek, hanem még a beteg test is. Egy hires, bölcs orvos azt mondta, hogy egy jó nevetés többet ér, jobb hatása van, mint tiz üveg orvosságnak. — Tiz üveg orvosság!... Uram Isten... mily nagy summa az ára ellenben a »Figurás atyafinak« a Harangszó olvasói számára, a drága postaköltséggel együtt, előzetes rendeléssel csak 8 korona. Díszpéldány ára, képpel 20 korona. Pedig nemcsak egy, akár száz nevetéssel is szolgál; nem is egy embernek, aki megszerzi, hanem az egész családjának. Sőt megmarad az unokáknak és a dédunokáknak is. Az előfizetést a szerző címére (Csite Károly, Körmend) lehet küldeni. — Jó lesz így, Gergő bácsi ? — Akurátosan van, öcsém uram. Csak még azt tessék hozzáírni, hogy az első jelentkező előfizetésre, én jó magam vagyok s vezéreljen a jó Isten hozzá még vagy két-háromezer vidámságot kereső, bús magyart... Kedves halottunk emlékét méltóképen megörökíthetjük, ha van jó fényképünk róla. Fényképe után megrendelhetjük művészi olajíestósü élethű arcképét. A címet és feltételeket lapunk kiadóhivatala közli.
