Harangszó, 1920
1920-02-22 / 8. szám
60. HARANOSZÖ. 1920. február 22. dek csodálatos földszaga árad szét minden szavából, mely az idetarto- zandoság és helyhezkötöttség, a ma- radnivágyás himnusza. Szemkifejezései az előadás gondolatmenetét bámulatos pillanatossággal követik és szinte látni véljük a kivállságos, boltos homok mögött az agytekercsek eszmeosztályozó munkáját. Sokat látott, hallott, tapasztalt, bejárta már az egész világot, egyetemi tanár, nyelvtudós és mint mondják 16 nyelvet perfekt beszél. Hogy vasi ember és még itt sem tudtak róla az önértékeink el nem ismerésének ékes bisonysága Győztesnek látszó idegen hatalmasságok Isten kalapja legszebb virágcsokrát — kezdte Pröhle - szét akarják osztani. Öszszetartanak és tiltakoznak ez ellen az összes ide- genajkuak és a németekközül a még ingadozóknak is be kell majd látni, hogy helyi psychéjük az integráns ezeréves ország sorsához köti majd őket. A területvédő praendé- ből a diplomáciára tér át és fejedelmi találkozókhoz vezet. Raccoigi Reval, a középeurópai hatalmak le- törési és feldaraboiási tervének kiinduló pontja. Oroszország, Anglia, Franciaország eddigi koncertjehez Olaszország is titokban csatlakozik. Elénk tárja a francia imperialista politika inconsenquentiáit és a maga borzalmas nagyszerűségében érzékelteti velünk a pánszláv politika feltartóztathatatlan előretörését, a caesa- ropapistikus gondolainak galíciai és felsőmagyarországi érvényesülését és a saját készületlenségünknek a viszonyok igazi fel nem ismerésében rejlő tragikumát. — Jött a háború s jött vele a pacifisták és defaitisták hada. Károlyi és társíii jóhiszemüek már akkor sem lehettek, mert politikai orientálódásuk folytán tudniok kellett, hogy a háború megindítása rém tőlünk a központiaktól indult ki. És mégis hatalomra jutottak és oda állva Franchet d’Esperay elé, az addig uralmon levő chomoin nationalistákra fogtak mindent. — Erkölcsi integritásunk ekkor nagyot sülyedt, de nem kell kétségbeesnünk, mert a megalázott Lloyd George és Clemenceau előtt ott állott Apponyi, a szellem- óriás és a vesztünkre közibénk dobott önrendelkezési eszme mint gyújtóid z borította el az egész világot. Írországtól Indiáig forrongásban van minden és hogy ez hova vezet, azt Lloyd George is szeretné tudni. — A külső körülmények kedvezőek, csak meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat. Az előadás után a közönség némán hallgatta, majd percekig tüntetőén tapsolva és éljenezve ünnepelte a kiváló előadót. Mi a magunk részéről is legmelegebben üdvözöljük dr. Pröhle Vilmost s örvendünk, hogy végre ezt a.kiváló ev. tudóst is kezdik megismerni és ér- tékelni. Ima. Mindenható Isten, hallgasd meg fohászunk, Mikor színed előtt gyötrött szívvel állunk! Hazánk drága testét száz ellenség marja, Ki segitne, ha nem az Úr erős karja? Szemünkben a honfi-bánat könyje úgy ég Könyörülj már rajtunk Te hatalmas nagy ég! Ha még Te is elhagysz, porig megalázva, Nem virulhat többé a Magyar hazája! Veszélyben van a hon: A Kárpátok bérce, Nyűgöt erdős földje, Erdély nemes érce! Veszélyben az Alföld, a kalászos Bánát S mindenható Isten, Te mindezt nem látnád? Nem látnád a sírást? Nem hallnád a jajszót Mikor ránk záriák a sötét kriptaajtót? Ha még Te is elhagysz, porig megalázva Nem virulhat többé a Magyar hazája! Mennyiszi r iiporiák már idegen hordák, Mégis ezer vész közt fennállt Magyarország! S most veszélyben van az ezeréves határ S idegen dalt zengjen az énekes madár? Bármerre tekintsünk, nincs aki segítsen, Légy Te a támaszunk, Mindenható Isten ! Ha még Te is elhagysz, porig megalázva Végleg megsemmisül a Magyar'hazája ! Tekints mheánk és győztes elleninkre! Azoknak szívet is a Te lelked intse, Hogy e földön béke csakis akkor lehet, Ha szivükben ott él az igaz szeretet! S ha szivüknek mélyén él a jóakarat, Itt minden kis fűszál, porszem magyar marad. Hogyha Te velünk léssz, nem lesz soha árva, S újra virul majd a Magyarok hazája! Ifj. Farkas Elemér. Mi az Országos Központi Hitelszövetkezet? Hogy népünk és vezetőink figyelmét a szövetkezeti eszmére s ennek útján hazánk gazdasági emelésére irányítsuk, ismertető cikkekért a legilletékesebb helyre az »Országos Központi Hitelszövetkezet« és a »Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet* vezetőségéhez fordultunk. Az előbbitől kapót cikket itt közöljük: Ha hazánk mai állapotának szomorú leromlását nézzük, ha érezzük magyarságunknak s súlyos magára- hagyatottságát, hogy barát, támogató, jóakarat nélkül, kifosztva, kipusztitva kell az elkövetkező évek nehézségeivel, nélkülözésével megkiizdeniink, egyes-egyedül saját erőnk lehet az a biztosíték, melytől jövőnk jobbrafordu- lását remélhetjük. S a magyarságban meglévő Istenadta őserő elegendő lesz arra, hogy külső — sokszor igen drága és igen háládatlan — segítség nélkül is, rövidesen talpraáiljunk s a szenvedett veszteségeket kiheverve, a szellemi és anyagi jólétnek, gazdaságnak, boldogságnak még magasabb fokára emelkedjünk, mint azelőtt. Saját erőnk, tehetségünk azonban még ha olyan erős is, nem lesz elegendő, hogy a világháború és a két átkos forradalom csapásai által ki- pusztitott földjeinket, gazdaságunkat, állatállományunkat, felszerelésünket, műhelyeinket helyreállítsuk, s a termelést még magasabb fokra lendítsük. Külső segítségre viszont nem igen számíthatunk, vagy ha kapnánk is, annak árát igen drágán kell majd megfizetnünk. Nem marad más hátra, mint saját erőnket összetenni, szövetkezni és a szétszórt, egyenkint kicsiny, termelésre kevésbé alkalmas gyenge erőkből hatalmas erőösszeséget teremteni, amellyel csakhamar és fokozottabban tudjuk a termelés munkáját megindítani, jólétünket növelni, hisz az így létrejött haszon nem bankok, uzsorások, nagytőkések zsebébe vándorol, hanem azoké lesz, akiknek szorgalmas igyekezete azt létrehozta. Ezzel lehetetlenné tesszük, hogy a magyar nép közé tolakodott vérét szívó, kiszipolyozó, szívtelen, idegen uzsorások népünket megrontsák, tönkrejuttassák, fejefölött a házat el- licitáliák; de inkább arra képesítik népünket, hogy a maga lábára állva, csak saját erejére támaszkodva, szorgalmas munkájának gyümölcsét ne más, hanem egyedül ő élvezze. Ezért a nagy nép- és nemzetmentő célért fáradozik márt több, mint 20 esztendeje az Országos Központi Hitelszövetkezet a körébe tartozó vidéki szövetkezetekkel, amelyek ékesen szóló tanúbizonyságai annak, hogy a magyar nép keservesen megkupor- gatott szétszórt filléreiből, hatalmas intézményeket lehet teremteni, amelyek csakis a népért dolgoznak s a nép érdekében gyümölcsöztetik erejüket. Több mint két évtized alatt 7000
