Harangszó, 1920
1920-02-22 / 8. szám
1920. február 22. HARANGSZÖ 59. A lelki építés mellett fontos a testnek védelme is Mit tapasztalunk ? A korcsmák telve vannak fiatal gyermekekkel, az italozás és dohányzás lehetetlen mérveket öltött. Az engedetlenség, erkölcstelen beszéd, nyers durvaság, uralkodó indulatai a mai fiatalságnak. Mi más ez, mint az idegzetnek, szívnek, léleknek romlottsága és az isteni parancsok szántszándékos áthágása. Ha ez így megy tovább, akkor hazánk csak volt, de nem lesz. A most élő magyarság ifja és örege gyászünnepre készül, ha e gyász után, melyet békének mondunk, hazánk fennmaradása, élete és erőssége lelkesíti szívünket, akkor testben és lélekben erős, kitartó, mélyen keresztyén, szüleinek engedelmes és nagy célért küzdeni akaró fiatalságra van szükségünk. Ebben forrjon össze az egyház és a családi tűzhely. Keresztyén magyarok legyünk. Krisztus szelleme mindenüvé száll, betérő házunkba, most hogy hazánk felett esteledni készül, menjünk el mi is az ő házába, vele egyesülve erősek leszünk. A magyar válaszjegyzék átadása. A magyar békedelegáció február 13-án két részletben adta át Magyar- ország válaszát a békefeltételekre. Az egyik részt még aznap este külön futár utján Londonba küldték. A máBuddn, 1851-ben« — adja tudtul a vörös-márvány síremlék. Az emlékezet azután tovább száll... el egészen a Somlóhegy aljában szerényen meghúzódó falusi papiakba, ahol Döbröntey született; Bobára, Urai-Ujfaluba, ahol gyerekeskedett; Sopronba, ahol diák volt; mígnem — megállva az utfordulóknál — fáradtan kanyarodik vissza a minden halandók útja végéhez: a sirhalomhoz. Bölcsőtől a sírig' nagy és szép utat tett meg Döbröntey, a szőllösi (később bobai, végre ujfalusi) ev. prédikátor fia. Sok más neves kortársával együtt ö is az ősi soproni ev. Lyceum tanulója, a hires Magyar Társaság neveltje, könyvtárosa és titkára, Berzsenyi, Kazinczy Kis János barátja. Maga is költő, szépirodalmi, nyelvészeti és történetiró, a Magyar Tudományos Akadémia első titkára. Érdemeiről, munkásságáról beszél az irodalomtörténet, — viszont az sik részt Henry ezredes azonnal átadta a külügyminisztériumban. A delegáció a következő jegyzéket adta át: Egy kísérőjegyzéket, amelyben általános válaszunk foglaltatik a nép- szövetségről, a magyar határokról, a hadifoglyokról, a jóvátétel kérdéseiről, végül átadtak egy rövid jegyzéket, melyben haladékot kérnek arra, hogy a hiányzó jegyzékeket részletekben adhassák. A határokra vonatkozó 38 ív terjedelmű jegyzék rövid tartalma a következő : A tartós béke eszménye csak Magyarország ezeréves határainak fenntartásával valósítható meg. E mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert tudjuk, hogy a magyar nemzetiségek nem akarnak elszakadni Magyarországtól, továbbá a nemzetiségi elv, amennyiben a nemzetiségek több jogot élveztek Magyar- országon, mint amennyit a mostani békeszerződések számukra biztosítanak. Épen azért azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelsőbb tanács az elszakítandó területeken népszavazást rendeljen el, amely célból a fegyverszüneti szerződés sérelmével ott tartózkodó csapatok visszavonan- dók. A népszavazásra azonban nem a mostani lakosság, hanem az 1918. november 3-án ott lakóhellyel birók bocsáttassanak, miután a megszálló csapatok ezernyi magyart üldöztek ki. Az egységes Magyarország helyébe helyez a békeszerződés egy Romániát, amelyben 66 százalék a román, egy Csehországot, melyben csak 45.9 utódok kötelessége, hogy — elmentben sírja mellett — megemlékezzenek róla. — — — Rákóczi szabadságharca idején labanc volt Sopron, de a Lyceum magyar diákjai akkor is kurucok voltak. Kettőről legalább is feljegyzett a krónika annyit, hogy kiszöktek az ostromlott városból a kurucok közé. 1848-ban már nem kellett szökni, mehettek szabadon. Mentek is. Az anyakönyvbe soknak a neve mellé oda írhatták tanáraik távozásuk okául e beszédes két szót: „csatába ment... * Golsai Polgár János, nemes ifjú, a bobai nótárius és ev. tanító lelkes diák fia is az elsők között volt, akik a soproni főiskola padjaiból a harcok mezejére siettek. A hadak utján eltávozott diákhonvéd azután nem is tért vissza többet. a cseh és egy Jugoszláviát, amelyben 38.7 százalék a szerb. A határok mentén 58 ezer négyszögkilométernyi területet vesznek el, amelyben 3.82 millió szinmagyar él. — Románia a Bánság egy részének Szerbiához való csatolását azzal ellenzi, hogy az ott élő kétszázezer szerb kedvéért 385 ezer idegen lakost kényszerítenek szerb uralom alá. A szerb uralom 16 magyar többségű várost és húsz magyar többségű járást szakít el az országtól. Az uj román határ 1.7 millió magyart és háromnegyed milliónyi más nemzetiségű lakost szakít el, 3 román, 28 magyar többségű várost és ugyanannyi járást ajándékoz Romániának. Dr. Pröhle Vilmos Szombathelyen. A Vasmegyei Kultur-Egyesület a Területvédő Liga javára estélyt rendezett. Az estélyen jelen volt a vasmegyei területvédő liga választmánya élén Mikes János gróf és Kapi Béla püspökkel. Az estély fényesen sikerült és minden egyes száma az őszinte meglepetés erejével hatott. A szenzáció erejével hatott Pröhle Vilmos dr. volt nyíregyházai ev. vallástanár, jelenleg a debreceni egyetem tanárnak előadása, kit a Kultur Egyesület nevében Kapi Béla üdvözölt. Szombathelyi szerepléséről a »Vasvármegye« cimü lap a következőket írja: A nyugatmagyarországi erdők falevélzörgése hallatszik, a vasi föl49-ben már mint főhadnagy volt ott május 25-ének hajnalán a bevett Budavár Szent-György-téren, rohamra sorakozó honvédek között. És ott is maradt: szíven találta egy golyó. A 368 elesett hős között alussza örök álmát a tabáni temető honvéd sirja alatt. ... Az egyik neves tudós volt, a másik névtelen hős, — soproni diák, Kemenesalja fia mindakettő. A legművészibb kertész, a természet, gondozza a neves tudós sírját, a nemzet kegyelete ápolja a névtelen hősét. Tavasszal ibolya, gyöngyvirág nyílik, akác-szirom hull, platán-lomb susog, madár dalol hantjaik felett; ősszel zizegő avar borítja, télen fehér hó fedi sírjaikat... A hó alatt pár szál nefelejts várja a tavasz ébredését, — a Marcal partjáról való.
