Harangszó, 1920

1920-02-08 / 6. szám

1920. február 8. HARANGSZO. 45. — azok félesége szerint — fent em­lített táplálékoknak csak egyike-má- sika található. Ebből következik azu­tán, hogy az általános hatású trágya minden növénynek megfelel, míg az alább részletesebben ismertetendő műtrágyák egyike-másika csak akkor lesz használva, ha valamely növény valamely tápanyagot különösen ked­vel (például a répafélék a foszfort) és főkép azt akarjuk a talajba jut­tatni. A gyakorlati céloknak legmegfele­lőbb az istállótrágya, mely a vizelet­től átitatott alomszalma és állati, va­lamint az esetleg odahordott emberi ürülék keverékből áll. Minél jobban takarmányozzuk állatainkat, annál jobb trágyájuk is lesz. így pld. sokkal jobb trágyája van a hizó sertésnek, mint a soványnak. Igen értékes trá­gya anyagot szolgáltat az emberi ürülék, ez azonban sokszor — a lai­kusok utálata, ellenszenve miatt — minden haszon nélkül elkallódik. A trágya jósága nagyban függ a kezeléstől is. A trágyatelepről a sok növényi tápanyagot tartalmazó trágya­lének elfolynia, elszivárognia nem szabad. Ezért tanácsos a trágyagödör fenekét, valamint rézsútos oldalfalait agyaggal kidöngölni, vagy — ami leghelyesebb — cementhabarcsos tég­lával, esetleg kővel kirakni. Közvet­lenül a trágvalékutat kell készítenünk, olvképen, hogy abba a trágyatelep fenekén összegyűlő trágyalé, csator­nán, vagy alagcsövön stb. lefolyhas­son, honnan azután időközönként szivattyú segélyével, vagy más alkal­mas módon, vödörrel stb a trágyára megint felöntözhető legyen. A trágya- kut készülhet cementhabarcsos tég­lából, vagy kőből. Kisebb trágyate­lepnél, földbesülyesztett félfenekü pet- róleumos hordó is megteszi a szol­gálatot. A trágyatelepre kerülő trá­gyát egyenletesen szétteregetve réte­gesen kell egymásfölé rakni és az egyes rétegeket gondosan letaposni, hogy a trágyából minden levegő ki­szoruljon, mert ellenesetben a trágya megpenészedik és ezáltal értékéből sokat vészit. A trágyalékut tartalmá­nak időközönkénti felöntözésével a trágyát állandóan nyirkosán kell tar­tanunk s ha e célra nincs elegendő trágyalé, közönséges vízzel kell azt pótolnunk. Ha a trágyatelep trágyá­val megtellett, egyrészt a levegő ki­szorítása, a gyors, tökéletes beéred- hetés, másrészt az értékes ammónia­gáz lekötése végett is, be kell födel- nünk. Az ammónia-gáz tökéletesebb leköthetése végett tanácsos a telepen felhalmozott trágya egyes rétegit a letaposás alkalmával trágyagipsszel, ennek hiányában tőzeggel, vagy agyaggal jól behinteni. Leghelyesebb ha két trágyatelepet készítünk egymás mellé, mert akkor míg egyiken a trágya kihordásra alkalmassá érik, a másikat használhatjuk. Trágyatele­pünk csak akkor felel meg igazán a célnak, ha a talaj felszíne fölé eső trágya oldalfalai függélyesek, mert akkor a fölébe helyezett földréteg a széleket is egyformán nyomja és a beéredés mindenhol egyenletes, töké­letes lesz. A trágyagödör oldalfalai is — ha téglából vagy kőből épít­tetnek — függélyesek lehetnek. Megkülönböztetünk szalmás, fél­érett, érett és szalonnás-trágyát. A szalmás és felérett trágya még nem kész trágya, tehát nem is használ­hatjuk, a szalonnás-trágya pedig már túl van érve, a talajon nehezen terít­hető el és tápanyagaiból is veszített. Legjobb tehát az érett trágya, mely­ben láthatók ugyan még az egyes szalmaszálak, de már teljesen elpu- hultak, szétszakadozottak. Alkalmilag a kertész-ember friss (szalmás) trágyát is használ, de csak melegágy készítésre, melyről későbben lészen szó, legalkalmasabb erre — heves, meleg természeténél fogva — lótrágya. Ha a különféle trágyanemekben válogathatunk, akkor nedves, nehéz, hideg talajoknál a lótrágyát, míg szá­raz, könnyű homoktalajoknál a szarvasmarha és sertéstrágyát hasz­náljuk. X jól elkészített komposzttrágya is bővelkedik növényi tápanyagokban. Jól komposzttrágyát készíthetünk fia­tal és zöld növényi hulladékok, söp­redék-anyagok, hamu, állati hulladé­kok, szőlőtörköly stb. keverékéből, olyképen, hogy ezeket az anyagokat lehetőleg jó iszapos földdel rétegezve 150—160 cméter magasan laposte- tejü prizma alakjában felhalmozzuk és száraz időben többször vízzel, vagy még jobb ha trágyalével meg­öntözzük. Pár év múlva — többszöri gondos átforgatás mellett — minden növénynek megfelelő televényes jó trágyaföldet szolgáltat. Műtrágyát leginkább háromfélét különböztetünk meg, úgymint: Fosz­for, nitrogén és kálium tartalmút. Foszfortartalmu műtrágyák a csont­liszt, a Thomas-salakliszt és a szu­perfoszfát. Nitrogéntartalrauak: a börliszt, szaruliszt, vérliszt, a kén­savas ammónium és a Chilíe-i salét­rom. Kálium tartalmúak: a növényi hamu (fa és egyéb elégetett növényi részek hamuja, tehát nem a teljesen értéktelen kőszén hamu), a strassfurti sók és a koncentrált káli-sók. Utób­biak különösen homoktalajra valók. (Folyt, köv.) HETI KRÓNIKA. Terjed a járvány. A spanyol jár­vány veszedelmesen terjed. Míg pél­dául az 1918. évi járvány idején egy-két százalék volt a halálesetek száma, most kilenc-tíz százalék az arány. A védekezés legfőbb módja: az egyéni tisztaság és köztisztaság. A főváros orvosi kara, a bakterioló­giai és a fertőtlenítő intézet, mint a múltban, most is a legnagyobb buz­galommal és a legpéldásabb köteles­ségtudással végzi el a föladatát. LJjabb kiadatási eljárás Kun Bé­láé k ellen. A budapesti államügyész­ség Kun Bé’a és társai kiadatásáért újabb jegyzéket intézett az osztrák hatósághoz. Ez már a hatodik kiada­tási kérelem. A legújabb kiadatási kérelem egyenként sorolja föl min­den egyes népbiztosnak bünlajstromát, amelynek alapján a kiszolgáltatását kéri. Kun Béla volt népbiztost 231 rendbeli gyilkosság bűntettében való fölbujtói bünrészességgel, 16 rendbeli rablás bűntettében és 6 rendbeli lo­pás bűntettében való fölbujtói bün­részességgel és folytatólagosan elkö­vetett pénzhamisítással vádolja az államügyészség. Vádolja mint föl- bujtót az ukrán tisztek meggyilkolása és Mildner százados meggyilkolása ügyében és meleg szavakkal emléke­zik meg Romanelli olasz alezredes­ről, aki a további gyilkosságokat megakadályozta. Ismerteti a terror­csapatok szervezetét és kimutatja, hogy a terrorcsapatok intézményes eszközök voltak Kun Béla hatalmá­nak megtartásában. Újabb kommunista puccskísérlet Berlinben. A porosz nemzetgyűlés ülésén tárgyalták a közrend föntar- tására és az elsőrangú fontossággal biró üzemekre vonatkozó interpellá­ciót. Munkájukból elbocsátott vasúti munkások és hadviseltek megostro­molták a porosz nemzetgyűlés épü­letét, hogy az ülést megakadályozzák. Az előre értesített karhatalom min­den védőintézkedést megtett és az épületet drótsövénnyel vette körül. Összeütközésre nem került sor. A vendek tiltakozása a délszláv államhoz való csatolás ellen. A szerb

Next

/
Thumbnails
Contents