Harangszó, 1920
1920-02-08 / 6. szám
44. HARANGSZÓ. 1920. február 8. megjutalmazni, hogy boldog legyen hazájában a magyar és tudjon ragaszkodni ahhoz a földhöz, mely kenyeret ad és egykor hantjával eltakar. így lesz gyászünneplésünk az igazi hazaszeretet fogadalmi ünnepe, így magasztosul fájdalmunk könnyharmata a hazáért dolgozó munka megszentelt verejtékcseppjévé, így acélo- sodik meg karunk izomereje, szívünk reménysége, akaratunk tettrekész bátorsága, amely tiltakozni mer és tiltakozni fog minden időben és mindenhol az egységes magyar haza jogtalap és erőszakos feldarabolása ellen, így fog orkánszerü viharban kitörni fájdalmunk jajkiáltása, amely elemi erővel fogja nyugat felé harsogni a gyászbaöltözött Magyarország dacos elhatározását: Nem, nem, soha sem lesz Magyar- ország másé csak a magyaré! Nem, nem, soha sem nyugszunk bele a közös haza feldarabolásába, véreink elszakitásába, mert a nagy világon e kívül nincsen számunkra hely, áldjon, vagy verjen sors keze, itt élnünk, halnunk kell! „Tábori püspök,“ Egyik fővárosi újságban »A nemzeti hadsereg tábori püspöke« cím alatt olvasom ezt a hirt: »A Magyar Kurir jelenti: A »fővezérség a tábori püspöki méltóságot P. Zadravecz István szegedi ferencrendi házfőnöknek ajánlotta fel. .. el is fogadta. A fővezérség most Rómához fordult. . .« Bármily kevéssé érezzük is magunkat illetékesnek arra, hogy a fővezérség katona intézkedéseit bírálatnak vessük alá, mégsem hagyhatjuk szó nélkül ezt a hirt, mely a nemzeti hadsereg katonáinak lelki gondozását életbevágóan érinti. A protestáns egyházaknak régi sérelme volt az, hogy a tábori lelkészség az »uralkodó egyház« eszméjének megfelelően a római katholikus egyház törvényellenes kedvezésével volt szervezve a régi hadseregben. Ez a hir arról tanúskodik, hogy ez a felfogás még ma is uralkodik. Mi a római katholikus egyházzal vállvetve óhajtunk dolgozni a keresztyén Magyarország felépítésén. De ennek a testvéri együttműködésnek vége van, ha a római katholikus polgártársak »keresztyén Magyarország « alatt »római katholikus Magyarországot« értenek. Ha a római katholikus keresztyéneknek a felekezeti béke a haza érdekében olyan fontos, mint nekünk, s mint ahogyan hangoztatják, akkor mérsékeljék hatalom- és uralom-vágyukat. Zadravecz István ferencrendi főnök lehet igen jó főnök, igen jó hazafi, válhatik belőle igen jó püspök is, de római katholikus püspök. Az evangélikus, református, unitárius katonáknak külön püspököket kérünk. Egyházunk vezetőségének figyelmét felhívjuk arra, hogy »tábori püspök« néven egy római katholikus szerzetest állítanak katonai lelki gondozás élére s ezzel a protestáns katonákat is hit tekintetében róm. katholikus vezetés alá helyezik. n. K. Ujjáébredés. Itt állunk megtörve, zokogva ezeréves hazánk romjain, de lelkűnkben panasz helyett él az újjászületés vágva és reménye. Az ős szittya vér megmozdul ereinkben, érezzük, tudjuk, hogy nemzeti és vallási életünk építésének elérkezett a döntő órája. Elérkezett a Keresztyén Magyarország felépítésének ideje. Oda állunk a romok mellé, keblünkben lángol a haza- szeretet, fellélegzünk az évtizedek óta oly gyáván viselt lelki és erkölcsi bilincsek nyomása után, okulva a nemzet hibáin, okulva helytelen politikánkat követő kommunizmus borzalmain. Vájjon tudott volna-e idejutni a keresztyénség kiirtására irányuló kommunizmus, ha gyűlölködés helyett megértettük volna legszentebb honfiúi feladatainkat ? Vájjon tudott volna-e idejutni annak a keblünkön nevelt hitetlen és erkö'cstelenek uralma, hogy a sajtót, a vezető szerepet teljesen magáévá tegye, ha már évtizedek óta krisztusi szeretettel együtt egyengettük volna a köveket az uj államélet felépítéséhez s ha egyek lettünk volna az évtizedek óta reánk nehezült rabság lerázásábán. Nem hihetjük. De legyünk szigorú bírái önmagunknak. Vajjen a keresztyén AAagyarország minden tagja elég erős-e az építéshez ? S vájjon mi, akik átnézzük hivatásunk nagyságát, vájjon mi, kik készek vagyunk a végsőkig anyagi és erkölcsi áldozatok árán a küzdelemre, megtudunk-e küzdeni egy benső bajunkkal: a hitbeli közömbösséggel, fel tudjuk-e rázni a még mindig alvókat? Nagy feladatunk ez nekünk protestánsoknak: kétszeresen nagy, mert nekünk először is hitbuzgó egyházszeretettöl lelkes tagokat kell nevelnünk önmagunkból. Ha ezt minél előbb nem tesszük, vájjon azok, akiknek életében a hitélet nem mint fontos erkölcsi alap szerepelt, hogyan tudnak kötelességük tudatára ébredni? Tudunk-e hozzáfogni a építéshez, míg a belső építés, a belső erőd tettrekész nem lesz?! Vájjon oda tudunk-e hatni azokhoz, kiknek most oly nehéz szeretni ezt a szerencsétlen hazát, mely oly áldásosán táplálta gyermekeit a magyar rónák termésével, fehér kenyerével ? Igen ! érezzük, az erőt, de hiányzik a szervezkedés, a falusi gyülekezeteknek és híveknek tömörülése. Hiányzik még mindig a falvakban és szórványokban a várt protestáns szervezkedés, mely nélkül a városi és egyik másik falusi gyülekezet szervezkedése meddő marad. Igen fontos és örvendetes dolognak tartanánk falun is oly széles körben terjedő munkát egy Prot. népszövetség*) létrehozásában, mint amilyen kívánatos volna a kath. egyház erőteljes munkájának példájára egyetlen lapunknak, a közkedvelt > Harangszó <- nak napilappá fejlesztése. Másodsorban egy műveltebb közönség számára megjelenő képes hetilapnak megindítása, pl. a Megyercsy Béla szerkesztésében megjelent és elnémult magyarság érdekéért küzdő »Magyarság« c. közkedvelt lapnak ev. és ref. tőkén kölcsönösen hetilappá alakítása. Hisz alig van közöttünk, ki ne várná naponként a protestáns szellemű lapokat. Ne féljünk a munkától! Mert ha jövőnket biztosítani akarjuk, tevékeny munkával magunknak kell felébrednünk ! Kovácsilé Gaál Karolin. *) E célból alakult meg a Lutherszö- vetség. (Szerk.) Földmívelés és növénytermesztés. Irta: Németh Dénes áll. kertészeti feltígy. Jó termés csak tökéletes növényi fejlődés után várható. Azonban minél kifogástalanabb fejlődésüek a növényeink, annál több tápanyagot emelnek ki a talajból, melynek visszapótlásáról trágyázás utján, mindenkor idejében és elegendőképen gondoskodnunk kell. Megkülönböztetünk ürüléktrágyát, istállótrágyát, komposzttrágyát és műtrágyát. Az ürüléktrágya, az istállótrágya és a komposzt általános, a műtrágyák pedig részleges hatásúak. Ugyanis míg az általános hatású trágyákban a legszükségesebb növényi tápanyagok, nevezetesen: a foszfor, a nitrogén, kálium és a mész mind jelen vannak, addig a műtrágyákban
