Harangszó, 1920
1920-02-01 / 5. szám
38. HARANQSZÓ. 1920. február 1. lakás-, élelmiszer-, valamint ruházati ínségre tereljük. A tiszántúli pusztulás. A Tiszántúlon az igavonóállatok elrekvirálása miatt a termőföldek mivelése teljesen lehetetlen. A földeken térdig ér a dudva és a gaz. Az őszi munkák elvégzéséről szó sem lehetett és ez az oka annak, hogy átlagosan 1000-től 1200 holdból 30—40 hold van bevetve, vagy fölszántva, de van olyan vidék is, ahol egy talpalattnyi szántás sincsen. Almássy gróf birtokán csak 4 ló van. Egy másik 2000 holdas birtokon a románok 4 ökröt és 3 lovat hagytak meg. A nagyobb gazdaságokban mind ugyanez a helyzet — A kisgazdák helyzete még szomorúbb. Az állatok más határon legelnek, az istállókban csak egy-egy lépfenés ökröt, vagy tehenet lehet találni. Igen sok az állatjárvány, a mit Romániából hurcoltak be. A gazda családjával kapálja az ugart, hogy a jövő évi termést magának biztosítsa. Az egész Tiszavidéken egy apavagy egy anyaállatot nem lehet találni, továbbtenyésztésről tehát beszélni sem lehet. Mindenütt eltűnt a vetőmag és ezért, ha a kormány a Tiszántúl kiürítése után vetőmagról gondoskodni nem tud, tavaszi vetés sem lesz. — Elvittek minden mező- gazdasági eszközt. Egyedül a tisza- menti falvakban 6000 ekére, 4—500 triőrre 1000—1500 rostára lesz szükség és ugyanilyen mennyiségben más gazdasági eszközökre. Sürgős szükség van szántógépekre, tavaszi vetés alá, búza-, zab-, árpa-, köles- és lucernamagra. Hármasszövetség Magyarország ellen. A L’Humanité-ban Paul Louis, az ismert szociáldemokrata iró Renner prágai útjáról ir cikket. A többi között ezeket mondja: — Azok a jelentések, a melyek szerint Renner élelmiszer- és szénsegítségért utazik Prágába, elhallgatják az igazságot. Mindenki tudja, hogy Csehország maga is nagy élelmiszerhiányban szenved. Ha tehát Ausztria csak Csehország segítségére volna utalva, akkor sokkal szomorúbb napokat kellene átélnie, mint a melyeket eddig átélt. A valóságban Renner azért utazott Prágába, hogy Tusár cseh miniszterelnökkel megvitassa a Magyarország ellen alakítandó védőszövetség (entente defensive) lehetőségét. A tárgyalás befejezése után Renner Belgrádba készül utazni, hogy a szerb-horvát-szlovén királysággal az előbbivel párhuzamos szövetséget kössön. Tehát uj hármasszövetség készül Európában, hármasszövetség, hasonlóan ahhoz, a melyet Franciaország, ÄHglia és Olaszország készül egymással megkötni. EGYHÁZI közélet. A Harangszó Xl-ik évfolyamának 1-ső, 2-ik, S-ik és 4-ik számai elfogytak. Az előfizetési év kezdete az első lappéldány kézhezvételétől számittatik. A csoportos megrendeléseknél a gyűjtök és tapkihordók részére készséggel szolgálunk egy-egy tiszteletpéldánnyal, ha igényi tartanak rája. A „Luther-Szövetség“ munkában. Dunántúli Luther-Szövetségünk mindeddig kénytelen volt megelégedni azzal, hogy a taggyűjtés munkáját megindította és pedig igazán szép eredménnyel. Már eddig is, jóllehet a széiesebbkörü propaganda-akciót a váltakozó politikai áramlatok kedvezőt- lensége miatt kénytelenek voltunk mellőzni, 101 alapító, 1366 rendes és 689 segítő tagunk van, úgy, hogy eddigi bevételünk 32.000 korona volt. Az alapszabályok olymódon intézkednek, hogy a vidéki vezetőséget az egyes gyülekezetek Luther-Szö- vetség-körei választják meg. A kedvezőtlen közlekedési viszonyok miatt ezt sem tudjuk most keresztülvinni. Hogy mégis a Szövetség munkába léphessen, az elnökség minden egyházmegyében felkérte az esperes urakat, hogy az egyházmegyei szervezet vezetését és ellenőrzését elvállalni szíveskedjenek. Ez a vállalkozás, aminek megtörténtében nem kételkedhetünk, lehetővé teszi a munkálkodást. A Luther- Szövetség négy szakosztálya közül ez alkalommal a propaganda, a sajtó és egyházvédelmi szakosztály kívánja megkezdeni működését. Már most jelezzük, hogy az evangélikus sajtó erősítése és saját sajtótörekvéseink megerősíthetése céljából a legközelebb erőteljes mozgalom indul meg. A Harangszó legifjabb munkatársai. Nemesleányfaluban az elmúlt évben öten járatták a Harangszót. Az idén Antal Ilonka és Kovács Lenke iskolás növendékek, tanítójuk, Halász Mihály, feklérésére gyűjtőívvel a kezükben házról-házra mentek előfizetőket gyűjteni s íme az előfizetők száma 16-ra emelkedett. A magunk részéről hálásan köszönjük a kedves leányoknak szíves fáradozását s a jó Istennek gazdag áldását kérjük reájuk. Raffay evang. püspök pásztorlevele. Raffay Sándor dr. evangélikus püspök pásztori levelet intézett a bányai evangélikus egyházkerület összes lelkészeihez, intézeteihez és gyülekezeteihez: A ránk diktált úgynevezett béke nekünk — úgymond — keservet, kigondolóinak pedig szégyent készít. És nincs, aki megértsen, — nincs aki segítsen. Nincsen másban bizodalinunk, csak egyedül magábatért lelkünk öntudatra ébredésében és édes hazánkat ezer éven át „csodakép megtartó jóságos Istenünkben. Őt keil kérnünk, hogy erősítse ‘meg mindnyájunk lelkét a megpróbáltatások elviselésére és megtiport hazánk visszaszerzésére. Ezért elrendelem, hogy január 25-én, a szokott időben, a kerület összes templomaiban ünnepies gyászistentisztelet, az iskolákban pedig alkalmas időben hazafias emlékünnep tartassák. Isten kegyelme és megtartó jósága emelje föl szegény megtiport magyar hazánkat ! Rábaszenttamáson január 11-én vallásos estély volt. Baliko Lajos kőszegi lelkész egyházi beszédet mondott Márk ev. VI. r. 17—29. verse alapján. Heródes király példájával bizonyítja, milyen káros az érzékiség, az élvezetvágy, amely őt köny- nyelmün esküvőre, majd hibáját álszemérme miatt be nem ismerve, keresztelő János gyilkosává teszi. Szépen sikerült szavalatokkal működtek közre: Szabó Esztike és Szabó Iduska (Pápáról) akik Tompa: A gólyához és Vörösmarty: A szegény asz- szony könyve c. verset adták elő, valamint Tóth Mihály, ki a Szózatot szavalta el hatásosan. Majd a keresztyén megújhodás szükségességét fejtegette előadásában Ba- likó Lajos. Az egyes számok között az iskolás gyermekek énekeltek. Az estély végeztével tartott offerfórium eredménye 240 korona, melynek felét a vármegyei inség- akció kapta, másik fele a Harangszó terjesztésére szolgál. Veszprémvarsányban a hívek a kará- j csonyi ünnepekre 2100 koronát adományoztak egyházfentartási alapokra. Az ada- j kozás gyönyörű megnyilvánulása a vesz- prémvarsányi hívek áldozatkészségének. A vadosfai anya- és leánygyüleke- ( zetben újabban a következő egyháztagok adakoztak gyülekezeti célokra: Szakács János és családja eltűnt Dénes fiuk emlékére az iskola céljaira 100, az összgyüle- kezeti fentartási alapra szintén 100 koronát adományozott. Egy magát megnevezni nem akaró vadosfai nőtag harangalapra 100, templomi gyertyákra , 20 koronát adott. Plejer Juliska elhunyt anyja emlékére 24 szál gyertyát adományozott a templomi csillárokba. A zsebeházai 1. gyülekezetből: Jakab János Simon Karolin elhunyt József fiuk emlékére 200—200 kor. alapítványt tettek a zsebeházai és a vadosfai gyülekezetnél. A potyondi 1. gyülekezetből: özv. Halász Istvánná elhalt férje emlékére 1000 korona alapítványt tett, özv. ifj. Takács Pálné elhalt férje, valamint elhalt János és Lajos fiainak emlékére a harangalapra 100 koronát adományozott, özv. Rosta Bálintné elhalt férje emlékére 100 koronát adott a gyülekezetnek, a potyondi ifjúság az általuk tartott műkedvelő előadás jövedelméből 500 koronát adott. A kisfaludi 1. gyülekezetből : Szűcs László elhunyt László fia emlékére 200 koronát adományozott a vadosfai gyűl. fent. alapjára, Király Gizella 200 koronát adott iskolai célokra, 8 szál gyertyát pedig a templomi csillárokba. A kölesdi gyülekezetben az elmúlt évben az egyház céljaira a következő adományok folytak be : Metz Józsefné 15, Pré- ner Jánosné 20, Farkas Isván 62, Greilich Istvánné 28, Eiler József 4, Szabó Istvánné 20, Koritsánszky Ottó 740, Ákos István 500, Mentz Erzsébet 12. Németh János 24, Szamer István 40, Benedek Jánosné 35, Benedek Istvánné 20, Eirich Imréné 10, Komlódi János 12, id. Koritsánszky Dénes 110, Bálint György öreg u. 100, Benedek József 30, Greifenstein György Bellac 6, Bácsi András 20, Szarka József 10, Haffner András 20, Rábenstein György 5, Schmidt Ádám 10, Bőhrn István 6, ifj. Koritsánszky Dénes 200 koronát.
