Harangszó, 1920
1920-02-01 / 5. szám
36. HARÄNU5/A). 1920. február 1. mény, hogy nem fog beválni; gondolták azonban, hogy megfelelne szolgának, s kérdezték, hajlandó lenne-e beállni. Mosolyogva és késedelem nélkül válaszolt: »Igen; minden bizonnyal. Nagy kitüntetés rám nézve, ha favágó és vizhordó lehetek ott, ahol az Urnák házát építik.« Ezzel bebizonyította, hogy igazi misszionárius. »Sokan gondolnak arra, hogy boldogok lesznek Istennel a mennyben, de sohasem jut eszükbe hogy boldogok legyenek Istennél a földön.« — Wesley J. A békeajániat tartalma. Január 15-én, csütörtöki napon vette át Apponyi Dutasta kezéből a szövetségesek békeföltételeit s másnap pénteken d. u. a legfelső tanács hozzájárulásával hosszabb beszédet mondott, amelyben történelmi visszapillantás után részletesen ismertette Magyarország jelenlegi helyzetét. A békefölteteleket elhozta Budapestre s most az u. n. békedelegációban tárgyalják az egyes pontokat. A békeszerződés 364 szakaszra oszlik és a szokásos alakszerűségnek megfelelő bevezető sorokkal kezdődik. Az első szakasz a népek szövetségéről szól. Ezután iön Magyarország uj határainak pontos megállapítása. Az egész békeszerződésen, ugyanúgy, mint a német, osztrák és bolgár szerződéseken is, vörös fonálként húzódik keresztül az antantnak az az Ítélete, hogy a világháborút Németország és szövetségesei okozták és hogy ennek következtében felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, a melyeket »támadásukkal* a szövetséges és társult hatalmak országainak és ezek polgárainak okoztak. A világháború következtében ellenségeink által elszenvedett kárt és veszteséget szövetségeseinkkel együtt kell megtérítenünk. Azt az összeget, amit majd ránk ki fognak vetni, harminc év alatt törleszthetjük. Ennek az összegnek biztosítására a békeszerződés két rendelkezést tartalmaz: az egyik az, hogy Magyarország összes bevételeit, még azokat is, a melyeket a hsdi- kölcsönök kamatainak fizetésére szánnánk, az antant javára minden más követelést megelőző zálogjoggal fogiák megterhelni, a másik pedig, hogy Magyarországon nem lehet az adórendszer enyhébb, mint a kárjóvá- tételi bizottságban képviselt bármely antant-államban. De a pénzbeli kártérítés mellett áruk szállításával is részt kell vennünk az antat-országok háborús kárainak megtérítésében. Nekünk, a kiket forradalom, boiy- sevizmus és idegen megszállás csaknem mindenünkből kifosztott, elveszik összes tengeri hajóinkat, folyami hajóinkat felosztják az összes partmenti államok között, állampolgárainknak egész külföldön lévő vagyonát lefoglalják, külföldön levő követeléseik megtérítéséért a magyar államhoz utasítják. A békeszerződés 232. szakasza szerint a magyar kormányoknak és és hatóságoknak 1918. évi november 3-ika óta kiadott mindama rendelkezései, amelyek külföldi állampolgárok jogait és érdekeit érintették, érvénytelenek és semmisek és a kormányok, hatóságok és a lakosság által okozott mindennemű kár, amely a külföldi állampolgárokat és az olyan vállalatokat érte, amelyekben külföldiek is érdekelve vannak, teljes mértékben megtérítendő. Ez Károlyiék és Kun Béláék számlája. Kötelesek vagyunk a két fegyverszüneti szerződés értelmében az országot megszálló szövetséges csapatok költségeit fedezni. Az ország szénszükségletét a béke- szerződés oly módon kívánja biztosítani, hogy a petrozsényi szénmedence elszakitásával, a pécsi szénbányák termelésének Jugoszlávia részére való lefoglalásával még bennünket kötelez arra, hogy más országoknak barnaszenet szállítsunk. Ez a rendelkezés annyira abszurd, hogy az ember nem tud komolyságában hinni. Vetekszik ezzel komolytalanságban a 208. szakasz intézkedése, amely arra kötelez bennünket, hogy öt éven keresztül lássuk el Ausztriát, megegyezés hiányában a kárjóvátételi bizottság által megállapítandó mennyiségben és a belföldi áraknak megfelelő árakon, élelmiszerrel, amelyért cserébe Ausztria nyersanyagot és iparcikkeket lenne köteles szállítani. De hát vájjon milyen élelmiszert tudunk majd mi szállítani, amikor a Bácskát és Bánátot elveszik tőlünk. A ki a magyar békeszerződést igazságos lélekkel figyelemre méltatja, annak önkénytelenül is kény tódul a szemébe, mert Magyarország halálra ítéltetését látja benne megírva... De ember tervez, Isten végez! Erős akarat. Galíciában történt 1918-ban ősszel. Oroszország felől jött egy vonat. Azon jött egy igen-igen Öreg ember. Olyan sovány, gyönge, reszketeg, roskadt, hogy azt hitte az ember, no »ebbe is hálni jár a lélek«, oly beteges, erőtlen. Sokat láttam ilyen aggastyánt a galíciai falvakban. Biztosan ez is olyan ! De nem ! Magyarul beszél. A hangja elhaló, fakó, erő- telen. Elmondja, hogy ő erdélyi magyar ember. Még a háború elején eltűnt egyetlen fia az orosz harctéren Érzi, hogy »a föld lefelé huzza már«. Ebbe bele is nyugszik, eleget élt már. De abba, hogy a fiát még egyszer ez életben ne lássa, nem birt belenyugodni s elindult Nagyoroszország fogolytáborai felé, hogy megkeresse az elveszett fiát. Kereste, kereste, de nem lelte. Bejárt sok tábort, de senki sem tudott az ő fiáról biztosat mondani. Elfogyott a pénze, nincs egy fillérje sem. Itt büszkesége könnyet hullat, mikor annyi pénzt kér, hogy hazamehessen Magyarországba. a maga falujába — meghalni., »Csak magyar emberek« segítségét kérte. Szép összeg gyűlt össze az öreg számára. A pályaudvar parancsnokság tisztikara meghívta az öreget ebédre. Az asztalfőn, a parancsnok jobbján ebédelt e daróc ruhás, tiszteletre méltó férfiú. A szíves vendéglátás után katonai utazási igazolványnyal és egy kisérő altiszttel elküldték haza, szép Magyarországba, hová »a föld húzta« a fiát kereső, galambősz apát. Azóta talán már megtalálta elveszett fiát Annak a nyájában, aki mindenkire gondot visel, a jó Pásztornál. Ilyen az erős, magyar akarat, melynek forrása a magyar szívben égő, ritka nagy szeretet. Pass László István. FöldmíYelés és növénytermesztés. Irta: Németh Dénes áll. kertészeti feliigy. A forgatás mélysége egyrészt az oda vetendő vagy ültetendő növény ebbeli igényeitől, másrészt pedig a talaj kötött, vagy kevésbé kötött voltától függ. Az átlagos forgatási mélység 60 ctm. Sekélyebben forgatandó a kötött, mélyebben a lazább talaj, hogy a felső termőrétek épen odakerüljön, ahol majd a növények gyökerei is lesznek. A forgatási munka lényege abban áll, hogy a területnek egyik a legalacsonyabban fekvő szélén 1 méter széles és a
