Harangszó, 1920

1920-12-28 / 48. szám

1920. november 28 HÁRANQSZO.

277

Miklós püspöki titkár kíséretében az első állomásra Pápára, hol Takács Elek esperes, dr. Kluge Endre egyházmegyei felügyelő, a járás, város és gyülekezet nagy örömmel és ünnepélyességgel fogadták. (A pápai ünnepségről lapunk már külön megemlékezett.) Október 4-én Takácsi, Nagyacsád és Mezőlak került sorra, majd 5-én Homok- bödöge, hol a gyülekezet, élén az esperessel fogadta, akinek társaságában délután Tapolcafőt, 6-án Naggyimótot, Csótot látogatta meg. Okt. 7-én V^nyola és Gecse anyagyíilekezetek, 8-án Bakonytamási és Bakonyszentlászló, 9-én Veszprémvarsány, Sikátor és Bakonybánk, 10-én Magyarszombathely és Ászár, ll-éiyHánta és Sur, 12-én Bakonycsernye és Tés, 13-án Várpalota és öskü, 14-én Veszprém, 15-én Fehércsurgó következett sorra. Okt. 16-tól

20- ig szünetet tartott püspök urunk, de

21- én már ismét folytatta munkáját Marcal- gergelyi és Szergényben, 22-én Külsővaton és Mihályházán, 23-án Dabronyban és Nemesszalókon, 24-én Nagyalásonyban, Vidon és Somlóvecsén, 25-én Somlószől- lősön és Karakószörcsökön, 26-án Kertán és Kiskamondon, 27-én Zalagalsán és Ne- meshanyon, 28-án Rigácson, 29-én Puszta- miskén és Ajkán, 30-án Csékuton és nor ' yember 2-án Lajoskomáromban.

Igazi apostolként járta végig püspök úr a 23 anya- és 22 leánygyülekezeteí. Fáradságot nem ismerve, lelkesen hirdette mindenütt Isten igéjét s szólott a gyülekezetekhez szeretettel, dicsérettel, intéssel, dorgálással. A vizitációs gyűléseken sorra vette a gyülekezet vallási, erkölcsi, iskolai, anyagi, belmissiói életét és tevékenységét, mindenütt kiterjeszkedve a legkisebb részI letekre is, figyelmeztetve a gyülekezetét az esetleges hibákra, pótlandó mulasztásokra,

4 elismeréssel jutalmazva a buzgó munkát, áldozatkészséget. Sorra látogatta az iskolákat, hogy megismerje a tanítók munkáját s az iskola szellemét. Hangoztatta mindenütt, hogy egyházi, felekezeti iskolának csak addig van jelentősége, míg -az egy- házias, vallásos irányban neveli a reá bízott növendékeket. Sok felemelő képet tárt fel a gyülekezetek jelentése, mind egyenként felsorolni szinte lehetetlen volna, csak néhányra mutatunk rá ez alkalommal. A kicsi, bakonybánki leánygyülekezet ünnepét magáévá tette az egész község. Nemcsak a fogadtatásnál volt jelen mindenki felekezeti különbség nélkül, hanem az istentiszteleten is, úgy, hogy az iskola nem tudta befogadni az isteni ige után vágyó közönséget, mire püspök úr nem törődve hűtésével, a szabad ég alatt mondotta el a sötétedő esti órákban egyházi beszédét. Innen Bakonyszombathelyre már sötét este érkezett meg. Hatalmas tömeg fogadta a templom előtt, zsúfolásig megtöltötte azt, hogy

II épüljön a vallásos estélyen, melynek keretében Takács Elek esperes a Luther-Szö► vétség célját s eddigi’munkáját ismertette. A kis veszprémi gyülekezettel is együtt ünnepelt az egész város. A polgármester vezetésével a város határánál küldöttség várta a püspök urat, majd az evang. templom élőtt a gyülekezet fogadta. Közgyűlés után a vármegyeházán tisztelgett előtte a róm. kath. egyház, a ref egyház, vármegye, város, katonaság, jótékony intézmények, államrendőrség, pénzügyigazgatóság., tan- felügyelőség, piarista főgimnázium, állami polgári iskola küldöttsége. Este a városi színházban estélyt rendezett a gyülekezet, melyen püspök úr „A nemzet jövője“ címén tartott igen nagy hatást keltő előadást.

N.

Oly óriási közönség vett részt az előadáson, hogy a hatalmas színházban szinte mozdulni sem lehetett és a karzat majdieros- kadással fenyegetett. Somlószőllősre este érkezett a püspök úr. Az ottani isteniíisz- telet másnapra volt kitűzve, de mikor az egész nagyközség lakossága bevonult fogadtatás után a templomba, püspök úr nem tudta őket elbocsátani lelki eledelek nélkül, prédikált a gyülekezetnek, — aznap már negyedszer, és buzgó együttimád- kozás után bocsátotta el a sokaságot. Okt.

28-án a rigácsi gyülekezet meglátogatására indult. Átutaztában üdvözölte őt a kisber- zsenyi községi elöljáróság, majd a kis fiókgyülekezet hívei. És ő, mikor megértette szivük óhajtását, közéjük ment s egyik buzgó hívő házánál az udvaron tartott isteni tiszteletet, melynek végeztével ugyanez a gyülekezet szinte futva sietett át a szomszéd Rigácsra, hogy mégegyszer hallhassa apostoli főpásztorának szavait. A lajos- komáromi gyülekezet meglátogatása került sorra november 2-án. Nagy küldöttség ment püspök úr elé Enyingre és kérte őt, hogy menjen velük abba a gyülekezetbe, mely őt nemcsak mint püspököt-várja a legnagyobb szeretettel és tisztelettel, hanem mint egykori, temetőjükben nyugvó tanítójuknak unokáját is. És a gyülekezet, — ha ugyan ez egyáltalában lehetséges, — még melegebb szeretettel fogadta" püspökét, mint a többi.

A fogadás melegségében alig lehet különbséget tenni a gyülekezetek közt. Mindegyik arra törekedett, hogy tehetsége szerint külsőleg is mindenképen kimutassa .nagy örömét és szeretetét. A gyermekek és hajadonok elárasztották föpásztorukat virággal, az ifjak lovas kisérette! vették körül, a férfiak, nők a község határánál s a templom előtt halmozták el szeretetük jeleivel. A fogadáson mindenütt részt vett mindenütt a református és róm. kath, hívek serege lelkész, tanítójuk vezetése mellett, kik siettek kifejezésre juttatni örömüket, hogy együtt ünnepelhetnek evang. testvéreikkel és fészt is vettek majdnem mindenütt az isteni tiszteleten és közgyűlésen. Pápán, Várpalotán, Ászáron, Veszprémben megjelent a katonaság képviselete, hogy szintén kifejezésre juttassa tiszteletét és együttérzését. A járási főszolgabirák hivatalos minőségükben kisérték a püspök urat, a községek előtt a politikai község képviselete nevében üdvözölte a jegyző, vagy községi biró. Tisztelegtek a községben és gyülekezetben fennálló testületek és a püspök urnák mindegyikhez volt elismerő, buzdítóJelkesító szava, melyet a jelenlevők soha feledni nem fognak. És a gyülekezetek nötagjai közös vendégül tekintették főpásztorukat, szeretetvendégségeket rendeztek nőegyletek és családok, hogy minél többen, minél tovább lehessenek társaságában.

Sok és maradandó hatása van ennek az egyházlátogatásnak A híveket erősítette hitükben, egyházhoz, iskolához, templomhoz ragaszkodásban, hazaszeretetben, fokozta bennük az áldozatkészséget az egyház iránt tartozó kötelességek tudatát, erősítette a felekezeti türelmességét és munkálta a felekezetek közötti békességet, melyre mindenütt szeretettel buzdította híveit a püspök úr. Az ünnepély után minden gyüle'kezet offertóriumot tartott, melynek eredménye jelentékeny összeggel gyarapította az egyházkerület' sé^élyre szoruló gyámoltjainak alapját. •

Olvassuk a bibliát.

* Zsolt. 119, 105.:

Hol biblia a házban nincs,

Hiányzik ott a legfőbb kincs.

Tanyát a sátán ütött ott,

De isten nem lel hajlékot.

Nov. 28. Lukács 3 . is—is. Másoknál is készíteni kell az Úrnak útját, de csak nagy s nyíltan is bevallott alázatossággal.

Nov. 29. János 1 .19—37. Kér. János ezt a nagy alázatosságát anyjától örökölte. Hagyok-e ilyen örök értékű örökséget gyermekemre ?

Nov. 30. Lukács 7. is—23. Kér. János ezt a kétkedését apjától örökölte. Vigyázni kell, legkisebb bűnöm is gyümölcsöt terem a gyermekem életében!- Dec. 1. Máté 14.3—12. Kér. János nem hízeleg a hatalmasoknak. Meg merem mondani én is a? igazságot?

Dec. 2. Márk 6.14—20. Heródest furdalja a lelkiismeret. A bűn rettegéssel tölti meg az életünket.

Dec. 3. Máté 11. is. Az emberek Ítélete Kér. Jánosról. Ördögnek, szent embernek, prófétának tartják. Ne ütközz meg rajta, ha téged is sokféleképen ítélnek meg az emberek.

Dec. 4. Lukács, 7.24—27. Jézus Ítélete Kqt. Jánosról. Az Úr védi az övéi hírnevét.

Apróságok

az életből és a történetből.

Közli í Kiss Samu.

Egy haldokló édesapa fiának egy lepecsételt skatulyát adott át azzal, hogyha olyan viszonyok közé kerülne, amikor nem tudja, mit csináljon, mihez fogjon, nyissa azt fel s benne megtalálja a szükséges jó tanácsot. A fiú a skatulyát eltette s hamarosan meg is feledkezett róla. Később, midőn minden kívánsága és akarata ellenére történt, nagyon elkeseredett; egyszerre csak eszébe jut a skatulya. Előveszi és felnyitja. S mit talált benne? Semmi mást, mint két kis fa-pálcikát; az egyikre az volt írva: »Isten akarata«, a másikra: »Saját akarat*. S egy kis cédula volt mellettük ezekkel a szavakkal: »Egymással ellentétesen kereszt, egymás mellé helyezve, egyenes ut«. Ez volt a jó tanács. Elgondolkodván felette, belátta, hogy a kereszt és mindenféle baj azért nehezült rá, mert Isten akaratával szembe helyezte a saját akaratát. Maid magába szállva a, saját akaratát Isten akarata mellé és alá rendelte; s íme elmúlt róla a kereszt is.