Harangszó, 1920

1920-12-28 / 48. szám

178.

Egy ember folyton jtfkedélyti és megelégedett volt. Mikor ennek az oka felől kérdezősködtek tőle, azt felelte: »Mert minden úgy történik velem, amint én akarom*. »Hogy-hogy?« — kérdezték tovább. Amire azzal válaszolt: »Mindfg azt akarom, amit az Isten akar; s így az Isten mindig azt teszi velem, amit én akarok*.

*

A 66-iki kolera idején Pelpécen történt. Az egyik házban gabonát nyomtattak. Egy siheder legényke, valami Andorka József nevű, éretlen tréfálkozással utána szól a kapu előtt temetésről visszajövet elmenő lelkésznek, Molnár Lajosnak: »Tisztelendő úr, jöjjön el, gyóntasson meg!« — Pár óra múlva már csakugyan gyóntatni hívták az élcelódő legényhez, akit még aznap ki is csöndítettek.

HETI KRÓNIKA.

A nemzetgyűlés. A ratifikációs törvény- javaslattal kapcsolatban a kormány kötelességének tartotta, hogy beadja lemondását. A kormányzó azonban ezt a lemondást nem fogadta el. Egyrészt, mert a ratifikálásból kifolyólag nem látja annak okát fennforogni, másrészt, mert a kormánynak a rendcsinálás terén való kötelességteljesítését a legfontosabbnak tartja. A nemzet- gyűlés mindezt a legjobb egyetértéssel tudomásul vette, jól lehet, már a rákövetkező órákban az obstrukciós korszakra emlékeztető zajos ülésben volt része. Sértő szavak röpködtek a teremben, iszonyú zsivaj közben személyes felszólalásokkal telt el az idő. Egyébként pedig a nemzetgyűlés november 29-ig elnapolta magát.

A keletszibériai foglyok hazatérése. Hat évi kínos szenvedés, rabság után egymásután érkeznek haza véreink Keletszibé- riából. Az elmúlt héten két hajóval is jöttek. Az első „Heffron“ nevű cseheket szállított ugyan nagyobbrészt csak, de felvett többek között magyarokat is. A másdik szállítmány a „Schranhorst“ nevű hajón érkezett meg s túlnyomó többségben magyarországi foglyokat hozott. Csonka Magyarország első határkövénél, Szentgott- hárdnál a kormány nevében a járás főbírája s lapunk szerkesztője üdvözölték a hazájukba visszatért hősöket.

A foglyok legnagyobb része igen jó kondícióban van. Sok érdekes dolgot tudnak elmesélni. Valamennyien szomorúan panaszolják fel a csehek nagymérvű brutalitását s gyűlöletét. Nem egy magyar ember lett a^cseh gyűlölet; áldozata Kelet- szibériában.

Többek között Krasznojarszkban a cseh vészbíróság Ítélt halálra és végeztetett ki 1919 aug. 1-én 17'magyarjtisztet, akik az ottani „Magyar Szövetséginek voltak az alapítói és vezetői. A kivégzettek között van : dr. Pélyi Géza galántai ügyvéd elnök, Katona Gyula gyöngyösi tanár, dr. Száva István ügyvédj Fekete Emil jegyző stb.

Néhány napon belül újabb három hajó

HARANGSZÓ.

fut be Triesztbe magyar hadifoglyokkal. És pedig: Majnam, Steigerwald és Frankfurt.

A népszövetség. A népszövetség megkezdte működését, de hol van a béke? Wrangelt a múlt héten verték meg a vörösök, Musztafa Kemal elfoglalta örmény- országot, az oroszok újra fenyegetik a lengyeleket, Csehországban forradalmi mozgalom van készülőben, a Balkán új fölfordulás előtt áll ... a legyőzőitek pedig nyögik, ameddig bírják, az ántánt-béke „áldásait*. A népszövetség szabhat irányt, kimondhat egyszerű általános elveket, oszthat bölcs tanácsokat, de az élet minderre rá nem hederít. Kiáltó ellentmondást, szörnyű hazugságot tartalmaz a népeknek ez a szövetsége, amelynek a most egybegyült genfi kongresszus intézményes szerve akarna lenni. A népeknek eszmei közösségét hirdették és közben az önrendelkezési jog szent nevében szétdaraboltak hebehurgyán országokat, gúzsba kötötték a legyőzőiteket, balkanizálták Középeurópát, egymás halálos ellenségévé tettek nemzeteket, amelyek a rendezés előtt legalább tűrhető viszonyban éltek egymással.

Ne bántsd a magyart! A nemes Spo- larich-család katonafiai új köntösben kibocsátották Zrínyi Miklósnak, a költő-hadvezérnek „A török áfium ellen való orvosság“ című Örökbecsű politikai művét. A lelkes magyar katonatisztek e^zel nemcsak Zrínyi Miklós mellett harcoló ősüknek, Szellai Spolarich Márton Ferencnek kívánnak emléket emelni, de még inkább okulást akarnak nyújtani a nemzetnek. A Spo- larich-család fiai helyesen gondolkoztak," amikor a régen feledésbe ment nemes írásra terelik a figyelmet. Mert sohasem volt a magyarnak annyira szüksége a Zrínyitől hirdetett eszményekre : a fegyelemre, összetartásra, a munkára, a kötelességérzésre, a tisztességtudásra éá a jó vitézi rezolucióra, mint most, amikor magunk rontjuk magunkat. A könyv, amelyet a kiadók a Zrínyi stílusában írt előszóval Horthy Miklós kormányzónak ajánlanak, Zilai Sámuel marosvásárhelyi református kollégiumi tanár 1790-ben megjelent kiadása nyomán készült. Az egykorú kéziratokkal való összehasonlítást Spolarich Lajos dr. végezte. A könyvet a Stephaneum-nyomda nyomtatta finnországi papiroson. A címlapot Zrínyi Miklós egykorú rézmetszetü képének másolata díszíti. A könyvben megtaláljuk Zrínyi olajfestésü arcképének reprodukcióját és Horthy Miklós kormányzó kézírásának a másolatát

A prágai rombolás. A cseh kormány legutóbb rászabadította a Felvidékre és Csehországnak németlakta területeire a cseh légionáriusokat s ezeknek különösen az égeri események kapcsán tanúsított brutális és terrorisztikus föllépése a kirobbanásig feszültté tette a németek és a csehek között lappangó ellentétet.

A csehországi németség eddig is a legszilárdabb összetartással keresztezte a csehek minden elnyomó törekvését, s most, hogy a fölingerelt tömegszenvedély a minap Égerben lerombolta a cseh iskolákat, a. túlzó cseh nemzetiek feleletül viharos tüntetést rendeztek Prágában a németek ellen. A tüntetés csakhamar rombolássá fajult, melynek következményei'kiszámíthatatlanok.

A tüntetéssel kapcsolatosan az iskolai hatóságok elrendelték, hogy mindazokat a szobrokat, képeket stb„ amelyek a régi

1920. november 28.

_________________:

___________2______1______________________

A

usztriára és a Habsburgok uralmára vonatkoznak, haladéktananul távolítsák el. Ilyen emléktárgyakat kutatott a tömeg a ném’et párthelyiségekben.

Az elkövetett atrocitásoknak terjedelmét és a milliókra rugó anyagi kárt nem lehet teljes mértékben áttekinteni. A prágai németek körében óriási a felindulás és nagy aggodalommal néznek a következő napok elé.

EGYHÁZI közélet.

KÉRELEM. A kiadóhivatal tisztelettel kéri a Sántha-Album részére megküldött íveket deeember 1-ére feltétlenül visszaküldeni.

Ji „Harangszó“ szerkesztősége és kiadóhivatala.

Sántha Károly ünnep. A budai Mária Dorottya Ev. Nőegyesület ünnepet rendezett tiszteletére, melyen egyik szép énekének eléneklése, Horváth Arpádné elnök imája, Wágner Ilona alkalmi szavalata után Farkas Győző vallástanár-nőegyesületi titkár méltatva Sántha Károlyt első sorban mint énekköltőt tolmácaolta a nőegyesület szeretetét és tiszteletét, amit a jubiláns iránt érez. Sántha költeményben válaszolt s mondott köszönetét az innepeltetésért.

Luther emlékünnepe. Az evangélikus teológiai akadémia Székács József Köre, az Üllői-nt 24. szám alatti nagyteremben Lather-emlékünnepet rendezett, változatos műsorral. Az ünnepen a ihegnyitóbeszédet Raffay Sándor dr. püspök mondotta, aki a kört pozsonyi tanárkorában alapította, annak első elnöke s akit a kör hálából az újjáalakuláskor védőjéül választott. A műsor többi részét a teológusok számai töltettek ki.

Ünnepélyek. A celldömölki ev. ifjúsági egyesület október 31-én reformációi emlékünnepet rendezett. A szépen sikerült ünnepély műsora a következő volt: Az összegyülekezeti hívek buzgó éneke után Berzsenyi Dezső, a gyülekezet buzgó és érdemes felügyelője tartott megkapó felolvasást azon nagy jelentőségű időkről, melyben a reformáció megindult, különösen kiemelve Luther egyéniségét, halált megvető bátorságát. Felolvasása végén szinte könnyes szemmel kérte Istennek áldását a megszaggatott Magyarországra. A nagy figyelemmel meghallgatott felolvasás után Szalóky Róza adta elő Csengey Gusztávnak „A reformáció emlékünnepén“ c. költeményét. Nagy M. segédlelkész színes képekben mutatta be a magyar protestán- tizmusnak hazát építő, nemzetmentő százados munkáját. Méltóképpen egészült ki az ünnepéi/ az ifj. Egyesület két szép énekével (A XXXIII. zsoltár, s a Gályarabok éneke.) Szórády Dénes ev. tanító és Vincze József tanár Händel: Largo-ját adták elő orgonán és hegedűn, ami után imádsággal és közénekkel záródott az ünnepély.

November 14-én az alsósági evang. ifj. Egyesület tartott templomi ünnepélyt. A templom egészen megtelt az ünneplőkkel. Közénekkel és imádsággal kezdődött az ünnepély, majd Hettlinger G. h. tanító tartott szép felolvasást ezen a címen: „Hogyan készítse elő a szülői ház az iskola munkáját?“ Koczor Máron a gyülekezet buzgó tanítója két szép harmonium játékkal gazdagította a műsort; két kis nővén-