Harangszó, 1920

1920-12-28 / 48. szám

178. Egy ember folyton jtfkedélyti és megelégedett volt. Mikor ennek az oka felől kérdezősködtek tőle, azt felelte: »Mert minden úgy történik velem, amint én akarom*. »Hogy-hogy?« — kérdezték tovább. Amire azzal vála­szolt: »Mindfg azt akarom, amit az Isten akar; s így az Isten mindig azt teszi velem, amit én akarok*. * A 66-iki kolera idején Pelpécen történt. Az egyik házban gabonát nyomtattak. Egy siheder legényke, valami Andorka József nevű, éretlen tréfálkozással utána szól a kapu előtt temetésről visszajövet elmenő lelkész­nek, Molnár Lajosnak: »Tisztelendő úr, jöjjön el, gyóntasson meg!« — Pár óra múlva már csakugyan gyón­tatni hívták az élcelódő legényhez, akit még aznap ki is csöndítettek. HETI KRÓNIKA. A nemzetgyűlés. A ratifikációs törvény- javaslattal kapcsolatban a kormány köte­lességének tartotta, hogy beadja lemondá­sát. A kormányzó azonban ezt a lemondást nem fogadta el. Egyrészt, mert a ratifiká­lásból kifolyólag nem látja annak okát fennforogni, másrészt, mert a kormánynak a rendcsinálás terén való kötelességtelje­sítését a legfontosabbnak tartja. A nemzet- gyűlés mindezt a legjobb egyetértéssel tudomásul vette, jól lehet, már a rákövet­kező órákban az obstrukciós korszakra emlékeztető zajos ülésben volt része. Sértő szavak röpködtek a teremben, iszonyú zsi­vaj közben személyes felszólalásokkal telt el az idő. Egyébként pedig a nemzetgyűlés november 29-ig elnapolta magát. A keletszibériai foglyok hazatérése. Hat évi kínos szenvedés, rabság után egy­másután érkeznek haza véreink Keletszibé- riából. Az elmúlt héten két hajóval is jöt­tek. Az első „Heffron“ nevű cseheket szál­lított ugyan nagyobbrészt csak, de felvett többek között magyarokat is. A másdik szállítmány a „Schranhorst“ nevű hajón érkezett meg s túlnyomó többségben ma­gyarországi foglyokat hozott. Csonka Ma­gyarország első határkövénél, Szentgott- hárdnál a kormány nevében a járás főbí­rája s lapunk szerkesztője üdvözölték a hazájukba visszatért hősöket. A foglyok legnagyobb része igen jó kondícióban van. Sok érdekes dolgot tud­nak elmesélni. Valamennyien szomorúan panaszolják fel a csehek nagymérvű bru­talitását s gyűlöletét. Nem egy magyar em­ber lett a^cseh gyűlölet; áldozata Kelet- szibériában. Többek között Krasznojarszkban a cseh vészbíróság Ítélt halálra és végeztetett ki 1919 aug. 1-én 17'magyarjtisztet, akik az ottani „Magyar Szövetséginek voltak az alapítói és vezetői. A kivégzettek között van : dr. Pélyi Géza galántai ügyvéd elnök, Katona Gyula gyöngyösi tanár, dr. Száva István ügyvédj Fekete Emil jegyző stb. Néhány napon belül újabb három hajó HARANGSZÓ. fut be Triesztbe magyar hadifoglyokkal. És pedig: Majnam, Steigerwald és Frank­furt. A népszövetség. A népszövetség meg­kezdte működését, de hol van a béke? Wrangelt a múlt héten verték meg a vö­rösök, Musztafa Kemal elfoglalta örmény- országot, az oroszok újra fenyegetik a len­gyeleket, Csehországban forradalmi moz­galom van készülőben, a Balkán új fölfor­dulás előtt áll ... a legyőzőitek pedig nyö­gik, ameddig bírják, az ántánt-béke „áldá­sait*. A népszövetség szabhat irányt, ki­mondhat egyszerű általános elveket, oszthat bölcs tanácsokat, de az élet minderre rá nem hederít. Kiáltó ellentmondást, ször­nyű hazugságot tartalmaz a népeknek ez a szövetsége, amelynek a most egybegyült genfi kongresszus intézményes szerve akarna lenni. A népeknek eszmei közös­ségét hirdették és közben az önrendelke­zési jog szent nevében szétdaraboltak he­behurgyán országokat, gúzsba kötötték a legyőzőiteket, balkanizálták Középeurópát, egymás halálos ellenségévé tettek nemze­teket, amelyek a rendezés előtt legalább tűrhető viszonyban éltek egymással. Ne bántsd a magyart! A nemes Spo- larich-család katonafiai új köntösben ki­bocsátották Zrínyi Miklósnak, a költő-had­vezérnek „A török áfium ellen való orvos­ság“ című Örökbecsű politikai művét. A lelkes magyar katonatisztek e^zel nemcsak Zrínyi Miklós mellett harcoló ősüknek, Szellai Spolarich Márton Ferencnek kíván­nak emléket emelni, de még inkább oku­lást akarnak nyújtani a nemzetnek. A Spo- larich-család fiai helyesen gondolkoztak," amikor a régen feledésbe ment nemes írásra terelik a figyelmet. Mert sohasem volt a magyarnak annyira szüksége a Zrí­nyitől hirdetett eszményekre : a fegyelemre, összetartásra, a munkára, a kötelességér­zésre, a tisztességtudásra éá a jó vitézi rezolucióra, mint most, amikor magunk rontjuk magunkat. A könyv, amelyet a ki­adók a Zrínyi stílusában írt előszóval Horthy Miklós kormányzónak ajánlanak, Zilai Sámuel marosvásárhelyi református kollégiumi tanár 1790-ben megjelent kiadása nyomán készült. Az egykorú kéziratokkal való összehasonlítást Spolarich Lajos dr. végezte. A könyvet a Stephaneum-nyomda nyomtatta finnországi papiroson. A cím­lapot Zrínyi Miklós egykorú rézmetszetü képének másolata díszíti. A könyvben meg­találjuk Zrínyi olajfestésü arcképének re­produkcióját és Horthy Miklós kormányzó kézírásának a másolatát A prágai rombolás. A cseh kormány legutóbb rászabadította a Felvidékre és Csehországnak németlakta területeire a cseh légionáriusokat s ezeknek különösen az égeri események kapcsán tanúsított bru­tális és terrorisztikus föllépése a kirobba­násig feszültté tette a németek és a csehek között lappangó ellentétet. A csehországi németség eddig is a leg­szilárdabb összetartással keresztezte a csehek minden elnyomó törekvését, s most, hogy a fölingerelt tömegszenvedély a mi­nap Égerben lerombolta a cseh iskolákat, a. túlzó cseh nemzetiek feleletül viharos tüntetést rendeztek Prágában a németek ellen. A tüntetés csakhamar rombolássá fajult, melynek következményei'kiszámít­hatatlanok. A tüntetéssel kapcsolatosan az iskolai hatóságok elrendelték, hogy mindazokat a szobrokat, képeket stb„ amelyek a régi 1920. november 28. _________________: ___________2______1______________________ A usztriára és a Habsburgok uralmára vo­natkoznak, haladéktananul távolítsák el. Ilyen emléktárgyakat kutatott a tömeg a ném’et párthelyiségekben. Az elkövetett atrocitásoknak terjedelmét és a milliókra rugó anyagi kárt nem lehet teljes mértékben áttekinteni. A prágai né­metek körében óriási a felindulás és nagy aggodalommal néznek a következő napok elé. EGYHÁZI közélet. KÉRELEM. A kiadóhivatal tisztelet­tel kéri a Sántha-Album részére meg­küldött íveket deeember 1-ére feltét­lenül visszaküldeni. Ji „Harangszó“ szerkesz­tősége és kiadóhivatala. Sántha Károly ünnep. A budai Mária Dorottya Ev. Nőegyesület ünnepet rende­zett tiszteletére, melyen egyik szép éne­kének eléneklése, Horváth Arpádné elnök imája, Wágner Ilona alkalmi szavalata után Farkas Győző vallástanár-nőegyesületi tit­kár méltatva Sántha Károlyt első sorban mint énekköltőt tolmácaolta a nőegyesület szeretetét és tiszteletét, amit a jubiláns iránt érez. Sántha költeményben válaszolt s mondott köszönetét az innepeltetésért. Luther emlékünnepe. Az evangélikus teológiai akadémia Székács József Köre, az Üllői-nt 24. szám alatti nagyteremben Lather-emlékünnepet rendezett, változatos műsorral. Az ünnepen a ihegnyitóbeszédet Raffay Sándor dr. püspök mondotta, aki a kört pozsonyi tanárkorában alapította, annak első elnöke s akit a kör hálából az újjáalakuláskor védőjéül választott. A mű­sor többi részét a teológusok számai töltettek ki. Ünnepélyek. A celldömölki ev. ifjúsági egyesület október 31-én reformációi em­lékünnepet rendezett. A szépen sikerült ünnepély műsora a következő volt: Az összegyülekezeti hívek buzgó éneke után Berzsenyi Dezső, a gyülekezet buzgó és érdemes felügyelője tartott megkapó fel­olvasást azon nagy jelentőségű időkről, melyben a reformáció megindult, különösen kiemelve Luther egyéniségét, halált meg­vető bátorságát. Felolvasása végén szinte könnyes szemmel kérte Istennek áldását a megszaggatott Magyarországra. A nagy figyelemmel meghallgatott felolvasás után Szalóky Róza adta elő Csengey Gusztáv­nak „A reformáció emlékünnepén“ c. köl­teményét. Nagy M. segédlelkész színes képekben mutatta be a magyar protestán- tizmusnak hazát építő, nemzetmentő szá­zados munkáját. Méltóképpen egészült ki az ünnepéi/ az ifj. Egyesület két szép énekével (A XXXIII. zsoltár, s a Gályarabok éneke.) Szórády Dénes ev. tanító és Vincze József tanár Händel: Largo-ját adták elő orgonán és hegedűn, ami után imádsággal és közénekkel záródott az ünnepély. November 14-én az alsósági evang. ifj. Egyesület tartott templomi ünnepélyt. A templom egészen megtelt az ünneplőkkel. Közénekkel és imádsággal kezdődött az ünnepély, majd Hettlinger G. h. tanító tartott szép felolvasást ezen a címen: „Hogyan készítse elő a szülői ház az iskola munkáját?“ Koczor Máron a gyülekezet buzgó tanítója két szép harmonium játék­kal gazdagította a műsort; két kis nővén-

Next

/
Thumbnails
Contents