Harangszó, 1920

1920-09-26 / 38-39. szám

1920. szeptember 26.

HARANQSZÖ.

221.

Qyörgy nemes, eredményes, Isten szolgálatában lefolyt életéhez. Sok bátorítás és intés sugárzik ebből az áldásos életből a hívók számára Müller György naplójának olvasására sokan megtértek; életrajza is sok megtérésre való indítást adhat.

Ne sajnálja senki ezért az áldásért azt az összeget, amibe ez a szép kiállítású, képekkel ellátott, világos nyelven írt, 328 oldalra terjedő értékes könyv kerül.

Magyarul kiadta a Bethania egylet Budapesten. Ára lelkészeknek és lelkészek útján megrendelőknek 50 kor. s postadíj példányonként 1 'SO Kszm.

Evangélikus tanító nagy gyakorlattal ajánlkozik oly községbe, hol 8—10 polgári iskolai növendék volna, kiket magán úton előkészítene vizsgára. Ajánlatokat Német Sándor Budapest Vili. kér., Nefelejcs utca 24. II. 25.

Okleveles tanítónő ki a zongora tanítást is vállalja 5 kis lányka mellé kerestetik Dávid Károly főjegyzőhöz Balatonfőkájárra.

asztalon kínálja a gazda a vendéget. Barna szobákban régi hangulat de- reng-borong, fringiák, rezespuskák közül insurgcnsck nézegetnek le a falról, s este, lefekvéskor, szíves szóval mondja a háziasszony: »Megolvassa ám a gerendákat, akkor teljesül az álmai«.

Errefele még élnek azok közül, akik emlékeznek a restaurációkról jókedvvel hazatérő apáikra s tőlük tanulták a dalt is, ami ügy szürettájon kihallatszik a faggyugyertyától gyér világosságu hajlékokból:

Az alispán, az alispán kalapomra rózsát tett, Most is ott van, most is ott van, hogyha [még el nem veszett; Rózsa mellett, rózsa mellett szép a piros . [tulipán,

Piros borral, vörös borral itatott az alispán,

Jóval későbbi az alábbi nóta-refrén:

. . . összeolvadt Alsó-Fölsó-Kemenes, Büszke lehet mind a polgár, mind nemes...

Az 1867-ki képviselőválasztáskor keletkezett, amikor az egész Kemenesalja egyhangúlag választott követet.

Akkor énekelték, dalolgatták... Régen volt. Ma már elfeledték, nem dalolja senki, csak nagy ritkán a hajlékok előtt — a refrénjét.

HETI KRÓNIKA.

Nemzetgyűlés. A pénzügyminiszter benyújtotta az 1920—21. évi állami költség- vetést. A deficit 10 milliárd. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter nagy beszédet mondott, válaszul az illeték-vita szónokainak, de voltaképpen új pénzügyi program- mot adott, aminthogy az illeték-vita is inkább az általános pénzügyi helyzettel foglalkozott, mint magával a javaslattal, ma általánosságban elfogadtak. A pénzügy- miniszter, mielőtt terveit bejelentette volna, erősen kikelt a pénzügyi defetizmus ellen, melynek illusztrálására bemutatta egy képviselő táviratát, de a képviseli nevét elhallgatta, amiért a képviselők erősen felzúdultak. A pénz átcserélése dolgában szűkszavúságát méltányolnunk kell, mert a brüsszeli nemzetközi valutakonferencia még nagy befolyással lehet az egész tervezet fölépítésére. A kölcsön a később befolyó vagyonadóban találná fedezetét. Errél a vagyonadóról azt mondotta nyomatékkai Korányi, hogy nagy lesz.

A beterjesztett költségvetést itt ismertetjük. Rendes kiadás: 8.434,048,516 K. Átmeneti rendkívüli kiadás 10.434,048.009 K, beruházási kiadás 1.003,112.000 korona. Rendes bevétel: 8.809,104,943 K. Rendkívüli bevétel 1.711,450,861 K. Az összbevétel tehát 10.520,555.804 korona. A deficit tehát 9.690,192.811 K. A rendes bevételt és a rendes kiadást tekintve, 374.516,427 korona felesleg mutatkozik, a deficitet a rendkívüli kiadások okozták. Lapunk zártakor a numerus klauzust tárgyalják.

Vasi napok véreinkért. Tartalmában és méreteiben egyaránt hatalmas ünnep zajlott le Szombathelyen szeptember 19-én. Az ünnepélyen, mely tulajdonképpen Nyu- gatmagyarország ünnepe volt, a kormányzó sajnos lázas meghűlése miatt nem jelenhetett meg. A kormányzót gróf Teleky Pál miniszterelnök képviselte, kinek kíséretében a kormány számos tagja kereste fel ez alkalommal a vasi földet s ennek székhelyét Szombathelyt

A bevonulás után a templom-téren folyt le mindenekelőtt a cserkészfiuk zászlé- szentelése. Mikes János gróf kath. püspök után Kapi Béla ev. püspök szólott a cserkészekhez :

„A zászló annyit ér, mint az eszme, melyet képvisel, ti pedig annyit amennyit az eszméből megtudtok valósítani.“

A népgyűlések alkalmából beszédeket tartottak: gr. Sigray képviselő, sokoropátkai Szabó miniszter, Huszár Károly volt miniszterelnök, Bleyer Jakab miniszter, dr. Prööle Károly theol. tanár, Mikola Sándor ev. főgimn. tanár és Czipott Géza lapunk szerkesztője.

Az ünnepély alkalmából rendezett művészeti, ipari, terméskiállítást Rubinek miniszter nyitotta meg, ki a kiállításról igen elismerően nyilatkozott.

A délután folyamán igen festői volt a népfelvonulás. A szebbnél-szebb festői csoportok egyenesen a művész ecsetjére valók voltak.

Véreinkért rendezett vasi napok örökké felejthetetlenek maradnak s Vasvármegye főispánjának, gróf Cziráky Józsefnek és Csizmadia László sajtófőnöknek fáradhat- lanságáról, a vasi nép nagy hazaszeretetéről tesznek tanúságot

Két jelszó. A Liga szövetség pályázatot hirdeítetett két jelszóra. A szövetség által megkoszorúzott jel szók közül az első : Csonka Magyaromig — nam órásig,

Egész Magyaromig — mannyorazig.

A másik jelszó a Ligának u. n. koszorús imádsága, az új magyar Hiszekegy.

Hiaaak agy Iatamban,

Hiszak agy Hasibaa,

Hí szak a RT lataai örök igmeairban,

Hiszek Magyarország faltiazadáEiban.

Itólet. A hadosztálybiróságon kihirdették az Ítéletet Tisza István gróf gyilkosai bűnpörében. A történelmi per főtárgyalásának utolsó fölvonására csak szigorú igazolás után juthatott be a közönség. Féltiz órakor már a szorongásig megtelt a tárgyalóterem, s kevéssel rá bevezették a vádlottakat. A sort Sztanykovszky Tibor nyitotta meg, utána jött Hüttner, majd Dobó s legvégül bicegett Vágó. A fogház levegőiében fakóra vált arcukon izgalom ült, csak Vágó, a pernek ez alárendelt epizódalakja, őrizte meg közömbösségét.

Dobót, Sztanykovszky Tibort mindkettő budapesti illetőségű róm. kath. vallásu katonát kötél általi halálra. Hüttner Sándor budapesti illetőségű róm. kath. vallásu tényleges állományú főhadnagyot 15 évi, havonta egy napi kemény fekhellyel és a büntetésnek minden évében, október 31-én, sötét zárkába zárással súlyos börtönre, Vágó Wilheim Jakab kecskeméti születésű izraelita vallásu népfelkelőt három havi, havonként két napi kemény fekhellyel súlyosbított börtönre ítélte.

Vilma és Zsófi néni. A Bécsbe induló hajón kérdőre vontak egy gyanús alakot, letartóztatták, málháját megvizsgálták és leveleket találtak benne Vilma néninek és Zsófi néninek. Persze az egyik néni Böhm Vilmos, a másik néni Kunfi Zsigmond, úgynevezett magyar emigránsok, akik Bécsből szövögetik kifelé és befelé a maguk terveit. Kifelé a külföldre hazájuk gyalázásával, bojkottrendezéssel; befelé az elvtársak szervezésével és pénzelésével.

Mert pénzrél van a szó. Arról, hogy a vádlott népbiztosok védőit Bécsből fizetik. Rájok költöttek már 130000 koronát, a melyen megosztoztak, negyvenezer korona híján, amit »gazdasági költségekre*1 fordítottak. De ez nem elég. Az elfogott levél szerint Nagy Mihály dr. további kétszázezret kért Vilma nénitől, mert mint mondja, emberfeletti munkát végeznek.

A fináncmüvelet intézője Nagy Mihály dr. védő volt. Több védő öt-huszezer koronát kapott a bíróság előtt tett vallomása szerint. Fel kell jegyeznünk, hogy Gáj Jenő, Székely Aladár dr. és Balázs Deasö dr. ugyancsak saját bevallásuk szerint nem kaptak pénzt.

Azok a védők, akik pénzt fogadtak el, arra hivatkoznak, hogy tudták ugyan, hogy a pénzt Bécsből kapják, de nem tudták, milyen forrásból jött. Ók azt hitték, hogy a nemzetközi szociálisták gyűjtötték Európa- szerte.

Magyar skót rokonság. Rose Miksa, debreceni nyelvésztanár, aki hosszabb időt töltött Angliában, tanulmányai és kutatásai alapján azt a merésznek tetsző állítást hangoztatja, hogy a skótok velünk rokonnépek ; éppen úgy szittya a származásuk, mint a magyaroké. A skótok — úgymond — Scytheknek nevezik magukat és a negyedik században Sitte, az ötödik században Scytte (kiejtés szerint szittye) volt az elnevezésük. A nagy népvándorlás idején a germán törzsek szétrobbantották a