Harangszó, 1920

1920-08-01 / 30-31. szám

1920. augusztus 1. HARANOSZÓ 189. den esetre olyan helyre, hol mind az idő viszontagságai ellen védve; mind pedig az állatok és emberek hábor­gatásától mentve lesznek, télire el­helyezzük. így elrendezve lévén kap­táraink, bátran nézhetünk a télnek elejbe. Reicher Gyula nyug:, evang. lelkész és méhész. Az orosz bolsevizmus. A „Mustármag“ című lap közli egy lelkipásztornak a levelét, aki az orosz bol- seviki uralom alatt álló balti tartományból való. A levél a következőket mondja az orosz bolsevizmusról: „A vallást a jól ismert recept szerint magánügynek jelentették ki. Az isten- telenség párlüggyé lett. Nyilvános vagy állami intézetekben semmiféle vallásos ké­pet vagy beszédet nem tűrnek. A hitokta­tást s a kezdő imádságot az iskolákban eltörölték. A templomokat megszenségtele- QÍtették. A szószékről a kommunista veze­tők badarságokat és istenkáromlást szóltak. A Sátánt ünnepelték, mint az első kiváló forradalmárt, aki az embereket kiszabadí­totta az Isten rabságából. A munkásindulót a csőcselék a templomban orgonakíséret­tel énekelte, a játékra az orgonistákat kény­szerítették. Hogy az evangéliom hatalmát megtörjék, mindenekelőtt n< hány lelkészt fogtak el az 1905/6. évi forradalom idején mutatott „forradalomellenes magatartásuk“ miatt. Marnitz és Treu lelkészt kivégezték. Rigában is úgy történt, mint előbb Eszt- landban és Eszak-Livlandban, hol Halma professzort, Hesse, Pauker, Adolphi, Schwartz és Jende lelkészek az evangélium­ért a halálba mentek. Minden összejövetel el volt tiltva. Titokban jöttünk össze, hogy imádsággal erősítsük egymást és áldást könyörögjünk a gyüle <ezetre. A templomok mindjobban megteltek, a lelkészek elfoga- tása folytatódott, míg végre valamennyire kiterjedt. A régi kiérdemült aggastyánokra is rátették a kezüket, mert az elfogott gyü­lekezeti lelkipásztorok helyére mertek lépni. Eckhardtot a szószékről, Hoffmannt az ol­tártól ragadták el, mikor a konfirmandu­soknak az úri szent vacsorát osztotta ki. A börtönfjlyosókon találkoztunk s köszön­töttük egymást. Igazi keresztyénüldözés volt. Az egyiket választás elé állították: Tagadd meg a Krisztust, különben golyót kapsz 1 A másiknak ezt az ajánlatot tették: ígérd meg, hogy abbahagyod a lelkészkedést, akkor szabadon bocsátunk! A legnehezebb számomra nem a börtönbeli durva bánás­mód volt, nem is az alacsony munkák, amikre kényszeritettek bennünket: járvány idején pöcegödröket tisztítani, trágyát ki­hordani a városból taligákon, nem is az ütések és a gyalázó szavak, melyekben mint minden más társam, bőven részesül­tem, hanem az volt a legnehezebb, mikor egy szemérmetlen testvizsgálat után a fog­ház vezetősége (csupa elállatiasodott sze­mély) el akarta venni ujtestamentumomat, amelyet mindig kabátom zsebében hordtam. Hetekig tartó borzasztó várakozás után következett a szabadulás: balti és német csoportok jöttek. A bolsevikik dühükben, elmenekülésük előtt még 32 túszt megöltek a börtönökben. Ezeknek a mártírhaláláról ígv számol be az a lelkész, aki az utolsó pillanatban megmenekült a haláltól: „Mily megragadó módon haltak meg. A fiatal Grüner lelkész énekelve ment a vesztő­helyre : „Elnémult egyszer énekem ...“ Maguk a hóhérok is meg voltak illetődve, s csak akkor lőttek, mikor az utolsó hang is elhallatszott. Bötticher városi misszio­nárius prédikált,*mig a golyó be nem zárta száját. Klót Marion hangversenyénekesnő, ki a fogság alatt is sokszor felüdítette társ­nőit ez énekkel: „Ha én nem tudom is az utat, Te jól tudod“, újra elénekelte, mikor kivezették s ennek a nemes, 21 éves leány­nak hóhérai előtt csak egy kívánsága volt: „Csak most ne legyek gyenge.“ Eckhardt, aki társait, akiket cellájából a kivégzésre kivezettek, imádkozva kísérte ki. Néhány perc múlva maga is a vesztöhelyhelyre került. Halotti beszédéhez ezt a textust választotta: „Az én részem kies helyre esett.* Helyreigazítás. Lapunk 26—27-dik számában a „Rákóczy harangja“ c költe­mény leközlése alkalmával két sajtóhibát követtünk el. És pedig felülről a 14-ik sor : „Szelíd hangját lelkünk hiába ne lesse“ kimaradt; a második hasábban felülről a 17-ik sorban „Urist’nem* helyett „elvesz­nem“ olvasandó. HETI KRÓNIKA. A politikai helyzet. A hetekig tartó válság a Teleki-kormány alakítással véget ért. A kormány bemutatkozása is megtör­tént a nemzetgyűlésben. Egy néhány ége­tően sürgős, komoly feladat megoldását várják mindenek az új kormánytól; a jövő­jét azonban teljesen bizonytalannak tartják. Teleki gróf beköszöntő beszéJe tele volt értékes tartalommal. Az a része, amelyben Magyarország Európa védő szerepét ecse­telte a Kelet legújabb veszedelmével, az orosz bolsevizmussal szemben s egyáltalán mindaz, amit külső politikai vonatkozásban mondott, nemcsak okosságával, hanem mélységével is a legteljesebb elismerésre tarthat számot A belső politika különböző ágazatait közelebbi és messzebb eső céljait felkaroló fejtegetése is rendkívül értékes. Nincs azon­ban tudomásunk arról, hogy egyházunkat annyira érdeklő 1848: XX. t -c. leendő vég­rehajtásáról megemlékezett volna A magyarság tüntetése Komáromban. A megszállott Felvidék magyarsága, amely eddig szervezetlensége folytán a megszállók és az internacionálista-pártok terrorjával szemben minden védelem nélkül állott, július 4-én Komáromba küldte képviselőit a Magyar Népszövetség zászlóbontására. Megjelentek az összes felvidéki városok küldöttségei, közel száz magyar község ki­küldötte, továbbá az összes komáromi hatóságok és egyesületek. A magyar feltá­madás elöünnepe volt a komáromi nagy­gyűlés előjele a jövendő nagy d csőségnek és a nagy és boldog Magyarországnak. Felemelő érzésekkel töltötte meg a jelen­volt magyarság ezreit, akik a Himnusz hangjai mellett a legpéldásabb rendben oszlottak szét. Az orvostudomány szenzációi. Az orvostudomány szenzációs felfedezéseinek hírei keltek szárnyra a napokban. Az egyik a vérbaj uj fyógyitása: Kollé tanár, Ehrlich utóda annak az intézetnek az élén, ahol a Szalvarzant felfedezték, rájött a Szalvarzannak egy uj hatásos fajtájára, az' ezüstszálvarzanra. Az ezüstszálvarzan a vérbetegség előrehaladottabb stádiumában: paralitikusoknál, tabeszeseknél és maláriá- soknál is meglepő hatással alkalmazható. A másik felfedezés a megifjodás problé­mája. Steinach bécsi egyetemi tanár bizo­nyos szekréciós mirigyeken igy a puber­tás-mirigyen végzett csekély operációval kísérletezett s az eredmény: az elaggott egyedeken gyors megifjodást lehetett ész­lelni. Felfedezésével az emberi életet körül­belül felényire meg lehet hosszabbítani. Mig az egesz világon valami félszeg zava­rosság vonul végig: örökös pártoskodás, az átlagember homokba dugott fejjel csak a maga érdekeit forszírozza, addig az orvostudomány kiválóságai szorgos kuta­tások után meglepő eredményeket produ­kálnak. Egy foglalkozási kör, ahol komo­lyan dolgoznak 1 Szívleljék meg a mi gazdáink is. Az osztrák parasztok birodalmi szövetségi taná­csa felhívást intézett tagjaihoz, amelyben is­merteti a gabonaforgalomban beállott válto­zásokat. A viszonyok ott is hasonlóak a mieinkhez: A termés bizonyos részét minden gazda köteles megállapított áron beszolgáltatni és ha ebbeli kötelezettségé­nek eleget tett, fölöslegével szabadon ren­delkezhetik. A szövetség felszólítja tagjait, hogy lelkiismeretesen adják be a rájuk kivetett mennyiséget majd így fejezi be felhivásái: „Szolgáltassátok részeteket gyorsan be! Fölöslegeteket azonban semmi esetre se adjátok át zsidó kereskedőknek, akik el fognak titeket özönleni. Az uzsoraárak ne csábítsanak benneteket I Támogassátok gazdasági szövetkezeteiteket! Ha van feles- legtek, úgy adjátok azt ezeknek át! Kép­viselőitek, akik érdekeiteket megértő szív­vel védelmezik, sürgősen kérnek bennete­ket : Ne hagyjátok, osztrák parasztoktól, tisztességes neveteket meggyaláztatni I Segítsetek szegény hazánkon, nyújtsatok segítő kezet a fogyasztási helyeken ínséget szenvedő testvéreknek. Le az uzsorával! Legyetek kötelességtudók!“ A Magyarország elleni bojkott miatt a bécsieknek kell takarékoskodni. A városi villanygyár már körlevélben értesítette a gyárakat, hogy ne fogyasszanak megenge­dettnél több áramot, mert elleoesetben kénytelen lenne a többfogyasztást a követ­kező hónap fogyasztásába beszámítani. A keresztény szocialisták a bojkott és főleg Bécs kiéheztetése miatt kemény vádakkal illetik az osztrák szociákdemokratákat. Kuntschak, a keresztény szociálisták vezére szerint a bojkott az osztrák államkincstár­tól négy milliárdot rabol el és az osztrák néptől pedig négy hónapra való gabonát, amit könnyen beszerezhettek volna a szom­szédos Magyarországból szállítási engedély és szállítási nehézségek nélkül. Magyar orvosok tragédiája. Jönnek haza messze Szibériából a magyar hadi­foglyok. Legutóbb is utrakelt egy nagyobb csoport, köztük 11 magyar orvos. Krasz- nojarszkban való átutazásuk közben meg­tudták, hogy az ottani fogolytáborban irtózatos tífuszjárvány dühöng. Az orvosok elhatározták, hogy ott maradna), a járvány leküzdésére. Ellenmérget kezdtek gyártani s annak hatását önmagukon akarták kipró­

Next

/
Thumbnails
Contents