Harangszó, 1920
1920-06-06 / 22-23. szám
1920. június 6. HARANGSZÓ. ját adta elő. Csengödy Lajos imádsága után az estély közértekkel véget ért. Az of- fertórium 900 koronát tett ki. ÜKtffyasszonyfán május 16-ír laitott a Luther-Szövetség propaganda-ünnepélyt. Ölőadó Nagy Ferenc püspöki másodlelkész volt. Az offertóriúm 861 koronát eredményezett, Sárvárott újabban adakoztak : Balogh Satuimé tcmplomalapra 100 K, özv. O/.sáma Andrásné tcmplomaiapra 50 K, N! N lem- plomalapra f.O K, Bencsik Istvánné (Rába- bogvoszló) orosz fogságban elhalt István nevti fia emlékére a rábabogyoszlói leány- egyháznál 100 koronás alapítványt tett. (ienfből írják, hogy otl Montét tlieoló- gtat professzor mozgalmat indítót! azon célból, hogy magyar cvang. theológusok tanulmányainak a genfi fakultáson való * folytatását lehetővé tegye, azokat el tudja látni, s hogy a tanuláshoz szükséges nyu- ! got.it körülményeket Juztosíthassaszámukra. Sol oly stádiumba jutott mozgalma, hogy I | négy magyar theolőgus kiutazására vonatkozó intézkedést is kért. Gyülekezeti közének bevezetése temetéseknél. A soproni gyülekezet presby- teriuma elhatározta, iiogy az eddig szokásos u n „karének" helyett, amely a hívekre nagv anyagi áldozatot rótt, temetéseknél a közös gyülekezeti éneket vezeti be. Ezzel az „újítással" a gyülekezet egy regi. épületes szokást újított föl, amelyet a hívek nagy többsége örömmel üdvözöl. Kemeiicshögyész. Böröudy Lászlóné, szül. Varga Terézia hősi halált hall fia, Nagy Lajos emlékére 1000 koronát adományozott a kemeneshögycszi gyiilekczct- p uek. A vönöczki konfirmandusok emlékül a következő adományokat hozták az Úr oltáiára : Domonkos Sándor harangra 50, olláira 20 K, Simán Jenő harangra 40, oltárra 10 K, Kiss lírnó harangra 50, oltárra 50 K, László József harangra 25, oltárra 25 K, Wassel Gusztáv templomra 1 dollárt, Nagy Károly harangra 10, oltárra 10 K, Boda Zoltán árva alapra 50 K, Nagy László harangra 10, oltárra 10 K, Nagy Sándor harangra I<>, oltárra 10 K, Palánki Lidia harangra 50, oltárra 25, árva alapra 25, orgonára 20 K, Mórocz Lina harangra 50 K, Mészáros Róza árvaalapra 20, harangra 10 K, Csatári Zsuzsa iskolaépítésre 20 K, Pintér Margit harangra 30, oltárra 30 K, Varga Lina harangra 10 K, Somogyi Juliska harangra 10 K, Jánossá Lina harangra 10, oltárra 10 K, Molnár Róza harangra 10, oltárra 10 K, Buti Lina harangra 30, árvák részére 30 K, Horváth Kálmán harangra 10, oltárra 10 K. Összesen 800 korona és egy dollár. A várpalotai evang. gyülekezet 1920 március 7-én tartotta számadási közgyülé- v set mely szerint az évi bevétel 18^995'94 K, kiadása 18.666 K volt. A sok nyomorúsággal teljes esztendőben is adakoztak a hí- M vek : gyám intézetre 326 68 K, harangalapra lót) K, gyülekezeti szegények segélyezésére 21362 K, gyülekezeti szükségletek fedezésére 919 K-it. A gyülekezetben régi szép szokásként dívó „örök alapítvány“ tevés sem szünetelt a kommunizmus alatt, bu/gó e.s egyházunkért lelkesedő szivek gyülekezeti fenntartási alapítványaikat 1919-ben is I ^ 4900 K tökével szaporították. A várpalotai evang. nőegylet március 7-én délután tartotta számadási közgyűlését, >*■ ^nelyen kitűnt, hogy 202-92 K bevétel és 80 72 K kiadásának egyesítése után 122 20 K pénzfármaradváunyaí mutatkozik, melvet egyházi tőkéjéhez takarékpénztárba helyezőit. Összes vagyona az egyletnek 2087 63 K Az 1919. év folyamán az egyesület isg belépett a Luther-Szövefscg tagjainak sorába. Az egyletnek 58 tagja van. Az 1918 ik év második felében alakult várpalotai cv. leányegylet március hó 14-én tartotta számadási közgyűlését, melyen az elnök elismeréssel emlékezett meg az egyház egyes tagjainak ama lelkes tevékenységéről mellyel az év utolsó napján tartott műkedvelői előadás sikeréhez hozzájárulták, mert az lette lehetővé, hogy a gyülekezet épületébe a villanyvilágítást mintegy 9000 K költséggel bevezetette. Az egyletnek 42 tagja van. Vagyona ez idő szerint 113 korona. A rábaszentartdrósi gyű ékezetben az oroszországi hadifoglyok részére befolyt: Rábaszcntandráson 440 K, Sobron 180 K. Összesen 620 K Hegedűs József né a Luther-Szövetségre 10 koronát adományozott. Rád. Lgy ízben már jeleztük lapunkban, hogy a Nógrndmcgyci Rád községben lakó evangélikusok körében az ottani községi biró, Pokorádi Mihály presbyter új orgona beszerzésének tervét pendítette meg és addig buzdított, agitált, járt-kelt, fáradozott míg az eszme testet öltött s az orgona beszerzéséhez szükséges hatvanezer korona alig 2—3 hónap alatt tisztán S hívek adakozásából egybegyült ügy, hogy múlt vasárnapon már felszenteltek az új orgonát. A felszentelést Káczián János budapesti főesperes végezte, az ünnepi beszédet Sommer Gyula váczi lelkész mondotta. A prédikáció végeztével Káczián Ilonka soló éneke gyönyörködtette a zsúfolásig megtelt templomban egybegyűlteket. Jellemző a kis leánygyülekezet áldozatkészségére, hogy nyolc év előtt szintén önnreg- adoztatás és önkéntes adakozásból építették fel az új templomukat, /z orgonára f. évi áprilisi számunkban már közűiteken még a következő adományok folytak be.: Pokorádi István, Tányéros József, Nemes István 1000—1000 K, özv. Jánosi Pálné, Marcsek Petrovics Pál 500—500 K, id. Skrcnyo János 400 K, Zászkaliczki László 350 K, id. Morvái Mihály, Ljeszkovszki László, ifj. Morvái Mihály, Jánosi Pál, Zász- kalicski Mihály, Prencsok Mihály 300—300 K, Laczkovszki József 24Ö K, Gyuricza Pál, ifj. Skrcnyo János, Vitálos András, Szabó József, Jánosi János, Pokorádi Márton, id. l.itavszki János, Huszárik János, Petrás Jánosné 200—200 K, Gyuricza József, id. Zsigmond István, ifj. Zsigmond István, Leopold Samu, özv. Tányéros Jánosné, FogyatkozásrSzövetkezct, Mészáros József, Filó József, Falta András, Petrás Pálné, Babonyecz János 100—100 K, ifj Tányéros János, Titik Jánosné, Fábián Pál, id. Miskár Márton, ifj. Miskár Márton, Birszki Mihályné 50 —50 koronát adtak. Isten áldása legyen az adakozókon és a hitbuzgó gyülekezeten. Az Evangéliumi Muifkások Szövetségének évi jelentéséből megalakulásától, 1919 áprilistól 1920. áprilisig. Mikor hazánk egét a legsötétebb fellegek borították, mikor a forradalmak pusztító vihara felforgatott mindent, ami útjába került, mikor a materiálizmus elsöpréssel fenyegetett minden erkölcsöt és ki akart irtani az emberek leikéből minden vonzódást egy magasabb eszmény iránt, mikor egyházainkat is felborítani készült az ura153. lomra' került irányzat, mikor naivság volt Istenről beszélni, akkor tömörült egy kis csoportba Isten országának néhány lelkes munkása. Nem azért, mintha őket is áthatotta volna a forradalmi szellem, itanettr, hogy munkakészségüket felajánlva segítségére siessenek az evangélikus egyháznak, bogy amink tagjai it megteljenek Krisztus evangéliumának eleven füzével, hogy igy szik Iára építve győzni tudjon a körülötte tomboló vari hullámok felett. Nem akart más lenni az a kis csoport, mint kovász a tésztában, nem akart mást, mint evangélikus testvéreinket a testi és lelki Ínségtől megmenteni az evangélium hirdetése és a keresztyén szeretet testvéri segélynyújtása által. Hiszen talán sohasem volt o'y érezhető a vágyakozás egy gazdagabb, mélyebb lelki élet után, mint éppen ezekben az időkben, de kielégülést az élő Kiisztus hirdetése által bizony kevés helyen találtak Ez a tapasztalat volt a legfőbb indító ru gója a kis csoport munkába állasának azzal a céllal, hogy minél több lelket segítésen megmenteni a jövő egyháza, a hil által munkálkodó keresztyének gyülekezete: a Krisztus egyháza számára. ^ 1919. április havában tartotta a szövetség alakuló ülését, megválasztotta a tisztikart, megszervezte a választmányi testületet a munkaprogramul megállapítására és irányílá-ára. Megalakulásunk után sok nehézséggel kellett megküzdcuünk, de nem csüggedtünk, mert velünk volt az Isten megsegítő kegyelnie; nem vesztettük el hitünket nreg akkor sem, mikor bizalmatlanság kisérte munkánkat, hanem kezünket az ekeszervára téve, célegyenest mentünk előre. Megalakulásunk után mindjárt az első hónapokban több vallásos estélyt tartottunk, részben a budapesti, részben pedig a környékbeli egyházakban, ezek közül a legelsői a Deáktéri teplornban 1919. május . 18-an, melyen dr. Raffay Sándor püsp< k mondotta a megnyitó beszédet, dr. Molnár Gyula elnök pedig a szövetség programját ismertette. Főmunkaterénck tekintette a szövetség azt, hogy evangélikus egyházunk részére munkásokat neveljen ; ezt a celt szolgálták minden hónap 3. és 4 péntekjén tartott munkásképzó összejövetelek. Ezeken kívül minden kedden bibliaóra van férfiak részére, melyet dr. Molnár Gyula vezet, trrig a nők részére Pauer Irma tart minden szerdán. Kispesten Kozma Ferenc vezeti a munkát, mely főleg az ifjúság evangélizá- lásából áll, ezenkívül a vasárnapi iskolának is krb. 70 látogatója van. A szövetséghez testületileg csatlakozott budapesti Evangélikus Leányegylet tagjai szintén vezetnek vasárnapi iskolákat, melyeknek látogatói meghaladják a 150-ct. Néhány tagunk vidéken is végzett missziói munkát, igy Kaposszekcsőn, Rákoskeresztúron és Székesfehérváron, ez utóbbi helyen az ottani evang. egyház belnrissziói testületé által rendezett reformáció ünnepen a szövetség elnöke mondott emlékbeszédet. Több munkásunk részt vett a Bethánia által vezetett fogházmisszióban és az erkölcsi romlásnak indult fiatalkorúak megmentésében. Irodalmi munkássága is volt a szövet, ségnek, amennyiben kiadta — a nehé2
