Harangszó, 1920

1920-06-06 / 22-23. szám

154,.

viszonyok ellenére is — Pildcr Mária: „Zengő Aranyhárfa" című elbeszéléseit.

Ezenkívül iratterjesztésben is munkálkodott, minden alkalmat felhasználva arra, hogy evangélikus testvéreinket olyan olvas- . nivalókkal lássa el, melyekből hitet és erőt 1 meríthetnek.

Összes bevételünk 6534 korona, kiadásunk 5977 korona volt. Tagjaink száma ezidőszerint 54, kik között vidékiek is vannak s hisszük, hogy mind többen fognak hozzánk csatlakozni, kik Isten országának a mi szempontjainknak megfelelő munkásai akarnak lenni. Az év munkája a „Bethániá“-val együtt tartott konferenciával záródott le.

Hogy az elmúlt év munkája nem gazdagabb, nem egészen rajtunk múllott, hiszen a tanácsköztársaság, később pedig adomán megszállás alatti rcndeieíek a mi munkánk teljes intenzitásban való kifejlesztését is akadályozták, de isten kegyelméből reméljük, hogy a második esztendőnk már gazdagabb lesz, hisz ha valaha, úgy most Isten gyermekeinek megfeszített erővel kell munkálkodni, hogy a keresztény Magyarország valóban keresztyén legyen. Nem «lehet ez máskép, mintha minden egyes ember testvérünket külön-kiilön elvezetjük a golgoíhai kereszthez, ahol megfogja érteni, hogy a Aáegváltó ö érette is áldozta életét, ahol megérti, hogy megtérés nélkül nincs élet számára. Minden embert külön-külön az élő Krisztushoz vezetni, az embereket a szeretet soha el nem szakadó láncával egymáshoz köti, törvényeket és társadalmi berendezkedéseket pedig uny hozni és eszközölni, hogy azokat egészében és részleteiben az evangéliumokban lefektetett örök értékű keresztyén alapelvek irányítsák és hordozzák — ez lehet csak alapja a keresztyén Magyar- országnak.

Az Orsz. Protestáns Szövetség által iendezett felolvasások sorát május l!-én dr. Szigethy Lajos fasori főgimnáziumi tanár rekesztette be a protestáns iskolák történeti jellemzéséről tartott előadásával. Élénk képeket rajzolt a hallgatóság elé gyakran humoros vonásokkal a sárospataki, debreceni, nagyenyedi síb jeles református iskola sajátságos diákéletéből hazafias büszkeséggel emlékezve meg nagy férfialakról, kik ezeknek az iskoláknak emlőin nevelkedtek. Áttért azután a lutheránus iskoláknak, első sorban az eperjesi, pozsonyi s soproni anyaiskolának és végül az unitáriusok iskoláinak ismertetésére. Befejezésül összefoglalta az előadó azokat a legfontosabb teendőket, amelyek nevelésügyünk fejlesztésére nézve szükségesek, iskoláink életfolyama iránt élénkebb érdeklődést tanúsítson az egyház; a tanárok anyagi helyzetét javítani, állásukat hivatásuknak es működésűknek megfelelő tisztelet környezze úgy, hogy a tanári kar a papság és világi elem között a középosztályt képezze; az ifjúság nevelésénél pedig arra kell ügyelni, hogy az protestáns és nemzeti szellemű legyén és gondosan meg kell óvni az ifjúság lelkűidét idegen, nem magyar, nem keresztyéni befolyástól. Ha ilyen szellemben szorgalmas munkához látunk. Magyar- országot nem darabolják föl. Nem, nem, soha! Az érdekfeszitő, élvezetes előadást a közönség lelkes hálanyilatkozattal köszönte meg.

Ezután Raffay Sándor püspök tartott záróbeszédet. A felolvasások sorozatának eredményéül kiemelte a közönség érdeklőHARANCiSZÓ.

1920. június 6.

désének fölébredését, d^ nem hagyta említés nélkül azt a fájó tapasztalatot, miszerint a nemzetgyűlési képviselők és a kormány, jóllehet meg voltak híva, nem tanúsítottak semmi érdeklődést ezen napi kérdések iránt, amelyeket a legközelebbi időben tárgyalniok, amelyekhez hozzászólniuk, amelyek felett határozniok kell.

A keresztyén jellemnek elmaradhatatlan lényeges vonása a megvesztegethetlen és fátadliatian kötelességtudás.*

Dr.Kovács István a revcrzálisok kérdéséről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ezt, a magyar társadalmi és vallási élet testét izgató tövist cl kell távolítani és pedig óvatos, biztos kézzel, testvéri megértéssel és jójóakarattal. El keli különösen ma, amikor a keresztyén frontot egységessé és erőssé kell tennünk. A mai értelemben vett vegyes házasságok kérdése tulajdonképen csak a reformáció óta lett égető kérdés, s a rkath.-ok álláspontját ezek tekintetébe a tridenti zsinat szabta meg, amikor megállapította a rkath. egyház szerint érvényes házasság- kötés feltételeit és módozatait. A trídenti- num alapján előbb a nem rkath. fél áttérését, később csak a gyermekek átengedését követelte a rkath. egyház. A múlt század első éveiben erőteljesebben kezdte ugyan követelni a rkath. egyház a rever- zálisokat, de ezzel szemben meg az egyes országok törvényileg mondották ki, hogy a prdt. lelkészek élőit is érvényesen megköthető a vegyesházasság. Hazánkban, bár a tridentinum csak a nagyszombati megyei zsinaton hirdettetett ki, a klérus, az uralkodók támogatása mellett, az egész országban érvényesnek hirdették, s mivel 1844-ig a vegyesházasságok csnpán rkat. papok előti voltak megköthetők, a klérusnak bő alkalma volt a reversálisok segítségével való lélek- halászásra. Az 1858. Lili. t.-c. végre alaposan rendezte az ügyet, amikor a vegyesházas- sagok kötésére a prot. lelkészeket is felhatalmazván kimondotta, hogy a gyermekek nemük szerint szülőik vallását követik, és a törvény ellen való mindenféle megegyezések érvénytelenek. Az 1894. XXXIL t.-c. azonban, mely a polg. házasság behozatalával recompensatiót kívánt adni a rkath. egyháznak, újból felidézte a bajokat azzal, hogy a vegyesházas jegyeseknek megadta a jogot arra, hogy születendő gyermekeik vallására nézve a polg. hatóság előtt megállapodást létesíthessenek. Az így támadt résen át újból belenyúlt ebbe a dologba a pápai hatalom, amit az 1907-ben kiadott „Ne temere" dekrétummal újra életbe léptette a tridentinumot és pedig most már nobi et orbi. Hazánkban is nagy felzúdulást keltett ez a dekrétum, mert újból felidézte volna a régi, keserves küzdelmekéi. A dolog némileg enyhült. De érvénybe lépett legközelebb az új egyházi kódex, amely a vegyesházasságok megkötését újra vagy a prot. fél áttéréséhez, vagy legalábbis reverzális adáshoz köti. A harc kikerülésének egyetlen módja azonban csak az lehet, hogy helyreállittasék a vegyes házasságokra nézve az 1868. Lili. t.-c. rendelkezése. Báró Kaas Albert, a témához hozzászólás mellett tiltakozott az olyan természetű könyvek kiadása ellen, mint a milyen Torncsány: jezsuita páter. „A katholikusok némely sérelmeinek orvoslása“ c. brosúrája, amely határozott kihívás a protestánsokkal szemben. A józsefvárosi rkath. segédlelkész, bár nem helyeselte Tomcsányi Írását, igyekezett a rkath. álláspontot megvédeni s vitatta

hogy az 1868. Lili. t. ez. rendelkezéseinek visszaállítása nem oldaná meg a kérdést.

csrlAdi ÉRTESÍTŐ.

Halálozás. Özv. Farkas Mihályné szül. kenései Kenesscy Gizella úgy a maga, mint gyermekei: Anna férj. Ka/mutza Viktorné, Gizella férj. dr. Bruckner Gyözöné, Jolán férj. Hajas Béláim és Lenke félj. Zuppan- cic Vilmosné, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört Szívvel jelentik, hogy térje, édesatyjuk illetve rokonuk Farkas Mihály nagygeresdi ág. h. ev. lelkész, a soproni alsó ág. h. ev. egyház-' megye esperese Folyó évi május hó 12-én délután 5 órakor élete 66-ik, zavartalanul boldog házasságának 40-ik és lelkipásztori munkálkodásának 41 -ik évében, lövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványait f. évi május hó 15-én délután 5 órakor helyeztük a nagygeresdr sírkertben örök nyugalomra Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg, mert mcgnyugosznaU az ö fáradtságaiktól saz ö cselekedeteik követik őket. (Jel: XIV. r. 13. v.) Nagygercsd, 1920. május hó 12-én. Nyugodjék békével!

Eljegyzés. Kercsmár Géza eljegyezte Oibán Lujzikát Orihodoson.

ii i h k ií. m

Az új honvédelmi államtitkár. A

kormányzó a hoilvédeleiwügyi miniszter előterjesztésére Patacsi Denes kisgazdaügyi államtitkárt lionvédelemügyi m. kir. államtitkárrá nevezte ki.

Zadravecz megbízatása. A kormányzó, Zadravecz István szegedi Szent Fereuc-rendi házfőnököt megbízta a magyar nemzeti hadsereg katolikus lelkészeiének vezetésével és ezzel egyidejűén az 5. rangosztályba sorolta be.

Munkások a nemzeti hadseregért.

A Perutz testvérek. pápai szövőgyárának munkásai hazafiságból fölajánlották, hogy egy negyedévi időtartamra naponta egy órát fognak dolgozni a nemzeti hadsereg javára.

A Kálvinista Politikai Szövetség megalakulása. Budapesten megalakult a Kálvinista Politikai Szövetség. A szövetség világi elnökévé Kenessey István huszárezredest, egyházi elnökévé pedig Hamar István teológiai tanárt választotta meg.

Egy millió a hadifoglyok hazahozatalára. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Lánczy Leó titkos tanácsos elnöklete alatt megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy egy millió« koronával járul hozzá hadifoglyaink hazahozatalának költségéhez.

Feloldották a 3000 koronán alóli betéteket. A bankjegyek felülbélyegzéséről szóló rendelet értelmében zár alá vett és takarékbetétként vagy folyószámlára elhelyezett összegeket, ha a 3000 koronát nem haladják meg, a pénzügyminiszter a zár alól feloldotta. Ha azonban a takarckbetét- vagy folyószámlatulaidonosnak több betétje van, amelyek Összege a 3000 koronát meghaladja, feloldásnak nincs helye. Az erről szóló rendeletet a minap közölte a hivatalos lap.

9