Harangszó, 1920

1920-06-06 / 22-23. szám

1920. június 6. HARANGSZO. 149. A konferencia rendkívül érdekes volt. Egymásután felvonultak a kü­lönböző tárgyak előadói, csupa kitűnő szakember. A megjelent Anstein Já­nos baseli ref. lelkész a Baseli Misz- szió igazgatója, mint ilyen a moham- medán misszióról értekezett. A másik vendég Büfé Emil mint evang. hit­térítő 8 évig Kamerunban dolgozott, illetékesen beszélhetett az afrikai ős­erdők életéről. Kunst Irén magyar evang. misszionáriusnő 9 évig Kína belsejében dolgozott, a konferencián Kínát ismertette. Pauer Irma magyar evang. misszionáriusnő pedig Felső- Egyiptomban működött, ő az ottani életről tarthatott előadást. És így to­vább mindenki a maga szakmájából. Nagyon figyelemreméltó volt Scholtz Ödön evang. esperes, nemzetgyűlési képviselő előadása a Lipcsei Misszió­ról. Kitűnt belőle, hogy ezen áldásos missziói társulatnak mindjárt alaku­lása után voltak evangélikus hívei és hogy ezt a társaságot egyelemleges jellegénél fogva a háború sem sújt­hatta túlságosan. Rámutatott arra, hogy a külmisszió az a tér, ahol a különböző egyházak vállvetve mun- kákodhatnak. Scholtz esperes gyüle­kezete elszakadó nyugatmagatmagyar- országi területen lévén, beszéde be­fejeztével az egész gyűlés felállva elénekelte a Himnuszt. A konferencia néhány nap alatt mintegy 21 gyűlést tartott, mindenütt a közönség páratlan nagy érdeklő­dése mellett. Legnagyobbszabásu volt a befejező gyűlés a régi Országház gyűléstermében, melyben 2000 ember szorongott. A terem közepén 70 tagú énekkar helyezkedett el. A közönség ily nagy érdeklődése megmutatta, hogy a protestáns egyházak híveiben ébred a missziói kötelesség tudata és fokozódik a figyelem minden szép keresztény munka iránt. A külső rendezést egy bizottság intézte, melynek élén dr. Fleischer Gyula, dr. Csik Sándor és mások állottak, leginkább a Magyar Misz- sziói Szövetség tagjai. A fővárosi egyházak és lelkészek készséggel tá­mogatták a vállalkozást. m. Gy. Tennis-flanell, fehér alapon vilá­goskék vagy rózsaszín csikkal, férfi ingnek, vagy női alsóruhának, métere 90 korona. Barna barchet II., bélés­nek, női alsószoknyának, téli kendő­nek, métere 75 korona. Pénz előre beküldendő. Mintát nem küldhetünk. Szövetkezeteknek 10°/o árengedmény. Szövekezet Tés (Veszprém m.) 2—2 A protestáns tanítók, tanítónők és óvónők szervezkedése protestáns szellem alapján. A közgondolkodás természete, hogy a tetszetős, illúziókat keltő eszme- áramlatokat kritikátlanul átveszi és mindaddig makacsul ragaszkodik hoz­zájuk, amíg valamely erősebb külső hatás tarthatatlanságukat be nem bi­zonyítja. A materialistikus közgondol­kozás mohón kapott a socialismus minden szellemi terméke után és tel­jesen ellenőrizetlenül appercipiálta azokat. Tévedéseit állami és társadalmi életünknek szétzüllése követte. Ez a szomorú tapasztalat arra késztet ben­nünket, hogy a jövőben óvatosabbak legyünk. A kommün bukása után megindult lázas szervezkedésnek is az a magyarázata, hogy népünk in­tézményesen akar védekezni azokkal a mozgalmakkal szemben, amelyek a magyarság életérdekeivel ellenkez­nek. így volt ez a múltban is. A vár­megyei önkormányzat a központi kor­mányzást őrizte ellen és valahányszor nemzetellenes szándékai voltak, a te­kintetes vármegye mindannyiszor a sarkára állott és nyakátszegte az osz­trák politikának. Szívós és hosszú küzdelmet vívott, de végre is győzött. Ugyanilyen szolgálatot teljesítettek a társadalom azon csoportosulásai, amelyek az irodalom, a művészet, a magyar nyelv fejlesztését és ezen ke­resztül a nemzeti értékek közkincsi tételét tűzték ki célul. Ezeknek a moz­galmaknak köszönhetjük Széchenyi és Kossuth korát. Ezektől kell tanul­nunk most, amikor erőink kifejtésé­nek nem az osztrákok, hanem sok tekintetben magunk vagyunk az aka­dályai. Célunk megint a régi, t. i. magyar faji tulajdonságainknak ér­vényre juttatása és a keresztyén köz­morál bevitele nemcsak a szellemi, hanem a gazdasági életbe is. Kétféle utón véljük ezt elérhetőnek. Az egyik : a nemzeti önnevelés, a másik: a pro­testáns szellemű köznevelés. A nem­zeti önnevelést a társadalomban e célból megalakult szervezet irányítaná; a protestáns szellemű köznevelést pe­dig a prot. tanítóság. E tekintetben egészen mellékes, hogy az illető ta­nító felekezeti, állami vagy községi iskolában működik. A protestáns tanítóságnak minde­nekelőtt egységes csoporttá kell tömö­rülnie, mert különben nem felelhet meg a fenti hivatásnak. Ezúttal tehát = Hogyan = lábolunk ki? A nagy világégés üszke lepte el a magyar földet. Ezer­éves hazánkat romjaiból kell újjáépíteni. Az elkövetkező nehéz idők mindenkitől vilá­gos kötelességtudatot, a fele­lősség átérzését és hü köte­lességteljesítést kívánnak. Krisztusnak lelke nélkül el­pusztulunk. Egyedül az evangéliom isteni hatalma menthet meg bennün­ket. Méltán számíthatunk tehát a jóakaratu emberek támoga­tására azok az intézmények, amelyek az evangéliomi szel­lem megerősítését, Krisztus ügyének diadalra juttatását tűzték ki célul. A Dunántúli Luther-Szö- vetség az evangéliom védel­mére alakult. Legyen Ön az első tízezer között, akik a Szövetség tag­jaivá lesznek. Senki sem re­mélheti, hogy csak a maga erejére hagyatva elérhet any- nyit, mint abban az esetben, ha összefog a vele egy aka­raton levőkkel, egy cél felé törekvőkkel. Egymásra va­gyunk utalva. A Dunántúli Luther-Szövet- ségnek szüksége van Önre; Önnek szüksége van a Dunán­túli Luther-Szövetségre. Jelentkezzék belépésre lel­készénél, tanítójánál, vagy Szombathelyen az evangélikus püspöki hivatalnál!' Tagsági díjak: I. alapító tagsag 200 K, 2. rendes tag­ság egyesnek 6 K. családnak 9 K, 3. segítő tagság 2 kor.

Next

/
Thumbnails
Contents