Harangszó, 1920

1920-04-18 / 15-16. szám

118. HARANGSZÖ. 1920. április 18. Ez oly éles hang, — irja egy fő­városi lap — amely mögött komoly okokat kell sejtenünk. A keresztény kurzus, ügylátszik, szép gondolat, de az élet érdekeinek mezején nincsen belső veszedelmek nélkül. Kívánatos lenne, hogy a keresztény egyházak fejei az ország jelen súlyos helyze­tében és uj kialakulása előtt iparkod­janak maguk közt a netán fölmerült nehézségek megoldásának módját megtalálni. E nélkül oly komplikációk elé kerülhet a keresztény kurzus, melyet aligha bir el maga ez a kur­zus, bizonyosan nem bírna el a nem­zet és kárát vallanák a keresztény egyházak is. A magyar béke. A magyar béke­küldöttségnek Neuillyben tartózkodó képviselőit a közeljövőben fogják értesíteni, hogy a válaszjegyzék át­adása mikorrára várható. A béke- konferencia eddigi határozatainak részleteiről értesülést egyáltalában nem lehet szerezni. Bár egyes módo­sítások lesznek az eredeti tervezeten de a magyar ellenjavaslatok zöme meghiúsult az osztrák-magyar mo- narkia területén alakult utódállamok ellenzésén. A békekonferencia körei­ben teljes a bizonytalanság arra nezve, vájjon Magyarország a béke- szerződést alá fogja-e Írni, vagy sem. A békekonferencia tagjai épp úgy, mint franciaország, Anglia, Olaszor­szág parlamenti körei számolnak az­zal a lehetőséggel, hogy a magyarok a szerződés aláírását megtagadják. A magyar delegációnak mindenesetre eleg ideje lesz arra, hogy a magyar ebből a szempontból is hálás emlé­kezet illeti meg őket. Irodalmunknak egyik fontos sajátsága is ki van eb­ben fejezve, t. i. az, hogy mindig szoros kapcsolatban volt a nemzeti élettel. Sőt voltak korok, az elnyo­matás és tespedés korszakai, mikor csak az irodalom képviselte, tartotta ébrén a nemzeti érzést s a haladás gondolatát. Ez a kapcsolat természe­tes ugyan, minden népnél megvan, de minálunk különösen szembeszökő, amit a magyarság különös helyzete, nemzeti létének állandó veszélyben forgása magyaráz. Igen, nekünk, testvértelen népnek jobban keli ápolnunk a nemzeti ér­zést, mint más népeknek, mert kü­lönben elnyel a mindenkor ránk le­selkedő ellenségek mohó árja. De a nemzeti érzéssel egyesítenünk kell a haladást, művelődést 1 Tanuljunk Széchenyitől, Kossuthtól kormány és nemzetgyűlés végleges döntését kikérjék. A megszállás. Németországban az ismert francia fenyegetések beváltása­képpen a francia csapatok megszáll­ták Majna-Frankfurtot. A megszálló csapatok parancsnoksága kiáltvánnyal fordult a lakossághoz. Ebben kijelenti, hogy a német kormány a birodalmi védőőr csapatoknak a Ruhrvidék munkássága ellen való előrenyomu­lásával megsértette a versaillesi békeszerződés határozatait. A francia kormány ennek következtében kény­telen volt energikus rendszabályok­hoz nyúlni, hogy a német kormányt annak megtartására kényszerítse, amire kötelezte magát. Darmstadtot és Hanaut szintén megszállták. A német kormány energikusan tiltakozik a megszállás ellen a legfelsőbb ta­nácsnál és fölsorolja azokat az okokat, amelyek a birodalmi védő­őrség kiküldésére késztették. Újabb zavargás Írországban. Az Írországból érkező legújabb hírek szerint a húsvéti ünnepnapokon Ír­országban olyan zavargások voltak, amilyenek 1916 óta egyszer sem fordultak elő. A sinnfeinpártiak go­rillaharca nap-nap után terjed és mind hevesrebbé válik. Szervezett támadásokat intéztek az adóhivatalok ellen, hogy felgyújtsák őket és az adóbeszolgáltatást lehetetlenné tegyék. Belfast város környékén elvágták az összes táviró- és telefonvezetékeket. Benn a városban a vámhivatalt, a postahivatalt, a nyugdíjkifizető hiva­talt, a bankokat és más házakat s az ő eszméiknek tollforgató kato" náitól; tanuljuk meg különösen azt. hegy a munka, a becsület az igazi hazafiság, hogy a szabadság csak olyan népet illet meg aki meg is tudja becsülni ezt a szabadságot s rendü­letlenül ragaszkodik ehhez a földhöz, melyen élnünk, halnunk kell. A tárgyalt kor Íróit éppúgy, mint politikai vezetőit erős nemzeti s erős szociális érzés, nagy idealizmus, ne­mes önzetlenség, lelkes munkaszere­tet jellemzik. Ezekre a tulajdonságokra ma még fokozottabb mértékben volna szükség! Kövessük a nagy elődöketI Ha az előttünk álló feladatokat a magyarság az ő szellemükben oldja meg — a nemzeti érzés, becsületes munka, haladás, igazság és tiszta emberszeretet szellemében, — akkor eljöhet még a kor, mely után »buzgó imádság epedez százezrek ajkán !« — Vége. — fegyveres bandák támadták meg és fel akarták gyújtani. Lenin beismeri a bolscviztnus csőd- \ jót. A magyar kommunizmus létre­jöttének évfordulóján érdekes beszéd­ről olvasunk a Daily Telegraph egyik számában. Lenin, a bolsevista pápa nemrég beszédet mondott Moszk- j vában és ebben a beszédben beis- j merte, hogy a bolsevizmus teoreti- kus rendszere megbukott és hogy következménye a gazdasági nyomor és pusztulás. »A kollektivista terme­lési rend elvét fel kell adni, mondta Lenin, és helyet kell adni az egyének munkájának. A szovjet-termelési rend eredménye sehogysem fedi a szükséget és lassúsága akadálya minden haladásnak. A gyárak ter­melőbiztosságának meg kell szűnnie és a vezetést az egyéneknek kell átadni, akik természetesen szintén bolsevikiek.« Lenin beszéde az egész rendszer bukását jelenti, irja az an­gol lap. A régi termelési rendhez térnek vissza, azzal a kivétellel, hogy egyelőre a gyárak és nagy üzemek vezetői olyan emberek lesznek, akik' kezüket vérrel fertőzték meg és ré­szesei Oroszország kirablásának és pusztulásának. Lenin beszédével kap­csolatosan egy másik bolsevista ve­zér: Krassin is kijeleritette, hogy:" »Az orosz közgazdasági élet remény­telensége és a pusztulás, a mint a bolsevizmus okozott, bebizonyította, hogy az élet még kegyetlenebb, mint a kommunista doktrína.« EGYHÁZI KÖZÉLET. Lapunk a mai számtól kezeire mint a Diinántíili Luther-Szó-, vetséeg hivatalos lapja jelenik meg. Minthogy úgy a papír köz-, pont, mint a fővezérlet sajtó- osztálya az Ígért szükséges pa­pírmenny iséget lapunk részére nem utalta ki, áriáig is, míg, más utón a szükséges papír­mennyiség birtokába jutunk, lapunk kéthetenkint jelen-ilé > meg. Kérelem. Az Evang. Egyesület tagjait felkérem, hogy az 1919. és 1920. évre járó tagsági díjaikat — 2—2 K-t — cgy-w házmegyéjük pénztárosához beküldeni szi-í- veskedjenek. Az egyes egyházmegyei pénzj tárosokat pedig kérem, hogy a hozzájuk befolyó dijakat egy összegben küldjék meg címemre a megfelelő egyénenkénti! kimutatás kíséretében. A hátralékban mar i

Next

/
Thumbnails
Contents