Harangszó, 1920

1920-04-18 / 15-16. szám

1920. április 18. HAftANQSZÓ. 119. radókat pedig szíveskedjenek közvetlenül felszólítani, hogy járulékaikat fizessék be. Kőszeg, 1920. április hó 6-án. — Balikó Lajos, lelkész, egyesületi pénztáros. Lelkészavatás a Deák-téri templom­ban. Az evangélikus teológiai akadémia munkásságának első nyilvános bizonyság- tétele husvét hétfőjén folyt le a Deák-téri evangélikus templomban. Két szakvizsgá­latot tett jelöltet, Brenner Edét és Tichy (iézát, akik mindketten megszállt terület­ről valók és követték a számkivetésbe menekült intézetüket, megható szertartással ■ivatott lelkészekké Raffay Sándor dr. püs­pök. A7 úrvacsorát Kaczián János esperes szolgáltatta. A fölavatás után Brenner Ede húsvéti egyházi beszéde következett. A megható ünnepet a Himnusz fejezte be. Meghívó. Az Országos Prostestáns Szövetség előkészítő bizottsága Budapesten 1920. évi március hó 23-ától kezdve foly­tatólag minden keddi napon dé’után 5 óra­kor a budapesti református akadémia nagytermében (IX., Ráday-utca , 28. sz.) sorozatos előadásokat tart. — Április 6. Egyházi kiváltságok Előadó: Sztehlo Kor­nél. Április 13. Erdélyi egyházi viszo­nyok és az unitárius egyház. Előadó: Dr. Boross György. — Április 20. Az 1848. évi XX. törvénycikk és a kathoiikus auto­nómia. Előadó: Kaas Albert báró. — Ápr. 27. Állam és egyház. Előadó: Láng Mihály báró. — Május 4. A reverzálisokért foly­tatott küzdelmek Előadó: Kováts J István. Május II. protestantizmus és az iskola. Előadó: Dr. Szigethv Lajos. — Záróbe­széd, tartja: Dr. Raffay Sancor. — Az előadásokat vita követi. — Erén előadá­sokat nemcsak az érdeklődőknek, hanem minden egyes protestáns hiltestvériinknek. a legmelegebben ajánljuk figyelmébe és kérünk mindenkit, hogy e szakelőadások meghallgatása által szerezzenek maguknak tájékoztatást a jelenleg legnagyobb fon­tossággal bíró protestáns egyházainkra vonatkozó kérdésekben. Az erzsébetfalvai ev. egyház irodai mi- és zeneestélyt rendezett a Vas- és Fém­munkások Otthonában. Az estély műsorát Falvay Jenő hitoktató nyitotta meg, ki a jelen társadalmi kötelezettséget feszegette és a zsúfolásig megtelt terem közönségé­nek jóindulatába ajánlotta az erzsébet­falvai ev. egyháznak társadalmi munkára való felkészültségét. A megnyitó beszéd után a Protestáns Énekkar adott elő ma­gyar dalokat Majd Szűcs Sándor olvasta fel egy novelláját. A Polgári Dalkör nép­dalegyvelege következett. Majd Somló Sári művésznő saját szerzeményű hazafias köl­teményeivel váltott ki nagy hatást, hosszan­tartó tapsokat. Kővetkező szám az Evan­gélikus Zenekar vonósnégyese, Jancsek : Sarabande előadásában. Csengödy Lajos lelkes és mélyszántásai előadással járult hozzá az est sikeréhez. Egyformán tap­soltunk — mondotta — mindkét forrada­lomnak, s most, hogy felébredtünk a rideg valóra, kifosztottaknak, lerongyoltaknak érezzük magunkat s csak hitünk van Jövönkben. Ilorthi Károly tárogatójátéka következett, ki kurucnótákkal szórakoztatta a közönséget, Györy Gizella zongoramű­vésznő kíséretében. Ghéczy Juci Ábrányi Emil: „Rákóczi Ferenc Rodostón“ című melodrámáját adta elő hatásos közvetlen­séggel, megrázó erővel. Az estély műsorát a Protesáns Énekkar fejezte be a Hymnusz eléneklésével. Az erkölcsiekben gazdag estély 21216-80 K tiszta jövedelmet juttatott az ev. egyház Templomépítési alapja javára. A Protestáns Országos Árvaegylet növálaszlmányának 25 éven át működött elnöke: özv. Haberern Jonathánné erről a tisztségről aggkorára való hivatkozással lemondott; helyébe a nőválasztmány egy­hangúan Mehnert Ernönét, a Protestáns Árvaház nagy jóltevőjét választotta meg. Felhívás a protestáns főiskolai hall­gatókhoz. A protestáns egyetemi és fő­iskolai hallgatók s a Bethlen Gábor Kör ama tagjai, akik a Huszár Károly volt mi­niszterelnök által megindított jótékony ak­ció részéről pénz-, ruha- vagy cipősegit- ségben óhajtanának részesülni, kérésük bejelentése végett a kör titkári hivatalánál, minden nap délután 5—6 óra között jelent­kezhetnek. A lovászpatonai ev. egyházközség­ben a március 21-én tartott számadás ada­tai szerint a múlt évben következő önkén­tes adományok folytak be: alapítványokra 1570, Istenházára 682, Harangalapra 335, Temetői alapra 195, Emlékalapra 30, Or­gonaalapra 20, Emléktáblára 55, Torony­óraalapra 20, Ifjúsági egyletre 115, Leány­egyletre 125, Nöegyletre 40, Gyámintézetre 43831. Egyházkerületi tisztviselők javára 1915, Veszprémi egyház, javára 143, Sajtó­alapra 25 10, összesen 5708 40 korona. A kölcsönmagtár részére önkéntes adomá­nyul egyesektől befolyt 655 liter rozs. Eb­ben az évben újabb nagyobb adomány Barta Sándor hagyatéka, aki végrendeleti- leg 1000 koronát hagyott az egyházközség­nek. A gyülekezet tagjai egyik régi jó taní­tójuk részére, aki jelenleg a fővárosban állami tanító, 420 kilogr. lisztet, 380 kilogr. krumplit, 24 kilogr. zsírt, 45 kilogr. babot, 12 kilogr. füstölt húst és 762 drb tojást adtak össze és küldtek el ajándékul. A Bethlen Katalin-Kör alakuló gyű­lése. Budapesten a Református Teológiai Akadémia Ráday-u'cai nagytermében a protestáns főiskolai nőhallgatók Bethlen Katalin-Köre, amely azt tűzte ki célul; hogy a protestáns diákleányok között megte­remtse a társadalmi érintkezést és őket egymás erkölcsi, valamint anyagi támoga­tására egyesítse. A kör diszelnökéül Ritoók Emma Írónőt kérték föl. A lébényí gyülekezet pénztárába újabban a következő nagyobb adományok folytak be: Németh Samu és Győri Zsu­zsanna „Németh Mihály alapítványa“ 100, Zsédöl Bálintné Németh Teréz, Pátka Ferencné Németh Lidi és Erdős Istvánné Németh Katalinnak utódai Harang-alapra 750, Németh Márton harang-alapra 500, temetőre 500, gyertyákra 360, Szandtner Tibor harang-alapra 500, Erdős Pál és Gérig Erzsébet „Erdős Lajos alapítványra“ 2k 0 K. Rábaszentandráson egy szinielöadás 1564 koronát jövedelmezett, mely összeget a kerületi katonai parancsnok utián az orosz hadifoglyoknak juttatja. „Egy nap a hazáért“ 243 koronát jövedelmezett. „A menekültek husvétjára“ 680 kor. gyűjtetett. Kovács János szanyi lakos a rábas/.ent- andrási harangalapra 100 kor., ugyanarra Molnár Mihály sobori lakos 100 kor. és a sobri harangalapra pedig 200 koronát. Kar­dos József és neje Németh Lidia esküvőjük alkalmával a rábasz.entandrási templom- alapra 100 és a sobori templomalapra szin­tén 100 koronát adományoztak A sobori nőegylet a gyámintézetnek 5, a veszprémi egyháznak 5 és a fehérvári egyháznak szin­tén 5 koronát adományozott. Molnár István sobori II. felügyelő a rábaszentandrási ha­rangalapra 100, a sobori harangalap 200 és a Harangszó terjestésére 10 koronát adományozott. A német prot. egyházak válsága. Németországban tudvalevőleg az evangé­likus egyházak, mind a 26 államban álla­miak voltak. A fejedelmek voltak a „leg­főbb püspökök“; ők nevezték ki a feje­delmi egyházkormányzat szerveit: a kon- zisztoriumokat és superintendenseket. Az új birodalmi alkotmány értelmében meg­történt az állam és egyház szétválasztása, de mégis úgy, hogy az állam az egyházakat közjogi korporációknak ismeri el és meg­adja nekik az önmegadóztatás jogát. Megadja az állam a felekezeti iskolák fentartása jogát is, ha azt a szülők kíván­ják. Most folyik az egyes szövetséges álla­mokban az uj egyházszervezés, még pedig mindenütt a „gyülekezet-zsinati“ elvek alapján A legfőbb törvényhozó és kor­mányzótestület a zsinat lesz. Nagy erővel dolgoznak ott a szocialisták és egyéb egyházellenes szervezetek a „los von der Kirche“ jelszavával az egyházakból való kilépés érdekében, ami most megkönnye- bült azzal, hogy a kilépés már a 14. élet­évtől kezdve megvan engedve és a köz- igazgatási hatóságnál megejtendő egyszeri írásbeli bejelentés utján történik. Egyéb­ként is különösen a többnyire szocialistákból álló hatóságok által dominált városokban a keresztyénségnek erős küzdelmeket kell vívnia a vallásedenes üzelmekkel szemben. Pedagógiai szompontból nagyfontosságú intézkedés az u. n. „szülői tanácsok“ szer­vezése. Minden iskola mellett fesz egy ilyen tanács, amelyet az iskolába járó gyermekek szülői választanak és amely befolyást nyer az iskola szellemi vezeté­sére. Természetesen a szocialisták a velük együttérző tanítókkal nagy agitációt fejtenek ki, ezeknek a tanácsoknak választása körül. Súlyos helyzetben vannak az evangélikus egyházak azokban az országrészekben, amelyeket a győztesek Lengyelországnak Ítéltek (Posen, Felső-Szilézia). A prot. gyü­lekezetek ott is a régi kapcsolat fentartása mellett agitálnak, peticionálnak és nem óhajtanak a varsói ev. fökonzisztórium uralma alá tartozni. De mindezen szomorú jelenségek mellett felemelő arról olvasni, hogy a német protestánsok milyen nagy­szerű munkát teljesítenek a létért való nagy küzdelemben. Még a múlt évden volt a dresdeni „Kirchentag“, amely az. egyes tartomány-egyházak (Landeskirche) közötti szorosabb kapcsolat létesítését eszközölte. Nemrégiben volt a felsőrajnai nagy pro­testáns városban, Eiberfeldben a német belmissziói egyesületek kongresszusa, amelyen a jövőbe vetett nagy bizakodás és a kettőzött alkalmakhoz mért nagy munkakedv volt a domináló hangulat. Meg­tartotta kongresszusát a kiváló birodalmi képviselő Mumm berlini egyetemi tanár vezetése alait működő keresztyénszociális szervezet is; a keresztyén munkás egye­sület is nagy tevékenységet fejt ki; tagjai­nak száma a nagy Összeomlás után 2 millióra emelkedett A háború és még inkább a lealázó béke folytán nagy vál­ságba jutottak a német prot. missziói munkák is. Németország elvesztette összes gyarmatait; ezeken a győzők osztozkodtak. Még a prot. Anglia is majdnem mindenün-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents