Harangszó, 1920

1920-04-18 / 15-16. szám

ßazdak gyökérzetü, gyoisan, tökéle­tesen fejlődő növényecskék kerülnek állandó helyükre a szabadföldbe. Hasonló szabályt kell követnünk az •állandó helyre ültetésnél is. Akkor is tíjjy ültessük el a palántát, - hogy sziklevele a talaj felszínére essék, szára pedig —- a gyökerekkel együtt a talajba jusson. A sor és a növénytávolságot pedig úgy adjuk meg, hogy a növénynek a teljes es tökéletes kifejlődéshez elegendő helye legyen. A palánták állandó helyre i ültetésénél is a gyökérzetet egy ki- f csit csípjük vissza és az elültetéshez ültető fát használjunk. Az ültetqfa mintegy 25 ctméter hosszú és kétuj- nvi vastag gömbölyű fadarab, mely­nek egyik fele kúpos hegyben vég­ződik. Ezen ültetőfával a palánta ki­jelölt helyére lukat íurunk, azután a palánta gyökerét és szárát a lukba eresztjük az ültetöfávai — annak az eredeti luk mellé történt leszurása után — a földet a palánta gyökere es szára mellé nyomjuk. Ha most már az ültetőfát a földből megint kihúzzuk, látjuk, hogy a palánta mellett is mélyedés van, ahová azu­tán bőséges mennyiségben vizet ön­tünk és ezzel az ültetést be is fe­jezzük. 1920. április 18 Kétíves luiloltmik emléket méltó- kepen megörökíthetjük, ha van jo fényképünk róla. Hényképe után meg- | rendelhetjük művészi olajfestésü élet- hit arcképet. A címet és feltételeket lapunk kiadóhivatala közli. annak hangulatára, eseményeire irá­nyitő hatással volt, sőt a magyar j lélekie, amig csak lesz magyar lélek, mindig is lesz. Mellesleg legyen szabad kitérnem arra, hogy szociálista volt-e Petőfi, mert a szociáldemokraták szeretnék őt maguknak kisajátítani. — Mai értelemben vett vörös szociálista nem volt, nem lehetett, mert hiszen Marx tanait nem ismerte, aztán óriási tá- i tongó űr van vörös felebarátaink nemzetet, hazát tagadó nemzetközi­sége s Petőfi rajongó hazaszeretete, izzó magyarsága között. Különben legyen minden magyar olyan szociá­lista, mint Petőfi volt, akkor nem kell félnünk a jövőtől. Petőfi előre érezte, hogy a kornak nagy eszméit nem lehet maid küz- ■ delmek. vérontás nélkül megvalósi­il k tani.'Mikor még senki sem gondolt rá, ő már akkor az a vágy hevítette, HETI KRÓNIKA. Nemzetgyűlés. Rövid húsvéti szü­netelés után a nemzetgyűlés újból összeült és folytatja üléséit. A nem­zetgyűlés idejéből igen sokat lefog­lalnak a különböző cíinenken elmon­dott interpellációk. Lapunk zártakor az indemnitási javaslatot tárgyaljak. Raffay püspök húsvéti cikke. Méltó feltűnést keltett nemcsak a politikai táborokban, hanem a társadalom szé­les köreiben Raffay Sándor evangé­likus püspöknek húsvéti felszólalása, amelyben az újból feltámadt és az egyházpolitikai harcok rázkódíatásai korában ismert reverzális- rendszer ellen emeli föl tiltakozó szavát. A következőket írja: Pöl támadt már a keresztény kur­zus nagyobb dicsőségére a kultúr­harc vihart ígérő fuvalma is. Mi szükség volt a keresztény egyházak ébredő megértését, különösen vágyott összesimúlását ismét szétütni a re­verzális újból kihirdetett kényszeré­vel? Hát nem látják be, hogy békés együttélés nélkül csak puszta jelszó a keresztény kurzus, melynek sem igazsága, sem tartalma nincsen? És nem látják be, akiknek be kellene látniok, hogy a protestánsok ismét kénytelenek lesznek, hogy az öngyil­kosság bűnét elkerüljék és az élni- akarás ösztönének engedelmeskedje­nek, kénytelenek lesznek vagy ma­gukra maradni, vagy ott keresni szö­vetségeseket, ahol támaszt és meg­értést találnak? HARANGSZÓ. ___ ___ hogy bár ott esne el a szabadság­ért vívott harcok mezején. Mikor pedig eljött valóban a har­cok dicső kora, az a legendás idő, mikor gyermekek és vének a férfiak­kal vetekedve siettek szenvedni, vé- rezni s meghalni a szabadságért, magyarságért, — akkor Petőfi az elsők között volt. — Kossuthnak mámorosig szava mellett az ő lant­jának varázsos éneke adott lelki erőt a nemzetnek a titáni küzdelemre. Az ő költészete az alj^s ellenségeket átkozva, a nemzetet harcra, kitartásra tüzelve, az igaz érdemet magasztalva, megörökítve végigkíséri szabadság- harcunk egész történetét. Amit pedig óhajtott, beteljesedett; ott esett el a harc mezején. — Oe neve, mint eszme, örökké él. A felhozott példákból megérthet­jük, mily nagy szolgálatot tettek Író­ink, költőink a nemzeti haladásnak ; = Hogyan = lábolunk ki? A nagy világégés iiszke lepte el a magyar földet. Ezer­éves hazánkat romjaiból kell újjáépíteni. Az elkövetkező nehéz idők mindenkitől vilá­gos kötelességtudatot, a fele­lősség átérzését és hű köte­lességtel jcsítést kívánnak. Krisztusnak lelke nélkül el­pusztulunk. Egyedül az evangéliom isteni hatalma menthet meg bennün­ket. Méltán számíthatunk tehát a jóakarata emberek támoga­tására azok az intézmények, amelyek az evangéliomi szel­lem megerősítését, Krisztus ügyének diadalra juttatását tűzték ki célul. A Dunántúli Luther-Szö- vetség az evangéliom védel­mére alakult. Legyen Ön az első tízezer között, akik a Szövetség tag­jaivá lesznek. Senki sem re­mélheti, hogy csak a maga erejére hagyatva elérhet any- nyit, mint abban az esetben, ha összefog a vele egy aka­raton levőkkel, egy cél felé törekvőkkel. Egymásra va­gyunk utalva. A Dunántúli Luther-Szövet- ségnek szüksége van Önre; Önnek szüksége van a Dunán­túli Luther-Szövetségre. Jelentkezzék belépésre lel­készénél, tanítójánál, vagy Szombathelyen az evangélikus püspöki hivatalnál! Tagsági díjak: I. alapító tagság 200 K, 2. rendes tag­ság egyesnek 6 K, családnak 9 K, 3. segítő tagság 2 kor. 1 17. _

Next

/
Thumbnails
Contents