Harangszó, 1920

1920-04-18 / 15-16. szám

116. HARANOSZÓ. katolikus testvéreken múlik — úgy­mond — hogy a keresztény kurzus valóban keresztény és ne klerikális legyen. Az előadás után Kaas Albert br., a Protestáns Szövetség társelnöke szólalt föl, s beszédében hangoztatta, hogy csak nemzeti és keresztény meg­újhodás az egyedüli fix pont, amely Magyarországot megmentheti. Elitéli a most divatos politikai tülekedéseket és szomorúan látja, hogy a kölcsö­nös jóindulatú megértés a közéletből mintha kiveszett volna. A különböző egyesülések, koalíciók — úgymond — csak széthúzások taktikai leplezői. Ha a politikai keresztény kurzus ve­zetői nem ügyelnek teljes energiával arra, hogy a felekezetiesség fejét föl ne üthesse, ha maguk nem utasíta­nak el minden egyházpolitikai vitára okot adható intézkedést vagy incidenst, akkor nem lehet tudni, hogy fogják a felelősséget az igazi keresztény alap és a történelem előtt viselhetni. A napilapok és fájdalom, legtöbbször a katolikus sajtóvállalat lapjai meg­gondolatlan és tájékozatlan közlemé­nyeikkel a békének igen rósz szolgá­latot tesznek. Pölszólalását azzal fe­jezte be, hogy fölkéri a katolikus egyházi és politikai vezetőket, hogy kövessenek el mindent és akadályoz­zák meg őket, hogy az egység meg ne bomoljek. A két előadás nyomán megindult vitában részt vett Hamar István teo­lógiai tanár, Láng Mihály báró és Heinriczi József Józsefvárosi katolikus tanár, Rásó Lajos ügyvéd, Mikler Károly jogakadémiai tanár és végül denre csak ez a jelszava : »Ej ráérünk arra még!< Okatootája c. költeményében ke­serű gúnnyal rajzolja a magyar álla­potokat, civilizálatlanságunkat.*) És így tovább, nem lehet vala­mennyi költeményét felsorolni. Kesereg, a múlton ábrándoz, lel­kesít, ostoroz, gúnyol, követel min­den szavát lángoló nemzeti érzése sugallta, minden betűjét a magyarság aváért vette papírra. De nemcsak a haza, a nemzet sorsáért lángol az ő lelke, hanem a népért, az emberi egyenlőségért, sza­badságért is. Haragra gerjeszti a nép elnyomott volta, szegénysége. Ö mondta ki: »Haza csak ott van, hol jog is van, — S a népnek nincs joga!« Szerinte a költőknek az a hivatá­*) Olykor követel: így követeli az or- szággyüléstől a sajtószabadságot, mint min­den haladás alapját. (Az orszgy.-hez.) Rovács J. István nemzetgyűlési kép­viselő. A Keresztény Szövetség intéző­bizottsága Kacziány Géza dr. minisz­teri tanácsos elnöklésével ülést tar­tott, amelyen Persián Ádátn ügyvezető elnök előadása után egyhangúan a következő határozatokat hozta: Felhívással fordul a Keresztény Szövetség az összes keresztény fele­kezetekhez teljes és maradandó fele­kezeti béke megteremtéséért. Orszá­gos agitációt kezd a szövetség abban az irányban, hogy mindennemű fele­kezeti torzsalkodás veget érjen. Min­den erejével meg akarja előzni azt a veszedelmet, amely a keresztény felekezetek viszálykodásából származ­hat. Ezért fel fogja kérni a magyar katolicizmus vezető tényezőit, eiső helyen a magyar katolikus püspöki kart, hogy a római szentszéknél esz­közöljék ki azt, hogy az uj kánon­jogi kódexnek a reverzálisra vonat­kozó rendelkezései ne teljes merev­ségükben hajtassanak végre Magyar- országon, hanem hanem hazai tör­vényeinkkel összhangzásban Magyar- ország speciális viszonyai figyelembe vétessenek: és ez a kérdést akként rendeztessék, hogy egvik keresztény felekezet érdekeit se érje sérelem. Mozgalmat indít a keresztény szövet­ség abban az irányban is, hogy a katolikus autonómia minden további halogatás nélkül a legrövidebb időn belül megvalósíttassák és ezzel kap­csolatban a vagyoni kérdésekre vo­natkozóan is végrehajtassák az 1848: XX. t.-c. E mozgalom keretén belül arra kíván törekedni a keresztény suk, hogy a nép vezetői legyenek. (A XIX. sz. költői) vezessék azt, míg el nem éri a szebb, jobb világot. Mint mondja: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, — Ha majd a jognak asztalánál Mint egyaránt foglal helyet. — Ha majd a szellem napvilága Ragvog minden ház ablakán: Akkor mondjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kanaán!“ Bőség, jog, műveltség. Kell-e eh­hez a programúhoz hozzátenni vala­mit s lehet-e elvenni belőle valamit!? Ez az emberi jólét Szentháromsága! Ezekből a szemelvényekből is lát­hatjuk, mi volt Petőfi ideálja: szabad, gazdag, művelt Magyarország és az, hogy ebben a Magyarországban minden egyes ember szabad, gazdag s müveit legyen. A nemzeti érzés tehát őbenne összeforrolt a szociális érzéssel. Részben ennek a két világ­1920. április 18 szövetség, hogy olyan közhangulat alakuljon ki, amely az 1848 : XX. t.-c. végrehajtásánál figyelembe veszi azt a változást, amely elsősorban az ál­lamháztartás helyzetében állott be az Apponvi-féle törvényjavaslat benyúj­tása óta. Ez a változás ugyanis ki- kerülhetetlenné teszi, hogy az 1848 : XX t.-c. végrehajtását a katolikusok­nak áldozatok meghozásával is elő kell segíteniük es protestáns részről méltányolni kell azokat a megszükült kereteket, amelyekben a megoldásnál mozogni lehet. Földmivelés és növénytermesztés. Irta: Németh Dénes al!. kertészeti'feiügy. A palánták át- és kiültetése. Mint fentebb említettem, tanácsos a melegágyban nevelt palántákat — mielőtt azokat a szabadba állandó helyükre kiültetnénk —■- gyökérzetük gazdagítása végett egyszer átültetni (pikirozni). Ezen melegágyi átültetés­nél a palántáknak már valamivel ritkább állást kell adni és olyan mélyen átültetni, hogy sziklevelük közvetlen a talaj felszínére essék. Ugvanis a melegágy — bármilyen gondosan készült legyen is — soha­sem elegendően világos és ennek következtében a palánták szárai meg­nyúlnak. Ha most már az átültetés­nél a többé-kevésbé felnyúlt szárakat is a talajba juttatjuk, azok — még mind fiatal zöld részek lévén — meg- gyökeresednek és majdan, mint igen mozgató örök erőnek harmonikus egyesülése adja meg Petőfi költésze­tének általános és örök varázsát. — Mindkettő a rajongásig emelkedett az ő lelkében, épen azért nem lehet csodálni, hogy olykor túlságosan szilaj, vad hangokat hallat. — Az ő politikai ideálja azonban lényegében minden népnek s minden időnek ideálja, — és az is marad, ideál, melyet vezércsillagul szem előtt tar­tani, megközelíteni lehet, — de el­érni nem ! — Örök emberi érzések, vágyak, törekvések lángszavú lantosa Petőfi, s ez világirodalmi nagyságá­nak talán főtényezője A mi jelenleg tárgyalt tételeinket, a politikai s irodalmi élet viszonyát is fényesen példázza Petőfi költészete. Tulajdonképen a saját korának s népének politikai eszmeit fejezi ki a maga égő lelkének lángjában áttü- zesítve azokat, — s viszont korára,

Next

/
Thumbnails
Contents