Harangszó, 1920

1920-04-18 / 15-16. szám

XI. évfolyam. 1920. április 18. 15—16. szám. Felelős szerkesztő is kiadó: SZALAY MIHÁLY. T irsszerkesztő: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovószpatonára (Veszprémniegye), előfi­zetési dijak, reklamációk A HARANGSZO kiadóhiva­talának Szentgolthárdra (VnsvArmegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. ¥ EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. Szerkeszti t a kiadóhiva­tal vezetője: CZIP OTT GÉZA SZENT GOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangszó“ előfizetési ára: egész évre közvetlen küldéssel 20 kor., csopor­tos küldéssel (legkevesebb 10 példány) IS korona. A „Harangszó“ terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo­kat küldünk. Megjelenik minden vasár­nap. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. Vallomás. Mikor szemembe szállt az első napsugár S csiklandó melege mosolyt csalt ajka- Mikor anyám karjában ringatál [mon, S forró csókja ott pirult arcomon, Mikor a virágnak tudtam már örülni, Mikor még szivemet nem busítá semmi; Rajtam volt már jele, Uram, kegyelmed­nek, Hogy általad élek és benned lehellek. Éveknek múlásán megnőttek a vágyak. A te lelked merész tettekre ragadott, Magasba ragadtak fel a tündér szárnyak, Szerettem volna én lehozni a napot. Hogy denkt-se fázzon, hogy mindenki [lásson S csak igazság s béke legyen a világon. Mikor értetlenül néztek az emberek, Akkor tudtam, hogy csak teveled élhetek. A szárnyakat vihar, zivatar tépte meg. A vágyak az élet tüzében égtek el. De téged óhajtó lelkem nem fél s remeg Mert te mindent jónkra s bölcsen cse­lekszel. Mikor nem arattam ott ahol vetettem, Mikor a csüggedés rabszolgája lettem, Akkor tudtam, hogy nincs másom e vi­liágon, Mint te, én Istenein, én erős köszálam! BALOGH ISTVÁN. Keresztyén vasárnapot. A keresztyén nyugalomnapnak rendkívül nagy jelentősége van. Mesz- sze kihat az egyénnek, a családnak, a társadalomnak életére. A vasárnap megünneplése vallási és szociális kérdés. Újabb időben inkább szociális vonatkozásai mialt került előtérbe. A munkásság jogot formál magának ahhoz, hogy hetenként egy napot pi­henjen. L)e ennél, az általam is teljes mértékben elfogadott követelésnél nem szabad megállapodnunk. Mert még ha csupán a szociális oldalát vesszük is szemügyre, akkor is csak­hamar felismerjük, hogy a pihenőnap egész gazdag áldása akkor érvénye­sül csak, ha ezt a napot a lelki élet­nek gyarapítására és megerősítésére fordítjuk. A test pihentetése szükséges és hasznos. Hanem kettős haszon származik abból, ha amíg a test pi­hen és erőt gyűjt, a lélek is megtelik nemes gondolatokkal és elhatározá­sokkal, áhitatos tisztelettel és tiszta érzelmekkel. Sajnos a keresztyén vasárnap az élet hétköznapjaiban elkallódott. A keresztyén vasárnap egyéni, családi és társadalmi életünkben ma nein tényleg meglevő valóság, hanem csak követelmény. A vasárnapot sok por­tól, szennytől, verítéktől kell megtisz­títanunk, hogy mint Istennek szentelt nap, mint az Úrnak napja a maga mivoltában ragyogjon és sugarait a hétköznapokon is éreztesse. Mindazt, ami össze nem egyeztet­hető a vasárnapnak, mint ünnepnap­nak természetével, a hét többi nap­jaira kell áttennünk. Gondoljuk meg mindenekelőtt azt, hogy minden rendű és rangú embernek joga van egy pi­henő napra. A tisztviselőknek is. Mindenféle hivatalnak teljesen szüne­telnie kellene tehát ezen a napon. A kocsmák bezárásáról ma már szólni is felesleges, miután a bolsevisták olyan alaposan rápirilotlak a keresz- tyénségre. Személyes példaadással és állás- foglalással hassunk oda, hogy ezt a napot ne az élvezethajhászás, az üres szórakozás, a szükségtelen munka napjává tegyék. Vegyük elő a bibliát, az imádságos könyvet, az énekes könyvet. A nyilvános istentisztelet látogatását tartsuk szent kötelesség­nek. A gyermekeket tanítsuk meg e nap jelentőségére. Ilyenésehez hasonló uton-módon lesz a keresztyén vasárnap áldás a nemzet életében. N. K. Raffay püspök több időszerű kérdésről. A svájci és a hollandiai missió is megérdemelné, hogy róluk részlete­sen beszéljünk. Amannak egyik buzgó képviselője Schoch úrnő több hetet töltött nálunk s milliókra értékelhető élelmiszerekkel és ruhanemüekkel se­gített rajtunk. Munkáját most K'enast főkonzul folytatja egy bizottság élén. A holland missió lelke Klinge-Fled- derus fókonzul és nemeslelkü felesége, akik mellett a köztünk már nyolc év óta élő Hochstraten alkonzul fejt ki buzgó tevékenységet. Fledderus maga is evang. lelkésznek a fia' s különös megértéssel munkálkodik egyházunk híveinek javára. Ö szervezte a gyer­meküdülést is. Az első vonattal 600 gyermek utazott el, a második és harmadik 600 azonban a német za­varok miatt egyelőre megrekedt. Legújabban a skótok és a norvégok kezdték meg segítő munkájukat. Am- azokét a skót missió, emezekét egyhá­zunk buzgó tagja, Gregersen főkonzul irányítja. Eddig 18 waggon ruhát és élelmiszert küldtek a fővárosba. A svéd atyafiakról még c.sak azt kell megemlítenem, hogy legutóbb négy evang. lelkészt kértek vendégül s most folynak a tárgyalások a theo- lognsok számára létesítendő egye­temi helyek dolgában is. Mialatt levelemet hosszú megsza­kításokkal rovogatom, isméi felkere­sett Morehead professor, az amerikai egyesült lutheránus egyház képvise­lője és sok vigasztalót s még több kedves és gyümölcsöző jóakaratot hozott magával. Reményiem, segít­sége nem fog alkalmul szolgálni ap­rólékos félreértésekre, hanem majd az igazán egyetemes célú nagy segít- ség egyetemes egyházunk közjavát fogja munkálni.

Next

/
Thumbnails
Contents