Harangszó, 1919
1919-04-06 / 14. szám
98 HARANG5Z0 1919 április 6. nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §. A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. A Forradalmi Kormányzótanács. V. sz. rendelete. Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hirek terjesztése a közbiztonság megzavarásáról járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. A Forradalmi Kormányzótanács. VI. sz. rendelete. A magyarországi Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cím, nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá oly címek sem, amelyek 1 csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb.) Előkelő násznép volt jelen, mások pedig versben és prózában gratuláltak, köztük Bocatius János, a kassai jeles poéta, ki annyi fiat kívánt neki, mint ahány könyvet irt. A pontos időre azután meg is született Marburgban 1612. július 31-én a kis János Albert, kit apjáról és nagyanyjáról neveztek így. Víg keresztelőt tartottak. Hartmann doktort, az egyetem rektorát hívták keresztapának és jelen volt Cruciger György is, az anya fivére. Molnárunk boldog apa volt. Naplójába irta, mikor jött Jánoskának az első foga, mikor a második, mikor választották el. Szerette feleségét s gyermekeit, büszke volt reájuk. Egyik könyvét Oppen- heimban írván, az előszóban még öt év múlva is megemlíti, hogy ugyanitt e napon vette feleségül »ama nagy Cruciger Gáspár wittenbergi tanár unokáját, aki most is hűséges társa minden bajainak«. De most már boldog apa lévén, illett, hogy valamely kenyéradó rendes állásról is gondoskodjék, mert mint író és vándor tudós a babérokA közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésre szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, iró- gépkezelö stb.) Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. A Forradalmi Kormányzótanács. VH. sz. rendelete. 1. szakasz. A magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.) csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. szakasz. Ha a gyermek születési anyakönyveiből nem tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági utón külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési jegyzőkönyvébe az atya ból meg nem élhet. Bocskay háborúi után itthon is békésebb idő lévén, barátai nagy szeretettel hívogatták haza. Különösen Pathay István református püspök hivta Batthyány Ferenc nevében igen melegen. Nekik itt ugyanis olyan kálvinista papra volt szükségük, aki németül is tud. A ro- ! honci, szalónaki és németújvári uro- | dalom lutheránus német papjai ugyan- ! is nehezen tudtak összeférni a kál- I vinista magyar papokkal. Már holmi olyan német autonómiára gondoltak ! külön püspökkel. Ezek közé kellett Szenczi Molnár békéltetőnek. öt magát is megszállta már a hon- i vágy. így történt tehát, hogy már hat j nappal a kis fia keresztelője után elindult a nagy útra, szép Magyarországba. Szívesen ment, neki eleme volt az utazás. 1612. év nyarán először csak maga jött haza körülnézni és jó jelnek vette, hogy Batthyány, akivel Szalónakon találkozott, 200 forintot adott neki foglalóul és útiköltségre. A következő év tavaszán azután a feleségét is elhozta a kis szopós gyermek Jánoskával és a hánevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói Ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. 3. szakasz. Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 4. szakasz. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. A Forradalmi Kormányzótanács. Kommanista és kapitalista társadalom. — Magyar Lajos előadása. — A magyar tanácsköztársaság kikiáltása folytán előállott uj állam- alakulat arra késztette a fővárosi újságírókat, hogy az uj társadalmi és* állami kialakulással behatóan foglalkozzanak. Magyar Lajos sorozatos rom mostoha leányával. Bizony hosz- szú, nehéz út volt az. A gyerekeket és ami podgyászuk volt, hol hajóra rakták, hol meg szekerekre. Frankfurt, Heidelberg, Regensburg volt az útirány. Majd hajóra ülve jöttek Bécsig. Innen három szekéren Sopronba és Csepregen át április 25-re éppen egy hónap alatt érkeztek meg Rohoncra. Innen harmad nap mentek át Szaló- nakra állandó lakóhelyükre. így jött eLime Luther rokona, Ferinari Kunigunda asszony magyar földre papné- nak. A németek közt azon a vidéken nem is érezhette magát idegennek. Szalőnaknak igen szép, egészséges és a régi várral regényes a környéke. A nyarat és az őszt itt töltötte Mol- nárné a gyermekeivel. Jó emberük is akadt Jobbágyi János szalónaki udvarbiró személyében. De a télre már a nagy városokhoz szokott nő máshová vágyódott. Azért Batthány tudtával már december elején Rohoncra költöztek át, hol a Veszprémbe távozott Pathay István engedett nekik helyet. (Folyt, köv.)
