Harangszó, 1919

1919-04-06 / 14. szám

IVl9. március 30.

MARANÜSZŐ

99.

előadásokban ismerteti a kommunista és kapitalista termelést és állami berendezkedést.

— Trockij — úgymond — az uj világrend kialakulását a tömegek teremtő ösztönére kívánta rábízni, mert ez mindig megtalálja a leghelyesebb szociális irányt. A mai helyzet a diktatúra a legtúlzóbbak szerint sem jelenti a szociálizmus megvalósulását. A tanácshatalom sem valósíthatja meg, máról-holnapra átmenetire van szükség. Marx és Engels fektették le azokat az alapelveket, amelyeken az uj társadalmi és állami berendezkedések felépülnek. A múltban a tőkés termelési rend volt az alap. A termelési eszközök többsége magánosok kezében volt, akik szakadatlan harcot folytattak részben egymással, hogy minél nagyobb piacokat hódítsanak meg, részben a munkásokkal. A kartellek és a trösztök alakultak ki ilymódon és a világpiacon minél nagyobb árakat igyekeztek elérni, hogy így a tőke nyeresége minél nagyobb legyen. A munkásokkal szemben pedig arra törekedtek, hogy minél nagyobb munkás tartalékhadsereg legyen, hogy így a munkanélküliek nagy száma a mun- kakinálat és kereslet aránytalansága, a munkabérüket a lehető legalacsonyabbra nyomja le.

Ez volt a legteljesebb termelési anarchia, mert nem annyit termeltek, amennyire a társadalom összességének szüksége volt, hanem a termelést a tőke nyereségi lehetősége szerint irányították. A politikai hatalom az uralkodó osztályok kezében volt, s ez az uralkodó osztály lett légyen az, akár agrárius, akár ipari, minden eszközt felhasznált arra, hogy a saját érdekeit mozdítsa elő. A történelem tanúsága szerint az emberi fejlődés mindig gazdasági harcokban merült ki. Az első termelési rend a rabszolgatartás volt, amely ellen az első harcot Spartacus vette fel, de leverték. Ezután következett a hűbéres rendszer, de a jobbágy épp úgy, mint a rabszolga, nem termelt úgy, hogy teljes munkaerejét és tudását fektette volna munkájába. Dósa György volt az első osztályharcos, aki felvette a küzdelmet az uralkodó osztály ellen sikertelenül Amikor a fejlődés az ipari termelésre tért át, szakadatlan munkásmozgalmak voltak az elnyomott proletárrétegek helyzetének javítása érdekében. A jakobinusok kísérlete volt az első, amely az államformába a proletártömegeket is szóhoz juttatta, majd a kommun következett, mely- I

nek meg kellett dőlnie, mert a polgársággal is együttműködött. Marx hatalmas intiuciójával megérezte, hogy a kommün az a forma, amelyből a jövő államformája kivirágzik.

A mai tanácsszervezet legelőször Oroszországban alakult ki. Az 1905- ös orosz forradalom, mely egy évig tartott, tulajdonképen a szakadatlan sztrájkok láncolata volt. E sztrájkok irányítására a gyárak munkáskiküldötteket küldöttek ki tanácskozásra. Ezekbe a tanácskozásokba bevonták később a proletáralkalmazottak majd az orosz föld elnyomott földműves- munkásait is. Ekkor látták azonban már, hogy a munkás és földmives- kiküldöttek tanácsa a katonaság nélkül tehetetlen. A katonaság megnyerésére fordították most a munkát és a flottalázadás után, amikor két matrózt agyonlőttek Kronstadtban, Péter- vár nyolc napos tüntetősztrájkot rendezett. Ezt a forradalmat leverték, de a munka tovább folyt és a tanácsok tovább is működtek.

Az 1917-es orosz forradalom sem volt azonban mindjárt a proletárok forradalma. Az uralmon lévő osztá- I lyok érdekképviselete, a parlament, helyesebben a duma, lázadt fel tulaj- i donképen először, mikor már a sztráj- j kóló munkásokat leverték. A dumá- ; hoz csatlakozott a hadsereg egy ré- j sze, a cárizmus megdőlt és a helyét ■ polgári államalakulat vette át. Szó- •, ciális irányzat kerekedett felül, de a vezetők nem a belső, hanem a külső j imperiálizmus és kapitalizmus ellen akartak viselni háborút. Az ország egy része meg volt szállva, az alkot- mányozó nemzetgyűlést nem lehetett összehívni, munkás, földmíves és katonatanácsok alakultak, de a prole- társág forradalmát Kerenskiék elnyomták. Amikor Kerenski offenzívája sikertelen volt, a munkásság elemi erővel követelte, hogy ne a külső, hanem a belső ellenséggel, a tőkés termelési renddel végezzenek. Lenin, aki előzőleg Finnországba menekült, visszatért, minden államhatalmat a tanácsok kezébe összpontosítottak és megindult az a hatalmas szervező- munka, amelylyel Oroszország mai államformáját és társadalmi berendezkedését megalapozta.

Magyar Lajosnak, aki a kommunista állami berendezkedésről legközelebb fog előadást tartani, Márkus Miksa, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke, köszönte meg az értékes előadást.

(Magyar Hírlap.)

EGYHÁZI^ KÖZÉLET. Jézus fopásztori imája.

Jár. 17, 1—8.

Aki lelki szükségét érzi, vegye elő az élet zsinórmértékül szolgáló öreg bibliát és olvassa el benne János evangéliomának 17-dik részében az 1—8-ig egymásután következő verseket. E részben Jézus u. n. fopásztori imája van leírva.

Jézus minden szava, beszéde arany, imái gyöngyök. Nem a tenger fenekéről, hanem az üdvözítő lelkének mélyéből szedett gyöngyök. Krisztusnak minden beszéde szentély, ameny- nyiben mindegyikben Isten lakozik. Imái a szentek szentje, melyben a fiú beszél az atyjával.

Sok ily imát említ az evangéliom. Hanem ezen imáknak legtöbbjét nem hallották az apostolok vagy azért, mert nem is voltak ott jelen, ahol Krisztus imádkozott vagy pedig azért, mert Jézus nem mindig imádkozott hangosan. Némely imái pedig csak rövidek mint a Getsemáne kertben és a kereszten mondott fohászok. E fő- pásztori ima kivétel: Urunknak eme terjedelmes könyörgését valamennyi apostol hallotta.

Egy világhirü iró annyira minden embeti értelmet meghaladónak tartotta ezen imádságot, hogy sohasem vállalkozott magyarázatára. Azonban halála előtt háromszor felolvastatta magának, hogy utolsó küzdelmében felüdüljön lelke ezen ima szavaitól, szellemétől.

Mi pedig olvasva e verseket, elmélkedve ezen imáról, kérjük az Istent, hogy részesítsen a Jézus által benne kért ajándékokban. S mivel ezen ima is arról tanúskodik, hogy Jézus minden munkáját és szenvedését imával kezdte és végezte, kövessük példáját: imádkozzunk gyakran és buzgón, ahogy azt Jézus tette. Az ima erősít és vigasztal.

Raffay püspök külföldi útja. Geduly Henrik püspök és dr. Leffler Béla tanár után dr. Raffay Sándor püspök is útnak indult, hogy a magyarhoni evang. egyház és vele együtt hazánk egységét figyelmébe ajánlja a semleges külföldi államok vezetőinek. Márc. 17-én indult el dr. Pröhle Vilmos debreceni tanárral, hogy előadásokat tartsanak Dánia, Svédország és Norvégia fővárosaiban a magyar protestáns egyház helyzetéröl-pusztulásáról, amely bekövetkeznék, ha hazánkat .feldarabolni engedik. Kisérje őket az Úr s áldja meg munkájukat hazánk s egyházunk javára.

Lelkésziktatás. A budai ev. gyülekezet a kelenföldi lelkészi kör részére egyhangú