Harangszó, 1919
1919-03-09 / 10. szám
76. beszédét bilincsekbe verni, máglyán megégetni nem lehet, az örökké megmarad. >Az ige kószáiként megáll, Megszégyenül, ki bántja: Velünk az (Jr táborba száll, Szentleikét ránk bocsátja. Kincsünk, életünk, Nőnk és gyermekünk Mind elvehetik. Mit ér ez őnekik? Mienk a menny örökre.« Mesterházy Sándor. A papi tanács az összes pártok együttműködéséért, A papi tanács intézőbizottsága a napokban szózattal fordult a politikai pártokhoz, amelyeket együttműködésre szólított föl az új Magyarország gazdasági és kulturális kiépítésén. A szózat egy része így hangzik : Ez új korszak demokratikus és szociális törekvéseiben szent hitünk két alaptanának, az igazságosságnak és szeretetnek diadalát üdvözöljük. E nagy történelmi időkben országunkról elmélkedvén, lékünkét önkéntelen is az igazság ragadja meg, hogy most, midőn az ország létének legalapvetőbb kérdéseiről: a dolgozó nép millióinak megélhetéséről, a forradalom vívmányainak biztosításáról és kiépítéséről van szó, erre minden közéleti tényezőnek, minden politikai pártnak is vállvetett munkában kell törekednie. A sürgősen megoldandó, égető napi kérdésekben ma párt és párt, ember és ember közt ellenfél nincs. E vállvetett munkára kétünk föl ma mindenkit mi papok is, tudva, hogy a mi valláserkölcsi missziónknak is kelléke a közélet konszolidációja. Meg vagyunk arról is győződve, hogy a gazdasági kérdéseknek leg- szociálisabb fejlődési irányban való megoldásában sem lehet ma komoly ellentét hazánk semmiféle, az uj korszakot őszintén szolgáló politikai irányok között sem. Valljuk, hogy az egyház semmiféle — a közjót komolyan és korszerűen szolgáló — közéleti, gazdasági, politikai iránnyal sincs elvi ellentétben, ennek következményeképpen valljuk azt is, ■hogy egy közéleti, gazdasági vagy politikai iránynak sem lehet feladata az egyháznak valláserkölcsi és ezzel kapcsolatos kulturális tevékenységét megakadályozni, vagy csak megnehezíteni is. A leány jóhire olyan, mint a tükör: egy kis lehellet is elhomályosítja. HARANQSZÓ. E$y gondnok feljegyzéseiből. Február 24. A népkormány elsőrendű programpontjává tette az u. n. földosztást, vagyis gondoskodott arról, hogy akinek föld kell, akit föld méltán megilleti Magyarországon, az kapjon földet s földet kapván a haza testéből, érezze jobban, mint tán eddig érezte, hogy egy a hazáéval. A földfelosztás Debrőn, Károlyi Mihály birtokán indult meg. * Egy kétszakaszos néptörvényt hoztak, amely módot ad arra. hogy ártalmatlanná tegyék azt, aki, ha nem is a törvény betűje értelmében követ el büntetendő cselekményt, de magatartásával veszedelmes a forradalom vívmányaira és a népköztársaságra. Az ilyen egyéneket internálni fogják. Az internálást azonban csak a minisztertanács rendelheti el. * Február 25. Münchenben a forradalmi munkás- és katonatanácsok kikiáltották a bajor néptanácsi köztársaságot. A berlini kormány azonban nem hajlandó eiismerni az új müncheni tanács-köztársaságot. Február 26. Temesvárott minden munka szünetelt. A bíróságok, hatóságok, pósta, vasút, világítási és vízmüvek állottak Állítólag a szerbek 500 sztrájkoló vasutast letartóztattak. Csak mikor ezeket ismét szabadon bocsátották, kezdődött meg újból a munka. * A belügyminiszter az 1919. évi XX. néptörvény 1. szakasza alapján elrendelte az uzsoki hősnek, Szurmay Sándor bárónak és Szterényi József bárónak őrizetbe vételét, illetve internálását. * A kormány hat hét alatt össze akarja hivni a nemzetgyűlést. A külső politikai helyzet érlelte meg valószínűleg a kormány abbeli elhatározását, hogy még csonka parlament utján is megteremti az ország alkotmányos területét ^ Február 27. Szászországban második forradalom van kitörőben. A munkás- és a katonatanács kihirdette az általános sztrájkot. A polgári lapokat megakadályozták megjelenésükben. A tanács- köztársaság kikiáltása küszöbön áll. * 1919. március 9. A Népszinház-utcai vérengzés hat áldozatát fényes rendőri és katonai pompával temették el. A temetésen “"fB megjelent a kormány, amely a köztársaság halottainak nyilvánította a kötelességteljesítés vértanúit, de ott volt százezer ember a főváros munkásságából és polgárságából. •jc Február 28. A Jugoszlávia, Magyarország, Né- met-Ausztria és Bulgária határát \ megállapító bizottság ülésén, mint Párisból jelentik, a szerb kiküldöttek bejelentették igényüket Torontál, Te- mes és Krassószörény megyékre a Bánátban, úgyszintén Baranyamegyé- nek arra a részére, amely Horvátországgal határos és végül a Muraközre. * Március 1. f A pécsi sztrájk tovább tart. A szer- bek átlépték Pécsnél a demarkácio- nális vonalat és mintegy tiz kiló- méternyire mentek tovább. Aki menekül, mindenkinek utána lőnek. A románok Zilah városát nehéz tüzérséggel állandóan lövik. A cseh minisztérium Pozsonyból Nyitrára költözött. * A politikai kérdéseket háttérbe M szorította a pénzügyi kérdések fontos- sága. A központi hatalmaktól 30 milliárd kártérítést követelnek. * Most folyik a letartóztatott kommunisták kihallgatása Pesten. Nánásy György, őszinte vallomásából kitűnik, mily pazar módon szórták a pénzt és mily fényűző életmódot folytattak a főagitátorok. A nyomozás általában megállapította, hogy a kommunisták már előre, jól kidolgozott terv szerint dolgoztak. Megkezdődött a földosztás. Valóban ezeréves igazságtalanság szűnik meg, amikor a terebélyes nagybirtok helyébe a kisgazdálkodás lép és Belgium, Dánia példája mutatja, hogy nagy mezőgazdasági kultúrával, magas nivóju oktatással, módszeres, modern műveléssel, szövetkezetek létesítésével a kisbirtokokon is lehet intenzív termelés. Nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy a nagybirtok vagy a kisbirtok termel-e többet, mert ezt nem lehet eldönteni. Attól függ, mennyi munkát, szorgalmat, hozzáértést fektetnek a földbe, mennyi gép,
