Harangszó, 1919

1919-03-02 / 09. szám

68.

HARANQSZÖ.

1919. március 2.

öt hold területnvi kisbirtokok létesíthetők. Létesítenek még családi háztelkeket is, félhold, vagy egész hold terjedelemben. Családi kisbirtokot minden magyar állampolgár, aki földműveléssel foglalkozott, továbbá rokkantak igényelhetnek. Sorrendbe egymásután következnek, a kielégítés szempontjából a katonai szolgálat közben rokkanttá lett gazdasági cselédek és munkások, a katonai szolgálatot teljesített cselédek és munkások özvegyei, a volt katonák, akik gazdasági cselédek, továbbá a kisajátítás idején a felosztott birtokon dolgozó gazdasági cselédek és munkások, a huszonegy éviiket betöltött hajadon nők, akiknek apjuk katonai szolgálatban halt meg, a huszonegy éves férfiak, ha nem is voltak katonák és végül a hasonló korú nők. Családi középbirtokot a gazdasági iskolákat végzett, vagy gazdatiszti minőségben talált egyének igényelhetnek. Családi háztelket minden huszonegy éves munkás vagy kisebb javadalmazást! köz- vagy magánalkalmazott, önálló kisiparos vagy kiskereskedő, vagy szabad értelmiségi pályán működő egyén igényelhet. Földet igényelhetnek a kivándoroltak is. A birtokrendezést az országos birtokrendező tanács gyakorolja. A törvény ötödik fejezete részletesen megállapítja a kisajátítás módját, a hatodik fejezet a birtoknemeket állapítja, a hetedik igényjogosultságot, a nyolcadik fejezet a felosztási tervek elkészítéséről, a kilencedik a tényleges felosztásról, a tizedik az új birtokok védelméről szól. A törvény

lisztet a habaróbögrébe, lódított rajta néhányat, közben forrott a krumpli, beledöntötte a habarást. Pillanat alatt kivette a kovászt, négy-öt darabba tette, azután túrót közepébe és be a pirosra tüzesedéit sütőbe 1 A sütőnél csak Jutka asszony arca volt pirosabb az izgalomtól, hogy meglesz-e ebédje mire indul a kocsi, nem kell-e itt maradnia?!

Közben a két fiú nagy kacagás közben a másik irányban elment a városba, hogy jól ráijesztettek Jutka nénire.

Alig múlt el dél, már vissza is jöttek. De nem nagy örömük telt abban, amit láttak. A kapások az asztalnál ültek, kenyeret eszegettek gyümölcssel, az asztalfőn Kismiháíy József ült szigorú arccal, a sarokban Jutka asszony kisírt szemekkel.

Az asztalon ott volt középen egy rémséges tál sűrű krumpli, de benne főtelen a krumpli, ehetetlen, sózatlan,

kiterjeszkedik az idei termelés bizto- v sításáról is. A termelés biztosításáról 1 a népgazdasági miniszter külön rendeletben fog intézkedni. A törvényt a kormány valamennyi tagja aláírta.

A világnak minden tárgyában, legyen az holt, avagy eleven, él a mindenható és mindentudó Teremtőnek nagy s bölcs akarata; belőlünk kisemberekből azonban hiányzik az értelem ennek megértéséhez.

Ganghofer, bajor iró.

A szomszédból.

Minden hangra figyelnünk kell most, amelyből bátorítást és reménységet meírthetünk. Nem lesz azért érdektelen megtudnunk, hogy Németország hívő köreiben hogyan Ítélik meg a helyzetet és mit mondanak róla. Egy kis havi folyóirat újévi cikkéből közlöm a következőket:

Még a napóleoni időszak sem alázott meg és fenyegetett bennünket annyira, mint a jelenlegi. Ahogyan akkor Nagy Frigyesnek birodalma, úgy ment tönkre most a Bismark által teremtett birodalom. Katonailag nem vagyunk legyőzve, de politikailag teljesen levertek elleneink; mert ez a nagy összeomlás egy elhibázott politikának a következménye. A politikai leveretés mögött ott áll mint alap és következmény a belső összeomlás. Ez a borzasztó válság komolyabb helyzetbe sodort bennünket, mint annak idején a jénai ütközet.

ökölnyi lisztdarabok úszkáltak benne az elsietett, elrontott habarástól. A másik asztalon pedig a félig nyers, félig agyonégett tésztahalmaz, amit buktának szánt Jutka asszony. De meg nem kelt, meg se sült, el is égett a forró sütőben. Ezek miatt volt szigorú Kismiháíy József arca, ezek miatt folytak Jutka könnyei, mig elbeszélte a lázas ebédfőzést. Ezek után az apa hamar kimondta salamoni Ítéletét: mert ti főzettétek ilyenre az ebédet, nektek kell megennetek.

És az örvendő arcok szomorúra fordultak, míg elfogyott egy tányér fotelen krumpli.

A bibliáról Luther így nyilatkozik: Nem Írtak a földön még világosabb könyvet a Szentirásnál. Olyan az minden más könyvhöz képest, mint a nap minden más világossághoz képest.

A 19 ik századon végigvonuló forradalmi mozgalmak Németországot sem hagyták érintetlenül; de a forradalom most győzött először teljesen, most olyan válságot élünk át, mint amilyent Franciaország a 18-ik század végén átélt. Most még ennek a forrongásnak a közepében vagyunk, a forradalom legmélyebb pontját még el sem értük. Nem teljesedett be a remény, hogy a nagy földindulás az első erős rázkódásokkal megszűnik s úgylátszik, hogy a forradalomnak minden szokásos s ismert módozatát végig kell élnünk. A belső politika összeomlását valószínűleg a gazdasági összeomlás fogja követni és közelről fenyeget a veszély, hogy az ellenség állítja majd helyre nálunk a belső rendet. A német népnek megaláztatása ezzel teljessé lenne. El kell rá készülve lennünk, hogy a legközelebbi jövő hihetetlen módon fogja próbára tenni teherviselési és teljesítési képességeinket. A válság, melybe belesodródtunk nem a háború folyamán, nem is II. Vilmos uralkodása alatt keletkezett, hanem 1870, vagy még helyesebben 1848 óta érlelődött. Nem lehetett sem feltartóztatni, sem megkerülni, ha kitolhattuk volna is, nem segített volna rajtunk. Annak a fejlődésnek természetes következménye volt, melyet a német nép az utolsó félszázad alatt átélt. A politikai történeteknek legmélyebb és végső alapjait népünknek erkölcsi és vallási fejlődésében bírja. Közvetlen a szerencsétlenség kitörése előtt nem lehetett pótolni és jóvátenni évtizedek mulasztásait és hibáit; méltatlan és felületes eljárás tehát, a szerencsétlenségért egyeseket felelőssé tenni. Az ilyen nagy világszerencsétlenségeknek oka sohasem egyes jelenségekben és külsőségekben rejlik, hanem az egész nép történetének mélységeiben. Mi csak azt remélhetjük és kívánhatjuk, hogy a nép a válságot úgy állja ki, hogy annak megoldásához megmaradjon számára a világtörténeti állás és feladat és a hozzávaló erő. Ez attól az ellenálló képességtől függ, mely a népben rejlik s mely a viharos idők teherpróbáiban mutatja meg erejét.

Hogy a német népnek minden köreiben, osztályaiban a vezető emberek megtartják nyugodtságukat, megfontoltságukat és erejüket, attól függ csak az egész népnek kitartása. Még nem késő, hogy magunkat a jövendő küzdelmekre és nehéz munkákra előkészítsük. Legyünk elkészülve a legrosszabbra, de reméljük a legjobbat. A nép megújulásának