Harangszó, 1919

1919-03-02 / 09. szám

68. HARANQSZÖ. 1919. március 2. öt hold területnvi kisbirtokok létesít­hetők. Létesítenek még családi ház­telkeket is, félhold, vagy egész hold terjedelemben. Családi kisbirtokot minden magyar állampolgár, aki földműveléssel foglalkozott, továbbá rokkantak igényelhetnek. Sorrendbe egymásután következnek, a kielégítés szempontjából a katonai szolgálat közben rokkanttá lett gazdasági cse­lédek és munkások, a katonai szolgá­latot teljesített cselédek és munkások özvegyei, a volt katonák, akik gazda­sági cselédek, továbbá a kisajátítás idején a felosztott birtokon dolgozó gazdasági cselédek és munkások, a huszonegy éviiket betöltött hajadon nők, akiknek apjuk katonai szolgálat­ban halt meg, a huszonegy éves férfiak, ha nem is voltak katonák és végül a hasonló korú nők. Családi középbirtokot a gazdasági iskolákat végzett, vagy gazdatiszti minőségben talált egyének igényelhetnek. Családi háztelket minden huszonegy éves munkás vagy kisebb javadalmazást! köz- vagy magánalkalmazott, önálló kisiparos vagy kiskereskedő, vagy szabad értelmiségi pályán működő egyén igényelhet. Földet igényelhetnek a kivándoroltak is. A birtokrendezést az országos birtokrendező tanács gyakorolja. A törvény ötödik fejezete részletesen megállapítja a kisajátítás módját, a hatodik fejezet a birtokne­meket állapítja, a hetedik igényjogo­sultságot, a nyolcadik fejezet a felosz­tási tervek elkészítéséről, a kilencedik a tényleges felosztásról, a tizedik az új birtokok védelméről szól. A törvény lisztet a habaróbögrébe, lódított rajta néhányat, közben forrott a krumpli, beledöntötte a habarást. Pillanat alatt kivette a kovászt, négy-öt darabba tette, azután túrót közepébe és be a pirosra tüzesedéit sütőbe 1 A sütőnél csak Jutka asszony arca volt piro­sabb az izgalomtól, hogy meglesz-e ebédje mire indul a kocsi, nem kell-e itt maradnia?! Közben a két fiú nagy kacagás közben a másik irányban elment a városba, hogy jól ráijesztettek Jutka nénire. Alig múlt el dél, már vissza is jöttek. De nem nagy örömük telt abban, amit láttak. A kapások az asztalnál ültek, kenyeret eszegettek gyümölcssel, az asztalfőn Kismiháíy József ült szigorú arccal, a sarokban Jutka asszony kisírt szemekkel. Az asztalon ott volt középen egy rémséges tál sűrű krumpli, de benne főtelen a krumpli, ehetetlen, sózatlan, kiterjeszkedik az idei termelés bizto- v sításáról is. A termelés biztosításáról 1 a népgazdasági miniszter külön ren­deletben fog intézkedni. A törvényt a kormány valamennyi tagja aláírta. A világnak minden tárgyában, le­gyen az holt, avagy eleven, él a mindenható és mindentudó Terem­tőnek nagy s bölcs akarata; belőlünk kisemberekből azonban hiányzik az értelem ennek megértéséhez. Ganghofer, bajor iró. A szomszédból. Minden hangra figyelnünk kell most, amelyből bátorítást és remény­séget meírthetünk. Nem lesz azért érdektelen megtudnunk, hogy Német­ország hívő köreiben hogyan Ítélik meg a helyzetet és mit mondanak róla. Egy kis havi folyóirat újévi cikkéből közlöm a következőket: Még a napóleoni időszak sem alá­zott meg és fenyegetett bennünket annyira, mint a jelenlegi. Ahogyan akkor Nagy Frigyesnek birodalma, úgy ment tönkre most a Bismark által teremtett birodalom. Katonailag nem vagyunk legyőzve, de politikai­lag teljesen levertek elleneink; mert ez a nagy összeomlás egy elhibázott politikának a következménye. A po­litikai leveretés mögött ott áll mint alap és következmény a belső össze­omlás. Ez a borzasztó válság komo­lyabb helyzetbe sodort bennünket, mint annak idején a jénai ütközet. ökölnyi lisztdarabok úszkáltak benne az elsietett, elrontott habarástól. A másik asztalon pedig a félig nyers, félig agyonégett tésztahalmaz, amit buktának szánt Jutka asszony. De meg nem kelt, meg se sült, el is égett a forró sütőben. Ezek miatt volt szigorú Kismiháíy József arca, ezek miatt folytak Jutka könnyei, mig elbeszélte a lázas ebédfőzést. Ezek után az apa hamar kimondta salamoni Ítéletét: mert ti főzettétek ilyenre az ebédet, nektek kell meg­ennetek. És az örvendő arcok szomorúra fordultak, míg elfogyott egy tányér fotelen krumpli. A bibliáról Luther így nyilatkozik: Nem Írtak a földön még világosabb könyvet a Szentirásnál. Olyan az minden más könyvhöz képest, mint a nap minden más világossághoz képest. A 19 ik századon végigvonuló forra­dalmi mozgalmak Németországot sem hagyták érintetlenül; de a forradalom most győzött először teljesen, most olyan válságot élünk át, mint ami­lyent Franciaország a 18-ik század végén átélt. Most még ennek a for­rongásnak a közepében vagyunk, a forradalom legmélyebb pontját még el sem értük. Nem teljesedett be a remény, hogy a nagy földindulás az első erős rázkódásokkal megszűnik s úgylátszik, hogy a forradalomnak minden szokásos s ismert módozatát végig kell élnünk. A belső politika összeomlását valószínűleg a gazda­sági összeomlás fogja követni és kö­zelről fenyeget a veszély, hogy az ellenség állítja majd helyre nálunk a belső rendet. A német népnek meg­aláztatása ezzel teljessé lenne. El kell rá készülve lennünk, hogy a legköze­lebbi jövő hihetetlen módon fogja próbára tenni teherviselési és telje­sítési képességeinket. A válság, melybe belesodródtunk nem a háború folya­mán, nem is II. Vilmos uralkodása alatt keletkezett, hanem 1870, vagy még helyesebben 1848 óta érlelődött. Nem lehetett sem feltartóztatni, sem megkerülni, ha kitolhattuk volna is, nem segített volna rajtunk. Annak a fejlődésnek természetes következménye volt, melyet a német nép az utolsó félszázad alatt átélt. A politikai tör­téneteknek legmélyebb és végső alapjait népünknek erkölcsi és vallási fejlő­désében bírja. Közvetlen a szeren­csétlenség kitörése előtt nem lehetett pótolni és jóvátenni évtizedek mulasz­tásait és hibáit; méltatlan és felüle­tes eljárás tehát, a szerencsétlenség­ért egyeseket felelőssé tenni. Az ilyen nagy világszerencsétlenségeknek oka sohasem egyes jelenségekben és külső­ségekben rejlik, hanem az egész nép történetének mélységeiben. Mi csak azt remélhetjük és kívánhatjuk, hogy a nép a válságot úgy állja ki, hogy annak megoldásához megmaradjon számára a világtörténeti állás és fel­adat és a hozzávaló erő. Ez attól az ellenálló képességtől függ, mely a népben rejlik s mely a viharos idők teherpróbáiban mutatja meg erejét. Hogy a német népnek minden köreiben, osztályaiban a vezető em­berek megtartják nyugodtságukat, megfontoltságukat és erejüket, attól függ csak az egész népnek kitartása. Még nem késő, hogy magunkat a jövendő küzdelmekre és nehéz mun­kákra előkészítsük. Legyünk elké­szülve a legrosszabbra, de reméljük a legjobbat. A nép megújulásának

Next

/
Thumbnails
Contents