Harangszó, 1919
1919-03-02 / 09. szám
1919. március 2. HAR AN QSZÓ. o/. vezércsillagunk és erós gyámolunk ! az a szívünkben éló hit, miszerint 1 ezek a kötelességek a világalkotmány bölcs intézkedései, minélfogva azok teljesítésével a szerető Atya kedvében járunk, aminek édes jutalma semmi egyébbel nem pótolható, jutalma a lelki nyugalom és a végtelen jósággal való egyesülés végtelenül boldogító tudata. Az az igazi kötelességtudás, melyet nem külső kényszer indit cselekvésre, mely nem hiúságból, nem képmutató tásból, nem is anyagi érdekek által ősztönöztetve végzi feladatát, hanem fiúi engedelmességből az Atya iránt, nem terem meg sehol egyebütt, csak a vallásosság virágkertjének boldogság termő talajában. Ugyanennek a kertnek gyümölcse a becsületérzés, mely nem azért tartja távol magát a bűntől, vagy ennek gondolatától is, mivel a bűnös cselekedet fájdalmas következményétől, a megtorlástól fél, hanem mivel az által Istenfiuságának fenségét alacsonyitaná le, tehát mivel utálja a bűnt. A becsületes ember akkor is szégyenl valami helytelenséget elkövetni, ha azt senki sem látja, soha senki meg nem tudhatja. A becsületes ember mindenek előtt önmagával és a lelkiismeretben megnyilatkozó Istenséggel óhajt benső, r bizalmas viszonyban lenni. Bizonyí- ^ tásra nem szoruló tény tehát, hogy vallásosság nélkül nem lehet nevelni olyan jellemet, aki szíve mélyéig, őszintén becsületes. Az iskola célja olyan polgárokat nevelni a hazának, akik nemcsak értelmi felvilágosodottságuk és okosságuk által a gazdasági téren önmaguk és hazájuk anyagi jólétének előmozdítására képesek, hanem amellett törvénytisztelet, kötelességtudás és becsületesség erényeivel gazdagítva saját lelki életük békéjét, boldogságát is meg tudják teremteni s a társadalmi nyugalmat biztosítani. Minthogy pedig ezeknek az erényeknek egyedüli forrása a vallásosság és mivel azok csak a vallásos hit melege s harmatozása által fejlődnek már a gyermekben is elpusztithatlan életerőre, ennélfogva kétséget nem szenved, hogy jellemes, megbízható, nyugodt lelkületű s a társadalmat boldogító honpolgárokat csak vallásos szellem által áthatott iskola nevelhet. A jó tanítóra nézve tehát a vallásos érzület épen olyan elengedhetlen föltétel, mint ahogyan megkívánjuk azt, hogy a tanító ismerje a földrajzot, vagy az irodalmat, vagy a természet- tudományokat. Az olyan tanítót pedig, ki büszkén vallja magát vallástalannak, vagy vallásellenes nyilatkozatokkal mérgezi meg a zsenge gyermeki lelket, épen úgy kell elitélni, mint ahogyan elitéljük azt a tanítót, aki anarchiát hirdet, vagy államellenes, köztársaság ellenes kifejezésekkel konkolyt hint a tiszta búza közé. " Sass János. Néptőrvény a földreformról. A népköztársaság tizennyolcadik néptörvénye a földmüvelőnép földhöz juttatásáról a hivatalos lapban megI jelent. A törvény értelmében az állam- : nak minden ötszáz holdnál nagyobb területű birtokra kisajátítási joga van. Azokon a részeken, ahol nagyobb mértékben van szükség földterületre, kétszáz holdnál nagyobb birtokok is felosztás alá kerülnek. Egyházi birtokoknál kétszáz holdnál felül levő rész kisajátítható. Kétszáz holdas birtokok csak kivételes, a törvényben felsorolt esetekben sajátíthatók ki. A birtokosnak joga van meghatározni, melyik birtokát kívánja megtartani és melyiket ajánlja fel a felosztás számára. Tulajdonostársaknál — csak az 1918. november 1. előtti állapotok irányadók — mindegyik tulajdonos igényelhet ötszáz holdat. Magántulajdonosok esetében minden gazdasági akadémiát végzett egyén számára meghagyandó olyan birtok, amilyent a birtokos igényelhet. Jogi személyeket egy tulajdonosnak tekintenek. Zöldséges- és gyümölcsöskertek, községi közbirto- kossági és legeltetési-társulati, tehát közlegelő nem sajátítható ki, valamint az erdők és a havasi legelők sem. A szőllőbirtokkereslet nagy, a harminc holdnál felüli részek is kisajátithatók. Az ingatlanokkal együtt kisajátithatók a hozzátartozó malmok, szeszgyárak és egyéb mezőgazdasági üzemek. Ezek az objektumok azonban csak az állam, község vagy szövetkezetek számára sajátíthatók ki. A kisajátított területből egy család megélhetésére elegendő öt holdnál nem kisebb és húsz holdnál nem nagyobb birtokok létesíttetnek. Városok és nagyobb községek mellett két hold területnyi családi kertek és krumplit és egy nagy csereptálban fel nem verte a finom lisztből tojással sárgított tésztát. Ekkor azután a Józsi gyerek beállított nagy alázattal és kérdi, Jutka néni, mi lesz a gyors ebéd ? — Gyors ebéd, gyors ebéd, — nyomkodja a szót Jutka, — ezeknek folyton gyors ebéd kellene! Már meg l éhes bizonyosan, pedig még a száját se törülte meg a früstök után ! Szé- I* gyelhetné magát, édesapjuk künn van a munkásoknál, maga meg nem « talál dolgot, hanem azon töri a fejét, [ hogyan késleltesse az embert és | hogyan csenjen el a tálból egy jó darab túrós buktát. Csakhogy ahhoz még korán jött, drága ifiuram, mert tűrósbukta ugyan lesz és pedig olyan finom, hogy a római pápa is megnyalhatná utána a száját, de majd csak egy pár óra múlva, addig pedig táguljon, menjen a többiek után! Jutka asszony -egészen bizonyosra vette, hogy ennyi dorgáló szó után Józsi urfi csakugyan kisompolyog a konyhából és ő főzheti nyugodtan a jó ebédet, csinálhatja a nagy bögrében a habarást. De bizony a Jóska gyerek olyat mondott, hogy Jutka asszony egyszerre letette a habaróbögrét kezéből. Letette, hogy le ne ejtse s azután csak állt, hogy szólni se tudott. A Jóska gyerek Jutka szavalására kurtán annyit mondott: Mit ? Jutka néninek csak két óra múlva lesz ebédje ? Akkor maga itt is marad a hegyen! Hát nem tudja, hogy ép előbb jött a Tóni cigány az üzenettel, hogy otthon meghalt a Fekete keresztanyám, délután temetik, tehát minden hazamegyünk a temetésre, annak a visszalevő két vágónak a kapálása pedig visszamarad máskorra ! ? Indulunk is mindjárt, a Pista — látja-e? — már befogott, ezalatt az oldalvágón végig érnek s megyünk! ügy hallgatta Jutka asszony a fiú szavait, mint a végítélet harsonáját, csak az kóválygott agyában, ezek hazamennek, — hát én I ? Kétségbeesetten nézett a nagy tál kalács, illetve buktatésztára, a nagy lábas megpucolt krumplira, a nagy bögre tejfölre, benne a habarókanál. Mit tegyen ezekkel ? Hogy legyen a krumpliból finom sűrű krumpli, a tésztából turósbukta ? Hogyan legyen mindez egy félóra alatt? Még gondolkozott volna, de a Jóska gyerek ekkor már a konyhaajtóból kiállott. Pista, ha befogtál szedj össze ott künn egyet-mást, én idebent rakodom el, akkorra leérnek a kapások, aztán megyünk, a Jutka néni meg alighanem itt marad, mert az ebédjét akkorra nem tudja megfőzni, még el se kezdte. Mái el is tűnt a gyerek a kocsi irányában. Jutka meg a kétségbeesés erejével beledöntött néhány kanál í \
