Harangszó, 1919

1919-12-07 / 49. szám

1919. december 7. HARANGSZÓ 255. Láttuk minő üdvősséges volt a kommün szabadsága: megfojtotta a Ltf gondolatot és szót; minő boldogító egyealóségi tana: rémuralma egy osztályt ismert 9 minden mást, mint utált burzsujt undok parancs szavak­kal küldött a vesztőpadra; minő testvériséget ápolt: igazolták a terror fiuk tőrrel, golyóval, kötéllel. Vörösben lángoló négy hónap után ütött a szabadulás érája, elön­tött a rut káprázat, megjött a tintán- látás. Látjuk a borzalmas hajótörés után a szánandó tetemeket, a drága roncsokat a kormány és árboe nélkül maradt széteső hajótestet. Lessnek-e bátor erős ujraépitők, nyilt szemű kormányosok, tetterő* parancsnokok? És te én népem, erang. hittestvé­reim, bizonyára felébredtetek. A vir­radat sugára fénylik és irtősattal fordulunk el a hullaszagu temetőtől, melybe sötétleikQ szörnyetegnek ső- lyesztették legdrágább erkölcsi és anyagi értékeinket. Bár még jó ideig nemzeti, társa­dalmi és egyházi életünk a martirium I utján vezetne is, megerősödött hittel I valljuk, hogy van Isten a magasság­ban, gondviselése kivezett a rnes- gyére, melyen lábaink nem botiénak, tántorodnak meg többé oly végze­tesen. , Nekünk hajlott koruaknak, kiknek lelkét báaatterhes felhő üli meg, kik H csalódva, megcsufolva, meghurcolva || állottunk a kitáró vulkán szennyes I lávájábnn — nekünk alig marad más hátra, minthogy bűz hattyúdalok fa­kadjanak ajkainkról. To pedig kis unokám, kit térdemen ringatok, én mind te kicsiny társaid, legyetek éb­redő magyarok, dolgoznátok majd f ésszel, kézsel ennek n iiaegssflktlt hazának felvirágzásért, lássátok vi­rulni e fáidét a béke áldásaiban, ezt a könnyel, vérrel én imádsággal meg- L . szentelt földet, erről valljuk: | ' .Nem veszhet el míg az ociist Dunának Nagy tükörén egy honfiszem pihen. S magyar lakik a parton s a hazának Csak ogy romlatlan gyermeke leszen.* Élni annyi, mint haladni a halál felé; meghalni pedig annyi, mint be­lépni egy örök életbe. Nicole. Olvassuk a bibliát. December 7 vasárnap, 1. Tim. 4. 8. hétfő, , 5 y kedd, „ 6. 10. szerda, „ 7. 11. cafitártök, 2. Tini. 1. 12. péntek, „ 2, 1 — 13. 13. szombat, „ 2, 14—26. A csüggedőkhöz. Nem ismerem a gyáva csüggedést, A bajban, vészben jajveszékelést, Jövőbe nézni, lelkét felemelve, — Bár hitét száz kétség is gyötörte: Az erős tud küzdni létéért! — Nem celggedek s mint szikla áll hitein, Hogy élni fogsz sokáig nemzetem! Árpád vezette hajdan népeink, Vérrel szerezte völgy és bérceink . . . . . . Sok század óta megtartotta Isten Ezt a földet rőt viszályban, vészben S most jövőnkben gyáván osflggedUak? — Én szentül hiszem, bármiként legyen, Hogy élni fogsz nemzetem! Muhi, Mohácsnak véres téréi, Nehéz múltúnknak bús emlékei . . . ...Oh hányszor nyögte kínját szenvedésnek E nép, de hitt, remélt sseot hitének: Hogy lehelitek rabbiliacsei! — Hiszem tehát éa szent ae én hitem, Hogy élei fogsz még soká nemzetem ! — Végigdúlt rajtad tanger szenvedét, De légy tovább ia szent harcodra kész, Mert rég meghalt ac, ki hitét veszítve, A földre néz sfnra, sxenlesütee, — Aa erős az égre hittel néz I Nem csüggedek hát, — «zent az én hitem, Hegy élni fogsz örökké nemzetem t Novák Kálmán. Püspöki egyházlátogatás. K«pi Béla püspök okt. 26-án ás nov. 6. között egyházlátogatást vég­zett Nemescsón, Kősaegdoroszlón, Meszlenben, Acsádon, Bükön, Pelső- patyon, Uraldjfalun, Hegyfalun, Iván- egersaegen, Zsádenyben, Terestyéo- fáa, Répcelakon, Csánigou, Beleden, Vásárosfalun, Edvén, Vadosfán, Zse- behásán, Magyarkeressturon, Potyon- don, Mihályin, Kisfaludon, Gyórón, Rábabogyoszlón, Sárváron, Csem- peszkopácsin és Nemeskoltán. Az egsházlátogatás mindenütt is­kolalátogatással kezdődött, utána istenitisstelet következett, amelyet először a helybeli lelkész, utána a püspök prédikált. Aeután lefolytatta a püspök a vicitácionális közgyűlést, amelyen az előre kiadott kérdőpoa- tokra szólő válaszokat sorra tár­gyalta a gyülekezettel, illetőleg annak vezetőségével. Általában rendben ta­láltattak a gyülekezetek, vagyonilag gyarapodnak, egyik-másikban külö­nösen ssép emelkedés mutatkozik. Itt-ott figyelmeztetni kellett a híveket, hogy a földiek mellett ne feledkez­zenek meg a lelkiekről, szorgalma­san járjanak templomba. Mindenütt a legnagyobb szeretettel, ragaszko­dással fogadták a püspököt ennek mindenképen kifejezést is adtak ki­csinyek, nagyok. A világi hatóság is nagy tiszte­lettel járult eléje. A főszolgabirák végig kisérték járásukon. A politikai községek élükön jegyzőükkel a kö­zségek bejáratánál fogadták és üd­vözölték. Megjelent mindenütt a kath. egyház képviselete is, hogy biztosít­sák tiszteletükről, bizalmakról és kérték, hogy álljon élére a keresztyén egyházak együttműködését célzó moz­galomnak. A kath. lelkészek minde­nütt tisztelegtek, több helyen részt vettek az lsteaitiszteleten ás gyűlésen is, ami a hivekre mindkét részen jó hatást gyakorolt. Általában meglátszott, hogy alkal­mas időben volt a püspöklátogatás, amikor a lelkek tele vannak blsony- talansággal és nagy szükségük van megnyugtatásra, megerősítésre. Ehhez a püspöknek a hívek kist való meg­jelenése nagyban hozzájárult. Szívből, szeretetből fakadó szavait mindenütt könnyezve és megnyagodva fogadták a nyugtalan lelkek. Bár lenne a püspök látogatás a meglátogatott gyűlekecetek életében a valláserkölcsi megújulásnak kezdete és fakasstasa egyházunk s hazánk javára minél több gyümölcsöző jó szándékot és nemes cselekedetet. „Jelenségek.“ A „Vasvármegye“ cimti politikai napilapnak kiváló seerkesstője a lap 246. számában vetető helyen a Je­lenségek cimü mindenkor érdekfes- rovatában foglalkozik a dunánttíCély püspöknek legutóbbi egyházlátajdul kőrútjával s itt a következőketoná­Az ember akkor tanul zán újságét olvasni, ha nem at0' nyomtatott mondatokból, hanem ott elmondott eseményekből, min tüneteknek és jelenségeknek egymás mellé állításából tudja magának meg­rajzolni a helyzet igaai képét. Mikor cikkeket és felhívásokat olvasok arról, hogy a protestánsok és katolikusok között ilyen meg olyan nagy aa egyetértés, az velem még nem hiteti el azt, hogy ez az egyet­értés tényleg meg is van. Elvégre a papiros türelmes, hiszen akinek meg­engedi a természete, irhát rá olyat is, ami nem igaz. Ellenben mikor olvasom, hogy K*pi püspök egybáz- látogató körútra indul és midőn fel­keresi egyházának vidéki gyülekeze­teit, ugyanakkor mindenütt azt olva­som, hogy üdvözlésére sorra megje­lentek az illető vidék katolikus plé-

Next

/
Thumbnails
Contents