Harangszó, 1919
1919-07-10 / 30-31. szám
1919. augusztus 10. HARANGSZÓ. 169. szellemből, amit az egyház nevelt bele s míg hite teljesen megszilárdult. Barátainak egyszer megvalotta: »Az ördög gyakran olyan argumentumokat (érveket) hozott elő nékem, hogy már nem tudtam, van-e Isten, vagy nincs«. Micsoda küzdelmen kellett keresztül mennie I De nem akart a kételyekkel könnyen végezni. Nem űzte el azokat magától, nem is engedett nekik maga felett győzelmet, hanem megvívta a harcot, bármilyen rettenetes volt a teljes győzelemig. Nem nyugodott, mig a Szentirás segítségével kételyei fölé nem kerekedett és az igazságot el nem érhette. Ilyen igezságszeretet mellett Ítéljük meg, igaza volt-e katholikus ellenfeleinek, akik mindenkor >ős hazugot« láttak Lutherben ? (Folytatjuk.) f\ lélegzés kiskátéja. A lélegzés a legelemibb életszükséglet s az ember azt hinné, hogy ezt a funkciót mindenki születésétől fogva helyesen végzi. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb ember nem tud helyesen lélegzeni. A helytelen lélegzés a legsúlyosabb hiba, amely sok betegségnek lehet előidézője. A szülőknek nagy gondot kellene fordítaniok arra, hogy gyermekük már kiskorukban megtanuljanak jól lélegzeni. Arra kell először is ügyelni, hogy a kis gyermek teljesen és csakis az orrán át szívja magába a levegőt. Az orr átmelegiti a Úgy veszem észre, az a farizeus is olyan volt, mint én. Az is bizonyosan mindig csak magára gondolt. Csakhogy egy pohárral többet ihasson, jó melegen lehessen, de a vendégre nem gondolt. Magára gondolt, de a vendéggel nem törődött. Pedig ki a vendég? Maga az Úr. Ha én hozzám eljönne, nem úgy tennék-e én is? És lekönyökölt Avgyéjics mind a két kezére s észre sem vette, hogy elszunnyadt. — Márton I — hangzott egyszerre a füle mellett valami lehelletszerühang. Fölrezzent Márton az álmából: — Ki az? Fölébredt, az ajtóra nézett. Senki. Megint elbólintott, de ekkor már világosan hallotta: — Márton, Márton! Nézz ki holnap az utcára: eljövök! Fölébredt Márton, fölkelt a székről, megdörzsölte a szemét És nem levegőt s egyben meg is tisztítja. Az átmelegitett és megtisztított levegő aztán nem okozhat semmiféle kárt sem a tüdőben, sem a légcsőben. Nem szabad nyitott szájjal lélegzeni, mert ez a legveszedelmesebb az egészségre. Még az alvó gyermeket is fel kell kelteni, ha a szájon szívja be a levegőt. Aki horkol, az mind helytelenül lélegzik. A horkolás pedig kiszárítja a légcsövet és érzékennyé és fogékonnyá teszi a gégebajok és a köhögés iránt. De a nyitott szájon való lélegzés még súlyosabb bajokat is szerezhet az embernek. A fülkata- rus, nehéz hallás, asztmára való hajlandóság, mind a helytelen lélegzés eredménye is lehet. A nyitott szájjal való lélegzést tehát minden erővel le kell szokni, ha szokásból ered. Sokszor a ssájon való lélegzés valami betegségnek a Jele és ekkor orvoshoz kell fordulni. Előfordulhat, hogy az orr poliptól dugult be, vagy a mandulák megdagadtak, esetleg az orrüregben daganatok vannak, amelyeket el kell távolítani. A legjobb, rögtön egy kiváló orr- vagy gégespecialistához fordulni. Az se ritkaság, hogy az orr Yáiasztófala kelleténél vastagabb, vagy elgörbült, mi által a rendes légcirkuláció megakad az orrban. A szülők gyakran szidják gyermeküket a rossz lélegzésért, mert azt hiszik, hogy rossz szokásból szívják a levegőt helytelenül. Az anyának, amint észreveszi, hogy gyermeke nem lélegzik rendesen, rögtön orvosi tanácsot kell kikérnie, mert csak így tudta: álmában hallotta-e ezeket a szavakat, vagy ébren. Eloltotta a lámpást és lefeküdt aludni. Reggel még hajnal előtt fölkelt Avgyéjics, imádkozott Istenhez, be- fütött a kályhába, föltette a zöldséglevest, darakását, belegyújtott a teafőzőbe, kötényt kötött és az ablakhoz ült dolgozni. Munka közben egyre csak a tegnapira gondol. Kivált két dologra: hol azt gondolja, csak rémlett neki az a megszólítás, hol azt, hogy egész világosan hallotta. Hát hiszen ilyesmi megtörténhetik — gondolja magában. Ül Márton az ablaknál; de nem tesz annyi öltést, mint ahányszor az ablakra néz s amint valaki ismeretlen csizmával megy ott el, felnyújtja a nyakát, kinéz az ablakon, hogy ne csak a csizmáját lássa az arra menőnek, hanem az arcát is. Elment arra egy házmester új csizmában, elment egy vizhordó, azuóvhatja meg magzatát sokszor egy egész életen át tartó betegségtől. Az őszi repce vetése s talajkészitése. Az őszi repcét békeidőben különösen azért szeiettük mi gazdák, mert eladásából jutottunk fiiss pénzhez, néha pedig aránylag sokhoz. Ma ,’/álás okok ajánlják termelését. Hiányt slaved majdnem minden gazda a vén^ gító anyagban. Azután a repceolaj pótlószerül használhatjuk fel a z^ helyett. A jól elkészítet* talajba b.nI ran vethetünk utána búzát. Mag 5 ára s egyéb körülmények nagyon kiajánlják a gazdának must a rep^ termesztést. ,iy Televénydus mély rétegű, jó er?a sen trágyázott, mélyen szántott kp: zépkötöttségii agyagon diszlik. Me^1 terem a homokon is ha jó erős*h meg van trágyázva. :s Vetik kalászosok után is, de Jo^s korán lekerülő takarmány után vetij” mikor a talajt elkészíthetjük alája.,,1 Az elkészítés a következőképp!}, történik. Mihelyt lekerült a takarmá'*i sekélyen alászántjuk földjét; ezut^’ elfogasoljuk a szántást s mikor g^ zosodni kezd jó mélyen, 20-re leszánt juk, elfogasoljuk lehengerezzük s hi előző évben nem lett volna trágyázva megtrágyázzuk jó érett trágyával s ezt vetés előtt középmélyen alászántjuk. A szántást megfogasoljuk, lehengerezzük s géppel elvetjük úgy, hogy tán egy kiszolgált vén katona foltos csizmában, a kezében lapát. Avgyéjics ezt a csizmájáról ismerte meg. A* öreget Sztepanycsnak hítták s kegyelemkenyéren élt a szomszéd kereskedőnél Az volt a dolga, hogy segített a házmesternek. Sztepanycs elkezdte az Avgyéjics ablaka előtt a havat lapátolni. Ránézett Avgyéjics, aztán folytatta munkáját. — No lám. hogy megbolondultam vénségemre — gondolta magában Avgyéjics — Sztepanycs a havat tisztítja, én meg azt gondoltam, hogy a Krisztus jön hozzám. Egészen megbolondultam. Hanem vagy tiz öltés után Avgyéjics nem tudja megállni, hogy az ablakra ne nézzen. Oda nés s látja, hogy Sztepanycs a falhoz támasztotta a lapátot, maga pedig mintha melengetné magát, vagy pihenőt tartana. — Vén törődött ember. Látszik,