Harangszó, 1919

1919-05-25 / 20-21. szám

'11919. május 25.

HARANGSZÓ.

129.

z amerikai és európai ember.

BEgy amerikai újságból közüljük 5 alábbi apróságot:

AAz amerikai ember fejszével van aagyolva, d; jó fából. — Az európai iaicilussal van filigránra faragva a x díszítmény és csín folytán kényes í törékeny.

^z amerikai kívül-belül egy fa- tvag. nyers modorban kidolgozott, oiy a fa természetes színét viseli ggán, mint a masszív bútor. — európai meg van politúrozva és •xszor nem lehet tudni, hogy mily >iem rejlik a politúr alatt.

^ Az amerikai ember magától fejűik olyanná, amilyen. A korcstól az impozánsig, minden változaton } természetes őserő viszi a szerepet I forrasztja ki a szeszélyes tarka- iTkaságban az individualitást. — európai emberanyagot modellek iiín gyúrják, gyalulják, préselik. Sért egyöntetűek, mint a mézeskalács >ionák, de ebben az egyöntetüség- m van bizonyos előnyös Ízlés.

{ Az amerikai ember mindig magá- I törődik, — az európai pedig nndig mással.

{Az amerikai csupa szem, — az 1fc$pai ellenben csupa tyúkszem. KAz amerikai azt szeretné, ha ő ehetné j*g az egész világot. — Az európai t szeretné, ha éhen halna az egész hág, legalább is a konkurrensei i, Amerikában az emberek szeretik, ;3gbecsülik, tűrik egymást Az amerikaiaknak van érzékűk egymás dolga és törekvései iránt. A villamosok majdhogy ki nem térnek a kis terhes kocsik elől. Ha egyik ember tud magán segíteni, akkor a másiknak »all right« — Európában szemtelenség egy alacsonyrangu embertől egy magasrangu ló előtt lábatlankodni.

Az amerikai emberek közül 90 százalék a netto, a valódi ember és 10 százalék a külsőség embere. — Az európaiaknak pedig csak 40 százaléka a valódi ember s a többi 60 százalék a külsőség, vagyis a nevelés, modor, ruha, illem, cím, rang stb. embere.

Az amerikai ember, hogy a csomagolás mellett maradjak a hasonlattal, úgy van az élet számára csomagolva, mint a bicikli. Látom az egészet. — Az európai ellenben úgy van csomagolva mint a finom szappan, mely alul stanio'ba van burkolva, erre jön a selyempapiros. Színes és fényes. Ezután ráteszik a vignettát, majd belehelyezik egy dobozba, amely át van kötve szalaggal és végül az egész külső papirosba van téve. Csupa csomagolás.

Az amerikai önző és dicsekvő. — Az európai legszívesebben a bajával dicsekszik és szereti az önzetlenséget, de másban.

Az amerikai ember nyers, de őszinte A fején van a kalapja, a zsebében van a keze és helyén a szíve. — Az európai ember kezében tartja a kalapját és két képe van: az egyik, amelyet mutat, a másik, amelyet csak otthon vesz fel.

Az amerikai ember a dolga miatt nem ér rá udvariaskodni. — Azonban az európai ember épen az udvariaskodás miatt nem ér rá dolgozni.

Az amerikai embertől verést kaphatsz, de hátad mögött kicsúfolást nem. — Az európai ember csak akkor veszedelmes, ha nincsen jelen.

Az amerikai embernek teste daróc- szőrrel van benőve: goromba. — Az európaié pedig finom csalánnal.

Az amerikai ember felteszi minden egyes emberről, hogy becsületes, azért nem is ellenőrzi. A villamosokon nem ad neki jegyet. Az újságos asztalok szabadon állanak és aki újságot vesz, ledobja érte a centet. A munkásházak előtt hajnalban az utcaajtóba teszik le a húst, kenyeret, tejet, mig a ház népe felébred stb. stb. — Az európai mindenkiről felteszi, hogy hiú s azért ellenőrizteti, de mivel ezt az ellenőrökről is felteszi, ellenőrizteti őket is és igy tovább. Erre költi el pénzének egy részét, s a másik rész pedig elkallódik az ellenőrök között.

A burgonya.

A mostani nehézkes élelmezési viszonyok közepette igen fontos szerepet játszik többek között a krumpli, más szóval a burgonya Ezer és ezer ember sóhajt fel nap-nap után, csak egy kis krumplink volna, vagy csak egy kis krumplink legyen, aztán majd csak megélünk valahogy. Amikor tehát a krumpli manapság ilyen fontos

I Nem jön senki tüzet oltani. Min- nnki örül, hogy meghuzódhatik vala- 1*1. A közeli falvak érdemes bak- rjai is fedél alatt vannak. Ki lopna 9énkor? A Koplaló major is csen- 88. Alszik mindenki.

; Az orvvadász — mivel ő volt a a okozója — óvatosan lépdelt a aarátnokok világítása mellett arra, Merről jött. Mire a tűz elhamvadt, * >it ő is: elnyelte magát és nevét .y.-ötétség.

Rossz hír szárnyon jár, mondja a közmondás. A faluban űj hír: elégett isnyves Péter gazduramnak a paj- jja. Ez most széltében-hosszában a esszéd tárgya. Az egyik így mondja, i másik meg kibővítve tovább adja.

»becsületes* Kóbi boltja előtt né- iMny asszony összedugja a fejét és jsszélnek csak úgy pereg a nyelvük. Mrgyuk persze az új hír. Mindegyik BÖfó véleményen van, a végén majd iOgy hajba nem kaptak.

Fenyves gazdát igen meglepte a hír, hiszen az ő gazdasága fogyott ezzel a szerencsétlenséggel. A hatóság is beavatkozott az ügybe, de a tettes nem került meg. Beszélték, hogy valaki boszuból tette, de neki nem volt haragosa. . .

. Kató, Fenyves gazduramnak régi öreg szolgálója fontoskodó arccal azt mondja, hogy a pajtát villám gyújtotta meg.

— Kató néni, a villám csak nyáron gyújt! — felelt Jóska az ostoros.

Elpirult egy kicsit az öreg Kató mert észrevette, hogy balgaságot mondott.

— Isten rendelésében meg kell nyugodnunk, — szokta mondani Fenyves gazda, — azért hát megnyugodott. Rövid idő múlva nagyobb pajtát épített a régi helyére és lassan- kint el is feledte kárát.

Hosszú idő múlva különös esemény történt. Egy borongós nyári

1 napon ötszáz korona értékű pénzes- , utalványt hozott a posta. Nagyot nézett Fenyves gazda mikor látta, hogy ismeretlen helyről jött. A feladó neve is ismeretlen előtte.

— Különös dolog ez, — mondja az ismerősöknek — ki és miért küldhette ezt a pénzt?

Elment a postára, de ott sem tudták a dolgot megmagyarázni.

Kénytelen-kelletlen elfogadadta a pénzt, de bizony még aludni sem tudott, annyira izgatta... Különös dolog is az, hogy valakinek, aki nem is tudja miért, pénzt küldenek.

Néhány nap múlva ismét a posta .. .

— Mit hoz az ördög megint? — kérdi már messziről a postástól.

— Egy levelet Fenyves uram! — volt a rövid választ.

Mérgesen elkapja a postástól, felbontja, orrára teszi az okuláriumot és olvassa:

»Tisztelt Fenyves Uram I A napok1