Harangszó, 1919
1919-05-25 / 20-21. szám
130. HARANQSZO. szerepet játszik az ember életében, háztartásában, olvasóközönségünket minden bizonnyal érdekelni fogja a krumpli története. Körülbelül 350 esztendeje annak, hogy Európában a krumpliról először említés történt. Csak egy pár esztendeje volt akkor, hogy Amerikát fölfedezték és az újvilág krónikása, aki a spanyolok által meghódított Peruban tartózkodott hosszú időn át, úgy ír a burgonyáról, mint a peruiaknál régóta ismeretes kultúrnövényről. Ezen feljegyzés dacára sem tudják egészen bizonyosan, hogy angolok, németek vagy spanyolok hozták-e be Európába az első burgonyagumót. Németországba az első burgonyatövet 1560 korül hozták be Olaszországból. Clusius, aki II. Miksa császár udvari botanikusa volt, egy barátjától kapott egy virágzó krumpli ágat és két gumót. Eleinte, mint dísznövényt tenyésztették a burgonyát, bár Clusius hamar felismerte a növény tápláló hatását. Mégis a burgonyának évekig kellett használatlanul a botanikus kertek exotikus vendégei között szerepelni, míg végre a rendes élelmiszerek közé iktatták. A nassaiu botanikus kert professora, a híres Johann Mattha- esnél följegyezték azt az anekdótát, hogy az ablakában, cserepekben tenyésztette az amerikai dísznövényt és mikor az egyik barátjának a leánya férjhez ment, a derék botanikus burgonyavirágot tűzött a menyasszony keblére. A burgonya szerény virága ; így helyettesítette a mirtuszágat. Csak a XVII. század közepén kezdték te- j nyészteni a kertekben mindenfelé. Általánosan azonban csak 1771-ben lett népszerű a krumpli, amikor Eu- rópaszerte nagy volt az éhínség. Ez időtől kezdve a krumpli megszűnt hamupipőke lenni az élelmiszerek között. Napjainkban pedig elsőrendű élelmi cikk. ban küldtem önnek 500 koronát, amellyel már régen tartoztam. Én voltam okozója annak a tűznek, amely évekkel ezelőtt elpusztította pajtáját. Gondatlanságomból történt. A halál küszöbén vagyok s lelkiismeretem nem hagyott nyugodni míg kárát meg nem térítettem. Most legalább nyugodtan halok meg. Nevemre ne legyen kiváncsi, szégyenlera megval- lani. Bocsásson meg. Isten vele.« Most értette meg Fenyves gazd- uram a különös dolgot és szívéből megbocsátott a lelkiismeretére hallgató »halál küszöbén« álló bűnös embernek. Sazdag vöröshere és lucerna termések. Állattenyésztést csak akkor Űzhetünk sikeresen, ha bőségesen áll jó minőségű takarmány rendelkezésünkre. Pedig hazánk meglehetősen hátra van a takarmány termelés terén. A nyugati országokban sokkal kedvezőtlenebb talaji és éghajlati viszonyok között egyazon területen kétszerte, háromszorta több takarmányt tudnak termelni. Miért van ez? Arra igen könnyű a felelet. A lóhere és lucerna pillangós virágú növény lévén, a talajból csak fosztod és kálit vonnak el, ezt azonban olyan mennyi- ! ségben szükségük, a milyen mennyi- : ségben talajainkban rendszerint nem j találhatók fel. A magyar gazda pedig I éppen ezekkel a tápláló anyagokkal I nagyon takarékoskodik, nem juttat 1 abból annyit a talajba mint a német ! gazda, s igy természetesen termés átlagai is igen csekélyek. 1 A foszforsavnak pedig olyan hatása van a lóhere és lucernafélék termésére, hogy azt elképzelni is alig lehet. Tapasztaltam ezt én is a múlt évben, a mikor az előző évi gyenge takarmány termések hatása alatt földjeimet bőven elláttam szuperfoszfáttal Vidékünkön mindenütt jó termést adtak a herefélék, de az a vegetáció, amely az én földeimen volt látható, az egész messze vidéken nagyon kivált. Az én heréim teljes három kaszálást adtak, bujaságuk pedig olyan nagy volt, hogy e miatt sem a második, sem a harmadik növést nem lehetett magnak megtartani. Sőt a harmadik kaszálás betakarásában nem bizva, azt beszántottam zöld trágyának, mégis a második kaszálás adott magyar holdanként 50 q pompás szénatermést, a mi hazánkban igen nagy, sőt rekord számba vehető. Nem kell azonban azt hinni, hogy mivel a lóhere meg a lucerna nitrogén gyűjtő növény, a salétrom alkalmazását nem hálálja meg, sőt nagyon is meghálálja. Az eddigi pontosan végzett kísérletek szerint azt mondhatjuk, hogy csak a szuperfoszfáttal trágyázott lóhere kb. 60°/o-al ad nagyobb termést mint a szuporfosz- fáttal nem trágyázott. Ellenben a szuperfoszfát, káli és chilisalétrommal trágyázott kb. 110%-al ad nagyobb termést mint a trágyázatlan. E szerint tehát ha nagy lucerna és lóhere terméseket akarunk elérni, akkor a vetés előtt adjunk 200 — 250 kg. szuperfosztátot, 40—50 kg. 40°/o-os kálit, a következő év tavaszán pedig fejtrágyául 70- 80 kg. salétroiw|; szórjunk rá. Ha igy járunk el, két ségtelenül mi is elérjük azokat > rekord terméseket, a melyeket Német országban mutatnak fel, s igy vége ■ redményben fél akkora területei i termesztünk ugyanannyi takarmányt mint termesztettünk megelőzőleg. ——- -------— . Jj A jégbiztosítási üzlet társadalmosítása^' A K°nnányzótanács a biztosítási direktórium előterjesztésére rendeletd' adott ki, amelynek értelmében az őszi- szes jégbiztosító társaságok és at országban dolgozó biztosító társasát gok jégosztályai egy Központi Jé4 biztosító Szervezetbe tömöríttettek, Ez a központi organizáció a központosítás alapján megyei körzetekre osztotta be az eddigi vidéki jégbiztosító képviseleteket s megszüntette az üzletszerzés üzérkedő jellegét. Aj: egyes megyei főszervezetek vezetésével és az ország organizálásával biztosítási tisztviselőket jelöltek ki választás utján. A jégbiztosítás a múltban, min minden más biztosító üzletág, nyerészkedő célokat szolgált. A jégbiztosítás; feltételeket olyan módon változtaJw<|l meg, hogy azok csakis a köz érdekeit szolgálják és csakis arra vannak' tekintettel, hogy a proletár földmive- löknek ez a súlyos kockázata a legelőnyösebb módon fedeztessék. Meg|( változtak a díjtételek is. Az eddig; zavaros és különféle osztályzatokkal komplikált díjak helyett megyék szerin r egységesen rendezték a díjakat. A vidéki munkás- s földműves-; tanácsoknak a szabályzatok értelmé ben a Központi Jégbiztosító Szervezeí működését illetőleg ellenőrzési é:.l beleszólási joguk van. A termelő • szövetkezetek jégbiztosításai dolgát ban a pénzügyi népbiztos rendeletes bocsátott ki, amely akként intézkedik^ hogy a régi biztosítások érvény^il tartandók Azok a szövetkezetek petN^1 amelyeknek birtoka eddig nem vo>n biztosítva, feltétlenül biztosítandókjl mert másként az elszámolást a tért melőszövetkezetek központjával neun tudják megejteni. Az idei jégkam-r pagne megindult. Az ország külön n böző helyeiről jelentős számban én keznek be jégbiztosítási ajánlatoké Ez annak a jele, hogy a földművelés proletáriátusa a kormány intő szavát megértette és tisztában van azzjfc. hogy ez az intézmény most is kin záróan az ő érdekeit szolgálja. 1919. május 25. .
