Harangszó, 1919
1919-01-12 / 02. szám
1919. január 12. HARANOSZO 13 önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósításán. Ktreste a méltányos megegyezést a tótokkal, románokkal, de nem sikerült. Ellenben a rutén nép képviselőivel folytatott tárgyalás alapján immár törvényesen biztosítva van a rutén nép autunom joga. . * Hetvenezer ember jelentette ki ünnepélyesen Kolozsvárott, hogy Erdély a magyarsággal egyazon népköztársasági állami közösségben kíván élni. Meghalljak-e váljon ott, ahová adresszálva van ez az ünnepi kije- | lentés ? * Massaryk a cseh köztársaság elnöke a prágai várpalotában üzenetet olvasott fel a cseh nemzetgyűléshez. Ebben az üzenetben velünk magyarokkal is foglalkozott. Es pedig elég röviden végzett velünk. »A magyaroknak csak nemzeti államhoz van joguk« jelentette ki büszkén ugyanakkor, midőn a csehországi németek történeti jogairól, a vvilsoni elvek alapján való berendezkedésről tudni sem akar. * ! Bartha utódja a hadügyminiszteri székben gróf Festetich lett, aki a következő egészséges nyilatkozatot tette: »A hadsereg az egész köz- j társaságé és teljességgel megengedhetetlen, hogy egyes pártok a maguk céljaira aknázzák ki és a maguk szolgálatába állítsák.« * Berthelot francia generális útjában meglátogatta Aradot is. Természete- i sen ünnepélyesen fogadták Tisztelgett előtte a magyar küldöttség is. És pedig utolsónak. Utolsónak a magyar egy olyan városban, ahol a lakosság NŐ százaléka magvar. Ma- gyarszinü zászló pedig eleinte egy se volt. Valahonnét aztán hoztak a derék fiuk egyet, erre aztán kitört a \ vihar s folyt a vér. így becsülik ■A meg a magyart a románok Aradon, ahol a magyarok vannak többségben, hát mi lehet a sorsuk szegényeknek oly helyen, ahol elenyésző kisebbségben vannak. A miniszterelnököt az újév alkalmából pártja üdvözölte, mire a* hosszabb beszéddel válaszolt. Ezúttal is vallotta, hogy felfogása szerint Magyarországot csak a pacifizmus szelleme szabadíthatja ki a rettentő helyzetből. Hiszi,'hogy a pacifizimus szelleme győzni fog a nyugati államokban is, ha — nem, akkor finis Hungáriáé — vége Magyarországnak. Nem valami hitet, bizodalmát gerjesztő szózat az amúgy is ájuldozó közvélemény részére. * A kormány legsürgősebb feladatának a nemzetgyűlés mielőbbi összehívását tartja. A képviselő választások január végén lesznek. A szavazás 463 kerületben községenkint jelöltekre történik ezt az eljárást azonban kombinálják a kisebbségi képviselet rendszerével. A választást a kormány az ország egész területére rendeli el s ezt bejelenti az antantnak is. Hogy az ántánt bejelentésünkre mit válaszol, vagy hogy egyáltalán válaszol-e, azt ma még nem tudhatni. * A magyar kérdés igazságos megoldására azt mondják : Wilson nagy súlyt fektet, majd pedig, hogy a magyar kérdést egy külön bizottság fogja tárgyalni. Aztán a sok bába között csak el ne vesszen a gyerek. * A távirati jelentések szerint Olaszország és Jugoszlávia között a legélesebb ellentétek vannak Egész Horvátország mozgósít, még a polgári egyéneket is fölfegyverzik. A cseh üti a tótot, a román a szászt, valamennyi fojtogatja a magyart. Ez aztán szép testvéri ölelkezése a népeknek. Önsorsunkról magunk rendelkezhetünk, s ha kockára teszszük azt, önmagunk szenvedjük kárát. De mások sorsát, mit a bizalom hitünkre bízott, a haza sorsát, mely becsesebb előttünk saját életünknél, féltenünk kell minden veszélytől, s a szeretet óvatosságával kell azt megőriznünk; kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad. Deák. Reform-törekvések. A kath. egyházban mindig többen érzik bizonyos reformok szükségét. Maga a papság egvrésze követeli a papnőtlenség eltörlését, az evangé- iiomi egyszerűséget, a püspöki birtokok egy részének parcellázását, a püspökök kinevezése helyett azok választását, a misén kívül minden szertartásban a latin nyelv eltörlését és egyéb korszerű javításokat. Az önkormányzatot s a világi elemnek az egyházkormányzatban való részvételét pedig az egész kath. közvélemény sürgeti. Ezt látva ne felejtsük el, hogy mi már 400 esztendővel ezelőtt megérkeztünk oda. amerre a kath. egyház csak most tesz egy pár lépést. Ez a közeledés mutatja, hogy jó utón járunk s végül a kath egyház is oda fog jutni, ahova mi már régen megérkeztünk. Kár, hogy egy határozott lépéssel meg nem meri egyszerre tenni az előtte álló utat. Mennyire szükséges volna most, hogy ez alapon állva egy erővel induljunk a közös ellenség: a hitetlen és erkölcstelen áramlat ellen ! ■-----------------------------------------II G yermek-Világ. Az édesanya emléke. Irta : Csite Károly. Élt egy igaz szívű, bánatos királynő. Elhunyt férje után maradt reá az uralkodás nehéz gondja Szívén hordta a királynő minden boldog, de méginkább boldogtalan alattvalóinak a sorsát. S azon volt, hogy mindenki boldognak érezze magát az országban. De haj, az igazi boldogságot nem csupán a királyok adják, azért legfőkép mindenkinek saját magának kell küzdenie, harcoinia. Ingyen senki sem kaphatja meg. Biz’ az ő országában is vajmi sokan voltak a boldogtalanok, akik aztán nem ott keresték a hibát, ahol tolajdonkép keresniük kellett volna, tudniillik saját magukban, hanem királynéjukat okozták minden bajuk, nyomorúságuk kiforrásának. Sok könnyet hullatott emiatt a királynő s azt mondta egvetlen tündér- szép leányának : — Haj, édes jó leányom, jobb lett volna, ha egy szegény pásztor leányának születtél volna, mint királyleánynak ! Mennyi gond, mennyi bánat és keserűség vár így reád!.... — De, édes anyám, hisz’ könnyen segíthetnénk a bajon ! Egyszerűen itt hagyjuk a királyságot; — mondta mosolyogva a királykisasszony. — Gyáva, gyenge lélek az, aki nem állja meg helyét, hova a jó Isten rendelte, leányom, — szólt a királynő. — Gondoskodtam azonban rólad, hogy majd, amikor nagy bánat, szomorúság ér, legyen, ami csillapítsa lelki fájdalmadat.
