Harangszó, 1919

1919-01-12 / 02. szám

1919. január 12. HARANOSZO 13 önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósításán. Ktreste a méltányos megegyezést a tótokkal, románokkal, de nem sikerült. Ellenben a rutén nép képviselőivel folytatott tárgyalás alapján immár törvényesen biztosítva van a rutén nép autunom joga. . * Hetvenezer ember jelentette ki ünnepélyesen Kolozsvárott, hogy Er­dély a magyarsággal egyazon nép­köztársasági állami közösségben kíván élni. Meghalljak-e váljon ott, ahová adresszálva van ez az ünnepi kije- | lentés ? * Massaryk a cseh köztársaság el­nöke a prágai várpalotában üzenetet olvasott fel a cseh nemzetgyűléshez. Ebben az üzenetben velünk magya­rokkal is foglalkozott. Es pedig elég röviden végzett velünk. »A magyarok­nak csak nemzeti államhoz van joguk« jelentette ki büszkén ugyan­akkor, midőn a csehországi németek történeti jogairól, a vvilsoni elvek alapján való berendezkedésről tudni sem akar. * ! Bartha utódja a hadügyminiszteri székben gróf Festetich lett, aki a következő egészséges nyilatkozatot tette: »A hadsereg az egész köz- j társaságé és teljességgel megenged­hetetlen, hogy egyes pártok a maguk céljaira aknázzák ki és a maguk szolgálatába állítsák.« * Berthelot francia generális útjában meglátogatta Aradot is. Természete- i sen ünnepélyesen fogadták Tisztel­gett előtte a magyar küldöttség is. És pedig utolsónak. Utolsónak a magyar egy olyan városban, ahol a lakosság NŐ százaléka magvar. Ma- gyarszinü zászló pedig eleinte egy se volt. Valahonnét aztán hoztak a derék fiuk egyet, erre aztán kitört a \ vihar s folyt a vér. így becsülik ■A meg a magyart a románok Aradon, ahol a magyarok vannak többségben, hát mi lehet a sorsuk szegényeknek oly helyen, ahol elenyésző kisebbség­ben vannak. A miniszterelnököt az újév alkal­mából pártja üdvözölte, mire a* hosszabb beszéddel válaszolt. Ezúttal is vallotta, hogy felfogása szerint Magyarországot csak a pacifizmus szelleme szabadíthatja ki a rettentő helyzetből. Hiszi,'hogy a pacifizimus szelleme győzni fog a nyugati álla­mokban is, ha — nem, akkor finis Hun­gáriáé — vége Magyarországnak. Nem valami hitet, bizodalmát ger­jesztő szózat az amúgy is ájuldozó közvélemény részére. * A kormány legsürgősebb felada­tának a nemzetgyűlés mielőbbi össze­hívását tartja. A képviselő választá­sok január végén lesznek. A szava­zás 463 kerületben községenkint jelöltekre történik ezt az eljárást azonban kombinálják a kisebbségi képviselet rendszerével. A választást a kormány az ország egész terüle­tére rendeli el s ezt bejelenti az antantnak is. Hogy az ántánt beje­lentésünkre mit válaszol, vagy hogy egyáltalán válaszol-e, azt ma még nem tudhatni. * A magyar kérdés igazságos megol­dására azt mondják : Wilson nagy súlyt fektet, majd pedig, hogy a magyar kérdést egy külön bizottság fogja tárgyalni. Aztán a sok bába között csak el ne vesszen a gyerek. * A távirati jelentések szerint Olasz­ország és Jugoszlávia között a legé­lesebb ellentétek vannak Egész Hor­vátország mozgósít, még a polgári egyéneket is fölfegyverzik. A cseh üti a tótot, a román a szászt, vala­mennyi fojtogatja a magyart. Ez aztán szép testvéri ölelkezése a né­peknek. Önsorsunkról magunk rendelkez­hetünk, s ha kockára teszszük azt, önmagunk szenvedjük kárát. De mások sorsát, mit a bizalom hitünkre bízott, a haza sorsát, mely becsesebb előt­tünk saját életünknél, féltenünk kell minden veszélytől, s a szeretet óva­tosságával kell azt megőriznünk; kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad. Deák. Reform-törekvések. A kath. egyházban mindig többen érzik bizonyos reformok szükségét. Maga a papság egvrésze követeli a papnőtlenség eltörlését, az evangé- iiomi egyszerűséget, a püspöki bir­tokok egy részének parcellázását, a püspökök kinevezése helyett azok választását, a misén kívül minden szertartásban a latin nyelv eltörlését és egyéb korszerű javításokat. Az önkormányzatot s a világi elemnek az egyházkormányzatban való rész­vételét pedig az egész kath. közvé­lemény sürgeti. Ezt látva ne felejtsük el, hogy mi már 400 esztendővel ezelőtt megér­keztünk oda. amerre a kath. egyház csak most tesz egy pár lépést. Ez a közeledés mutatja, hogy jó utón járunk s végül a kath egyház is oda fog jutni, ahova mi már régen meg­érkeztünk. Kár, hogy egy határozott lépéssel meg nem meri egyszerre tenni az előtte álló utat. Mennyire szükséges volna most, hogy ez alapon állva egy erővel induljunk a közös ellenség: a hitetlen és erkölcstelen áramlat ellen ! ■-----------------------------------------II G yermek-Világ. Az édesanya emléke. Irta : Csite Károly. Élt egy igaz szívű, bánatos király­nő. Elhunyt férje után maradt reá az uralkodás nehéz gondja Szívén hordta a királynő minden boldog, de méginkább boldogtalan alattvalóinak a sorsát. S azon volt, hogy mindenki boldognak érezze magát az ország­ban. De haj, az igazi boldogságot nem csupán a királyok adják, azért legfőkép mindenkinek saját magának kell küzdenie, harcoinia. Ingyen senki sem kaphatja meg. Biz’ az ő orszá­gában is vajmi sokan voltak a bol­dogtalanok, akik aztán nem ott keres­ték a hibát, ahol tolajdonkép keres­niük kellett volna, tudniillik saját magukban, hanem királynéjukat okoz­ták minden bajuk, nyomorúságuk ki­forrásának. Sok könnyet hullatott emiatt a ki­rálynő s azt mondta egvetlen tündér- szép leányának : — Haj, édes jó leányom, jobb lett volna, ha egy szegény pásztor leá­nyának születtél volna, mint király­leánynak ! Mennyi gond, mennyi bá­nat és keserűség vár így reád!.... — De, édes anyám, hisz’ könnyen segíthetnénk a bajon ! Egyszerűen itt hagyjuk a királyságot; — mondta mosolyogva a királykisasszony. — Gyáva, gyenge lélek az, aki nem állja meg helyét, hova a jó Is­ten rendelte, leányom, — szólt a ki­rálynő. — Gondoskodtam azonban rólad, hogy majd, amikor nagy bánat, szomorúság ér, legyen, ami csillapítsa lelki fájdalmadat.

Next

/
Thumbnails
Contents