Harangszó, 1919
1919-05-11 / 18-19. szám
X. évfolyam. 1919. május 11. 18—19. szám. Feleld* szerkesztő é* kiadó: 8 SZALAY MIHÁLY. TArsszerkesztő: 1 NÉMETH KÁROLY. 4 Kéziratok Lovászpatonára ) (Veszprémmegye), előfi- t zetésl dijak, reklamációk i a HARANQSZÓ kladóhlva- t tatának Szentgotthárdra ) (Vasvármegy*) küldenddk. Előfizetést elfogad » minden evang. lelkész és tanító. / EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője: CZIPOTT OÉZA SZENTGOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangszó“ előfizetés ára: egész évre közvetlen küldéssel 10 kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona. A ,,Harangszó“ terjesztésére befolyt adományok, ból szórványban lakó hl. veinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Megjelenik minden vasár- nap. Ha búfelhők ... f Ha búfelhök szállnak felettem, UramI Uram taníts meg engem: Emelt fővel, mosolygó ajkkal, Megküzdeni ezer bú-bajjal. És azt is add, hogy így magamban, Sugártalan, bús napjaimban Mennyi a kínos, könnyes óra: Ne tudjon soha senki róla. Panaszszó nélkül némán hordjam Szivem sebét s takarni tudjam, Ne lássák meg - viselni könnyebb - Takart sebet — eltiltkolt könnyet. Legyen... legyen - az éj magányán **Omló könnyem áztassa párnám; De míg a bú síromat ássa Könnyem - sebem senkise lássál... Tóthné, Munkácsy Eleonóra. Megrostálta tás. Mikor úgy látszott, hogy Jézus ügyével együtt elbukott, azt mondta Simon Péternek : »Simon, Simon ! íme a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiáid erősítsed.« Kíméletlen rostáláson mentek ke- A resztül. Úgy látszott minden elveszett, ^az ellenség teljes diadalt aratott, Jézus pedig teljes kudarcot vallott. Hiszen még a rablógyilkos Barabást I is többre becsülték. Ki tud és ki mer még tovább is szilárdan hinni és ingadozás nélkül megállani? Judás már konkolynak bizonyult és kiesett a tiszta búza közül. A többit is úgy hányta-vetette a kétség, mint a rosta a felöntött gabonát Egyik sem bizonyult elég súlyosnak, * de azért egyik sem volt sem konkoly, sem polyva, hogy a rosta kidobta volna. Nem fogyatkozott el egészen a hitük, sőt az ingadozás után megmegerősödve kerültek ki a nehéz próbából. A rostálás csak megtisztította és értékesebbé tette a gabonát. Hasonló rostáláson mentek minden időben keresztül, mennek ma is Krisztus követői. Sokan fognak konkolynak, sokan polyvának, sokan aszott gabnának bizonyulni, amit a rosta kihány. Sokan a tehertől félve tagadják meg vallásukat, sokaknak hite a veszteségek és vereségek miatt fogyatkozik meg. Már egy-egy lelkész is gyöngének érzi magát a kereszt fölvételére, menekül erről a tövises pályáról. De a konkoly, a polyva és ocsu mellett lesz elég tiszta búza a hívek között is, a lelkészek között is. És végeredményben a rostálás csak hasznára válik az egyháznak is, a társadalomnak is. A megrostált gabona ugyan számbelileg kevesebb, de a garmada mégis értékesebb. Pedig ez a fő, mert nem a nagy mennyiségben, hanem a tiszta minőségben van az erő. Eddig a konkoly, a polyva és ocsu is búzának hazudta magát és róluk mondtak a búzára is kárhoztató ítéletet. Ezután Judást nem fogják Jánosnak nézni, de Jánost sem tévesztik össze Judással. szm. „Aki engemet szeret, az én beszédemet megtartja.“ János evangéliomának 14. részében a 22. versben mondja Jézus többek között a fentidézett szavakat. Aki engemet szeret .. Szeretetről szól itt Jézus; aminthogy a keresz- tyénség sem egyéb isteni szeretetről szóló tannál. Egész hittana ezen egyetlen mondatba foglalható össze: Isten szeret minket; erkölcstana is csak ennyiből áll: mi is szeretjük az Istent. A keresztyénségnek csak egy Istene és egy törvénye van: a szeretet Istene, és a szeretet törvénye. Valamint az embernek is csak egy szíve, és annak csak egy lelke van, ez pedig a szeretet. Egyet kívánt Jézus az övéitől: a legkönnyebbet, a szeretetet. Ennél könnyebbet nem kívánhatott. Amint könnyű a napnak ragyognia, a növénynek virágoznia, úgy a szívnek szeretnie. Hiszen a szeretet a szív ragyogása, virágzása. Amily könnyű a halnak a vízben, a madárnak a levegőben mozognia, úgy a szívnek a szeretetben, hiszen a szeretet a szívnek eleme. Hogy mily könnyű szeretni, azt abból is látjuk, hogy szeretni a kisded is tud, aki pedig semmi egyébhez nem ért. Aki engemet szeret. Azt kívánja Jézus, hogy őt szeressük s ez köny- nyíti még csak meg igazán a szeretetet. Mert igen lényeges a szeretetnél az, hogy kit kelljen szeretnünk. Könnyű az olyat kedvelni, aki minket szeret, ellenben igen nehéz azt, aki minket gyűlöl. Immár Jézus azt kívánja, hogy a mennyei Atyát és annak egyszülött Fiát szeressük. Tehát Istent, kinek szeretete még a levegőnél is jobban környez. Pál apostol e szeretetnek ugyancsak hosz- szát, magasságát, szélességét és mélységét említi. Azonban világos, hogy ezzel nem négy, hanem minden irányúnak mondja e szeretetet. Miután az Isten annyira szeret minket, ennélfogva azt hinné az ember, hogy ót nemhogy szeretni volna nehéz, hanem gyűlölni lehetetlen. S fájdalom, mégis lehetséges. Mi azonban szeressük Jézust, hisz ő előbb szeretett minket. Pusztán csak irántunk való szeretetból szenvedett s halt meg a keresztfán érettünk! S mind-
