Harangszó, 1919
1919-04-13 / 15. szám
X. évfolyam. 1919. április 13. 15. szám. Felelős szerkesztő és kiadó: SZALAY MIHÁLY. Tórss2erkesztó: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovészpatonáva (Vetzprémmegye), előS- zetési dijak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdsa (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és Unitó. HARANGSZÚ EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője: CZIPOTT OÉZA SZENTCOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangszó“ előfizetés ára : egész évre közvetlen küldéssel 10 kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona. A „Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. Megjelenik minden vasárnap. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletéi, A Forradalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki a iakásbérek leszállításáról, amely szerint mindazokért a lakásokért, amelyeknek az évi bére kétezer koronát meg nem halad, a jelenleginél húsz százalékkal kisebb bért kell fizetni. Az a lakó például, aki eddig hatszáz korona házbért fizetett, ezentúl négyszáznyolcvan koronát fizet. A leszállítás április elsején, azoknál a lakásoknál pedig, ahol a bért évne- y ^ gyedenként fizetik, május elsején lép w hatályba. Az idegen állampolgárok védelméről azt rendeli a kormányzótanács, hogy a számukra biztosított jogokat mindenki tiszteletben tartani köteles. 0 A Népbiztosi cim csak a Forradalmi Kormányzótanács tagjait illeti meg. Senki más ezt a címet nem használhatja, — mondja a Foiradalmi Kormányzótanács rendeleté. Az állami közoktatásról is intézkedik a Forradalmi Kormányzótanács. Kimondotta, hogy minden iskola az államé és az állam gondoskodik majd róla, hogy minden proletárgyermek előtt megnyíljanak a modern iskola ajtói. Munkásegyetemek és középfokú tanfolyamok létesítéséről intézkedik egy másik rendelet, amely kimondja, hogy a szociálizmus állami propagandájának céljaira munkásegyetemet és a középfokú oktatás keretében előkészítő tanfolyamokat állítanak fel. A kormányzótanács utasította a közoktatásügyi népbiztost, hogy a tizenhat éven aluli ifjú munkások részére oktatási alkalmakat létesítsen. Az ifjú munkások az oktatásba való bevonásukkal párhuzamosan a munka alól mentesítendők lesznek. A munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás kérdésében a földmíves munkásokra vonatkozólag igen fontos rendeletet bocsájtott ki a kormányzótanács. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás modern törvénye eddig csak az ipari munkásságra terjedt ki. A földmívesmunkások eddig az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak nevezett kolduspénztár kötelékébe tartoztak. Ez a kolduspénztár csak filléreket dobott oda a munkában megrokkant, a balesetet szenvedett munkásnak. De a koldusfilléreket is annyi zaklatás, évekig tartó halogatás után adták ki, hogy a munkás bizony legtöbb esetben még ezeket a filléreTárca. = Szenczi Molnár atyaflsága Luther Mártonnal. irta: Payr Sándor. 3 Batthyány és neje Rohonczon mindenkép kedveskedtek a külföldi papné- ^ nak. Batthyányné Lobkovicz Poppel Éva, aki szintén »tisztes cseh« családból származott, de teljesen megmagya- rosodott, igen művelt bárónő volt, többször meglátogatta és megajándékozta őket. 1614. április 10-én például mennyegzö volt a rohonci várban. Ányós Gergely udvarbiró lányát vette el egy Ajkay. S Batthyányné harmadnap lakodalmi kóstolóval jött Molnárékhoz, a két éves kis Jánoskának pedig ruhát is hozott és abba 'M} maga öltöztette fel a gyereket. De mind hiába volt ez is. Rohonc is kicsi város volt. Marburgot a nő számára nem tudta pótolni. Maga a tudós férj szokása szerint itt is sokat utazott. Inkább csak egyházi szervező és tanácsadó volt, mint rendes lelkész. Legkedvesebb dolga volt, hogy Batthyány könyvtárát rendezhette. Erről írja naplójába: »Gyurkó öcsémmel vitettünk Újvárba az úrhoz. Felhán- tam, kiraktam az bibliothekát.« Molnárnak ez a György öcscse itt halt meg. Jó dolguk lett volna, de nem tudtak megszokni. Maga Molnár írja a Postilla Scultetica előszavában: »Az nagyságos Battyáni Ferencz uramnál is megvolt volna szükséges táplálásom, hogyha az ott való állapothoz tudtam volna magamat alkalmaztatni.« Csak 14 hónapig ették Batthyányék kenyerét. Július 6-án kezdtek el rakodni Rohoncon. Szekerekre rakták a bútorokat és gyerekeket és Kunigunda asszony a férjével Szil, Mórichida és Győrön át hurcolkodott Komáromba. De itt sem maradtak tovább három hónapnál. A német asszony a magyar városban még kevésbé találta a helyét. Molnárnak itt már prédikálnia kellet rendesen. Még csak most július 21-én avattatta magát lelkész- szé privatim. Bizony már 40 éves volt. Azután feleségről gondoskodott, akire édesanyai örömök várakoztak. A legnagyobb figyelemmel Somorján, a rokonaihoz közel es mégis német házban bérelt neki szállást, hogy megértethesse magát a környezetével. Egyik mostoha lányát Komáromban, a másikat pedig Nagyszombatban helyezte el arra az időre. így hurcolkodtak el Komáromból. S bizony a kis Molnár Erzsébet majdnem hogy az utón született és ügy járt, miként Bethlehemben a kis Jézus. A családi öröm idején (1614. nov. 1.) Molnár otthon sem volt, ismét állást járt keresni. Borbély István tisztelendő
