Harangszó, 1919
1919-04-13 / 15. szám
102 HARANGSZO 1919 április 13. két is alig kapta mag. Minden eszközzel arra törekedett ez a pénztár, hogy a munkások hátrányára megtakarításokat érjen el és hogy a földbirtokosokat minél jobban kiszolgálja. Az új rendelet táppénzt ad a munkásnak betegsége tartamára, gyermekágyi segélyt az anyának, tisztességes járadékot a baleseti sérülteknek, orvost, ingyen gyógyszereket, tisztességes kórházi ápolást. A biztosítás módozatairól legközelebb külön rendelettel intézkedik majd a kormányzótanács. A személyazonosság igazolása a bankoknál. A pénzügyi népbiztos 1257/P. N. számú Végrehajtási Utasítása. 1. A forradalmi kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében mindenki, akinek folyószámlája vagy más betétje van, a pénzintézetnél 14 nap alatt személyazonosságát igazolni tartozik. Ötezer koronánál kisebb összegeknél a jelentkezési határidő harminc nap. Ez a rendelkezés vonatkozik az illetőnek saját nevén elhelyezett betétjére, valamint valamely más, akár létező, akár költött néven, valamely betű vagy szám alatt, vagy bármely megjelöléssel, vagy jelszóval elhelyezett betétjére. A személyazonosság igazolása arcképes igazolványnyal, okiratokkal, tanukkal vagy bármely hitelt érdemlő módon történhetik. keresztelte Somorján e kis leányt s ő volt mindjárt a koma is. íme nagy Lutherünk húga és Cruciger unokája magyar földön is gazdagítá az eklézsiát egy kis Molnár leánnyal. Vájjon a sok vándorlás közt hol fog révpartra találni? A nyugtalan apa ezalatt Bécsben járt. Sőt Sopronban is, ahol Lackner Kristóf polgármesternél ebédelt (okt. 26-án). Majd pedig Erdélybe sietett Bethlen Gáborhoz, aki fel is ajánlotta neki gyulafehérvári kollégiumában az inspektori állást. De ide meg Kunigunda asszony nem mert elmenni, mert félt a töröktől, tatártól. S bizony tengelyen Somorjától Erdélyig gyenge nőnek csecsemővel nem is kicsiny ut lett volna. Úgy határoztak tehát, hogy Sziléziába mennek, hol Molnárnénak egy gazdag rokona volt, Sculteti Tóbiás, aki őket már ismételten is segélyezte. 1615 május 8-án tehát ismét szekérre ült a família, a podUj alkotmány. uj választójog. A forradalmi kormányzótanács csak ideiglenesen intézi a dolgozó nép nevében az állam ügyeit. A magyar szovjetköztársaság végleges megalakulása csak ezután következik a dolgozó nép összeségének választás utján kifejezésre jutó akarata alapján. Hogy a dolgozó nép akaratát kifejezésre juttathassa, szükség van a munkás-, katona- és földmü- vestanácsok mielőbbi megalakulására; az ezek által választandó országos tanács lesz arra hivatva, hogy Magyarország alkotmányát végleg megállapítsa. « A forradalmi kormányzótanács legsürgősebb teendőjének tartja az ideiglenes alkotmány és választójog szabályozását, amely sokban követi a jól bevált orosz példát. A falusi nép ügyeit a falusi tanács, a városi népét a városi tanács fogja intézni. A falusi és városi tanácsok kiküldötteiből alakulnak a járási és megyei tanácsok és a városi és megyei tanácsok kiküldötteiből a tanácsok országos gyűlése. A tanácsoknak ez az országos gyűlése lesz a magyar szovjetköztársaság törvényhozó testületé. Minthogy a választójognak első feltétele a hasznos, produktiv munka teljesítése, elmondhatjuk, hogy ezentúl Magyarország ügyét kizárólag a dolgozó magyar nép fogja intézni. Az uj választójogról szóló , rendelet kereken ki is fogja jelenteni, hogy a tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók lesznek mindazok a 18 évet betöltött férfiak és nők, a kik hasznos munkából élnek, vagy olyan háztartási munkát végeznek, amellyel a hasznos munkát végzőknek munkáját elősegítik. A kik munkaképtelenség okából nem végeznek hasznos munkát, azok természetesen nem esnek el választójoguktól. A vörös hadsereg katonái, a kikre különösen addig, a mig fiatal diktatúránkra ezer ellenség leselkedik, talán még a munkásénál is fontosabb föladat hárul, választójogban részesülnek. Még egy fontos rendelkezést fog tartalmazni az uj választójogi rendelet : megadja a választójogot az itt lakó külföldi honosoknak is, természetesen csak a dolgozóknak. Ez a rendelkezés, amely különben az orosz szovjetköztársaság alkotmányában is benne van, nem fog meglepni senkit, aki a forradalmi szociálizmus nemzetköziségének eszméjétől át van hatva. Az uj állam célja lévén a kapitalista termelési rend megszüntetése és a szociálista termelés és fogyasztás megszervezése, a tanácsköztársaság föltétlenül elzárja az állam ügyeinek intézésétől mindazokat, akik ebbe az uj rendbe nem akarnak beleilleszkedni és munka nélkül akarnak megélni. Ezért nem lesz választójoguk azoknak, akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, fű gyász jó részét Nagyszombatban hagyták, ahol Molnár kölcsönpénzt is vett fel Szegedi Gáspártól és — Isten hozzád szép Magyarország! — útnak indultak vissza Németország felé. Görliczben egy özvegyasszony ingyen szállást adott Kunigundának és a gyermekeinek tíz hétre. A gazdag rokont Beuthenben meg is lelték, de az ilyenek mindig kevesebb pénzt szoktak adni, mint szükség volna. Molnár tehát ismét helyet keresni járt Frankfurtban, Berlinben, Heidelberg- ben és száz helyen. A borostyánkoszorús vándor tudóst, aki beérte volna a legszerényebb állással is, csakhogy kicsinyeit biztos födél alá vihesse, meg kell sajnálnunk ebben a lealázó bolyongásában. Oppenheim rajnai városban, ahol négy év előtt még vígan ülte a lakodalmát, a mi nagy zsoltárköltőnk még próbaéneklésre is vállalkozott, csakhogy a hangjáért kántornak megfogadják. A próba sikerült, az állást elnyerte. Családját Görliczböl most ide hozatta. Első éjjel a könyvnyomdában háltak s másnap (1615 nov. 26-án) költöztek be a kántorlakásba. Majd 3 ládában és 2 hordóban a podgyásza is megérkezett Nagyszombatból. Kunigunda tehát ismét a hazájában volt, szegény Molnár pedig a temetésekre járt kán- tálni a gyerekekkel. Csak két év múlva léptették elő rendes tanítónak. Irodalmi munkásságát itt is folytatta, Bethlen és a főurak küldöztek neki segítséget hazulról. A kántorságban is szépen szaporodott a család. Még három lánya és Pál nevű fiacskája született egymás után, de két kis lánya el is halt. Eközben a külső világban is szomorú események lepték meg őket. Kitört a harmincéves háború s ennek elején éppen az az V. Frigyes fejedelem hívta meg őket Heidelbergbe, akinek mint ű"'
