Harangszó, 1919

1919-04-13 / 15. szám

102 HARANGSZO 1919 április 13. két is alig kapta mag. Minden esz­közzel arra törekedett ez a pénztár, hogy a munkások hátrányára meg­takarításokat érjen el és hogy a földbirtokosokat minél jobban kiszol­gálja. Az új rendelet táppénzt ad a munkásnak betegsége tartamára, gyer­mekágyi segélyt az anyának, tisztes­séges járadékot a baleseti sérülteknek, orvost, ingyen gyógyszereket, tisztes­séges kórházi ápolást. A biztosítás módozatairól legközelebb külön ren­delettel intézkedik majd a kormány­zótanács. A személyazonosság igazolása a bankoknál. A pénzügyi népbiztos 1257/P. N. számú Végrehajtási Utasítása. 1. A forradalmi kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében min­denki, akinek folyószámlája vagy más betétje van, a pénzintézetnél 14 nap alatt személyazonosságát igazolni tartozik. Ötezer koronánál kisebb összegeknél a jelentkezési határidő harminc nap. Ez a rendelkezés vonatkozik az illetőnek saját nevén elhelyezett be­tétjére, valamint valamely más, akár létező, akár költött néven, valamely betű vagy szám alatt, vagy bármely megjelöléssel, vagy jelszóval elhelye­zett betétjére. A személyazonosság igazolása arcképes igazolványnyal, okiratokkal, tanukkal vagy bármely hitelt érdemlő módon történhetik. keresztelte Somorján e kis leányt s ő volt mindjárt a koma is. íme nagy Lutherünk húga és Cruciger unokája magyar földön is gazdagítá az eklé­zsiát egy kis Molnár leánnyal. Váj­jon a sok vándorlás közt hol fog révpartra találni? A nyugtalan apa ezalatt Bécsben járt. Sőt Sopronban is, ahol Lackner Kristóf polgármesternél ebédelt (okt. 26-án). Majd pedig Erdélybe sietett Bethlen Gáborhoz, aki fel is aján­lotta neki gyulafehérvári kollégiumá­ban az inspektori állást. De ide meg Kunigunda asszony nem mert elmenni, mert félt a töröktől, tatártól. S bizony tengelyen Somorjától Erdélyig gyenge nőnek csecsemővel nem is kicsiny ut lett volna. Úgy határoztak tehát, hogy Sziléziába mennek, hol Molnárnénak egy gazdag rokona volt, Sculteti Tó­biás, aki őket már ismételten is se­gélyezte. 1615 május 8-án tehát is­mét szekérre ült a família, a pod­Uj alkotmány. uj választójog. A forradalmi kormányzótanács csak ideiglenesen intézi a dolgozó nép nevében az állam ügyeit. A ma­gyar szovjetköztársaság végleges megalakulása csak ezután következik a dolgozó nép összeségének válasz­tás utján kifejezésre jutó akarata alapján. Hogy a dolgozó nép aka­ratát kifejezésre juttathassa, szükség van a munkás-, katona- és földmü- vestanácsok mielőbbi megalakulására; az ezek által választandó országos tanács lesz arra hivatva, hogy Ma­gyarország alkotmányát végleg meg­állapítsa. « A forradalmi kormányzótanács legsürgősebb teendőjének tartja az ideiglenes alkotmány és választójog szabályozását, amely sokban követi a jól bevált orosz példát. A falusi nép ügyeit a falusi tanács, a városi népét a városi tanács fogja intézni. A falusi és városi tanácsok kikül­dötteiből alakulnak a járási és megyei tanácsok és a városi és megyei ta­nácsok kiküldötteiből a tanácsok országos gyűlése. A tanácsoknak ez az országos gyűlése lesz a magyar szovjetköztársaság törvényhozó tes­tületé. Minthogy a választójognak első feltétele a hasznos, produktiv munka teljesítése, elmondhatjuk, hogy ezentúl Magyarország ügyét kizáró­lag a dolgozó magyar nép fogja in­tézni. Az uj választójogról szóló , rendelet kereken ki is fogja jelenteni, hogy a tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választó­jogot. Választók és tanácstagokká választ­hatók lesznek mindazok a 18 évet betöltött férfiak és nők, a kik hasz­nos munkából élnek, vagy olyan háztartási munkát végeznek, amellyel a hasznos munkát végzőknek mun­káját elősegítik. A kik munkakép­telenség okából nem végeznek hasz­nos munkát, azok természetesen nem esnek el választójoguktól. A vörös hadsereg katonái, a kikre különösen addig, a mig fiatal diktatúránkra ezer ellenség leselkedik, talán még a munkásénál is fontosabb föladat hárul, választójogban részesülnek. Még egy fontos rendelkezést fog tartalmazni az uj választójogi ren­delet : megadja a választójogot az itt lakó külföldi honosoknak is, ter­mészetesen csak a dolgozóknak. Ez a rendelkezés, amely különben az orosz szovjetköztársaság alkotmányá­ban is benne van, nem fog meglepni senkit, aki a forradalmi szociálizmus nemzetköziségének eszméjétől át van hatva. Az uj állam célja lévén a kapita­lista termelési rend megszüntetése és a szociálista termelés és fogyasz­tás megszervezése, a tanácsköztár­saság föltétlenül elzárja az állam ügyeinek intézésétől mindazokat, akik ebbe az uj rendbe nem akarnak bele­illeszkedni és munka nélkül akarnak megélni. Ezért nem lesz választó­joguk azoknak, akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak, fű gyász jó részét Nagyszombatban hagyták, ahol Molnár kölcsönpénzt is vett fel Szegedi Gáspártól és — Is­ten hozzád szép Magyarország! — útnak indultak vissza Németország felé. Görliczben egy özvegyasszony in­gyen szállást adott Kunigundának és a gyermekeinek tíz hétre. A gazdag rokont Beuthenben meg is lelték, de az ilyenek mindig kevesebb pénzt szoktak adni, mint szükség volna. Molnár tehát ismét helyet keresni járt Frankfurtban, Berlinben, Heidelberg- ben és száz helyen. A borostyánko­szorús vándor tudóst, aki beérte volna a legszerényebb állással is, csakhogy kicsinyeit biztos födél alá vihesse, meg kell sajnálnunk ebben a lealázó bolyongásában. Oppenheim rajnai városban, ahol négy év előtt még vígan ülte a lakodalmát, a mi nagy zsoltárköltőnk még próbaéneklésre is vállalkozott, csakhogy a hangjáért kántornak megfogadják. A próba si­került, az állást elnyerte. Családját Görliczböl most ide hozatta. Első éjjel a könyvnyomdában háltak s más­nap (1615 nov. 26-án) költöztek be a kántorlakásba. Majd 3 ládában és 2 hordóban a podgyásza is megér­kezett Nagyszombatból. Kunigunda tehát ismét a hazájában volt, szegény Molnár pedig a temetésekre járt kán- tálni a gyerekekkel. Csak két év múlva léptették elő rendes tanítónak. Iro­dalmi munkásságát itt is folytatta, Bethlen és a főurak küldöztek neki segítséget hazulról. A kántorságban is szépen szapo­rodott a család. Még három lánya és Pál nevű fiacskája született egy­más után, de két kis lánya el is halt. Eközben a külső világban is szomorú események lepték meg őket. Kitört a harmincéves háború s ennek elején éppen az az V. Frigyes fejedelem hívta meg őket Heidelbergbe, akinek mint ű"'

Next

/
Thumbnails
Contents