Harangszó, 1918

1918-03-24 / 12. szám

IX. évfolyam.

1918. március 24.

12. szám.

IIIIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIi

VALLÁSOS *

Felelős szerkesztő és kiadó: Szalay Mihály Gyékényes.

Társszerkesztök: Czipott Géza, Németh Károly és Zongor Béla.

Előft7et6*l ára 36 »iámra közvetlen küldéssel 4 K 60 r, csoportos küldéssel 4 K Kéziratok QYÉKÉNYES-re (8omogy megye), előfizetési dijak a HARANG8ZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk 8ZENTGOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll. (Jót). 19, 25.)

TARTALOM: Tóthné — Munkácsy E.: Jézus virágvasárnapi útja. — Bohár L.: Húsvéti ének. — Vándor: Sírok mellett. — (j. Zs.: Jézus él, feltámadott. — Tompa M.: Létesítsünk egyházfentartási alapokat. — A Világháború eseményei. — Gyermekvilág. — Tárca Horváth /.; Husvét ünnepén. — Fábián /. ; A temető nélküli város. — Németh K.: Szegény Fazekasné.

Jézus virágvasárnapi útja.

Olajfák között —át a hegyen Jeruzsálembe az Ur megyen,

S Bethániából ahogy kijő :

Követi őt nagy sereg hivő.

S a hosszú utón véges-végig Jeruzsálemet mig elérik,

Hangzik egyre: Sálem ! Sálem ! Nagy vendéged lesz Jeruzsálem !

Aki küldetett le az égbül Azt láthatod te ma vendégül!

— Kit a világ oly várva-vára — Örülj, örvendezz Sión lánya!

Olajfák árnyán jön immáron Az Isten fia, szamárháton; Elömlik arcán, el a fején,

Ingén, palástján valami fény...

Most im lezárt, hallgatag ajka. Mégis mennyi imádság rajta! Arcán együtt komolyság, derű, Magasztos, szent és oly egyszerű.

Nézzétek csak! Szamáron jő fel,' Alázatos, lehajtott fővel,

Kit megillet királyi trónus,

Csak oly szerény: akár a koldus.

S,a nép kiált buzgó hevében: „Áldott ki jött az Ur nevében í Ki eljött megváltani minket S törölni nehéz bűneinket.“

„Üdvöt, békességet hozz nékünk! Istennek egy fia légy velünk! Nélküled a világ oly setét, Hajtsd meg a pogányoknak fejét!“

„Ne uralkodjék itt senki más! [lás. Ne legyen több csak egy szent val- Minden ember - mintegy - a hived Legyen egész világ — a Tied!“

S az Ur elé, merre csak mennek: Viruló pálmalombot szelnek:

És zeng előtte, zeng utánna

— A hivők ajkán: száz hozsánna.

Kiáltják: „Béke itt mindennek! Dicsőség az örök Istennek!

— Hozsánna néked!“ S ujra-ujra: Hullik a pálmaág az útra.

Tóthné — Munkácsy Eleonóra.

Húsvéti ének.*)

Emberek, óh jertek, keljetek fel, Látni az üres sirt gyorsan csak el! Krisztus Urunk ma győzött halá- Általa lett a sir rövid álom. [Ion, Örüljetek!

Jeltelen sirhalmok mozdulnak

[majd,

Serkentő hívásra éled a hant. Meglátja akkor kiki a kedvest, Kit földi küzdés harcterén elveszt. Reméljetek!

Bohár László.

Sírok mellett.

Sírok mellett hogyha állunk, Kedvesinktől hogyha válunk;

Ha szemünkben bánat könnye Csillog, mint a harmat gyöngye; Nem vigasztal akkor más:

Jézus a feltámadás!

*) „Pásztorok, óh jertek ! . .című régi magyar ének dallamára.