Harangszó, 1918

1918-01-27 / 5. szám

IX. évfolyam

1918. január 27

5. szám

jgf

VALLÁSOS NÉPLAP.

Felelős szerkesztő és kiadó: Szalay Mihály Gyékényes.

Társszerkesztök: Czipott Géza, Németh Károly és Zongor Béla.

Előfizetési ára 86 tzámri közvetlen küldéssel 4 K 60 f, csoportos küldéssel 4 K. Kéziratok QYÉKÉNYE8-re (Somogy megye), előfizetési dijak a HARANQSZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk SZENTQOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.

„Mint világosságnak fiai úgy járjatok.“ Efez. 5, 8.

TARTALOM: Tóthné Munkácsy Elenóra: Az én imakönyvem (Vers.) — szm.: Mik vagyunk? — Tájékoztató. — Endreffy János: A reformáció vértanúi. — zb.: Egyetemes egyházunk rendkívüli közgyűlése. — A világháború eseményei. — Bíró László: Tábori posta. — Tárca. Ferke Ágost: K. gazda levele. — Györik György: Véres küszöbén. — Csite K.: A hála virága. (Elb.)

Az én imakönyvem

Nem selyem, nem bársony, nem csont a kötése, Művész keze reá díszítést nem vése;

Nem mutat sehogyse: betéve, kinyitva,

Egyszerű az egész: kötése, papírja.

Mindeddig oly féltve óvtam portól, naptól,

Mégis kopott, vásott a sok használattól; Egyik-egyik lapja, mint a másik, sárgább,

Összes könyveim közt — mégis a legdrágább.

lm az egyik lapja nagyon avult, sárga,

Évekkel ezelőtt sok könny hullott rája;

Ám, hogy hány, hogy mennyi a könny nyoma itten, Tudom, megolvasta a jóságos Isten...

Lapjait forgatom kiméivé, vigyázva —

Itt egy rózsaszál van, amott meg egy mályva; Mikor került bele, mind tudom, hány éve. Szomorufüz-levél ide-oda téve...

Mind emlék... Szent emlék levélből, virágból, Emlék ez a könyv is — édes jó anyámtól;

Sok évvel ezelőtt, bizony-bizony régen,

Egy karácsony estjén anyám adta nékem.

Hogy adta: csókolni kezére hajoltam,

Szegény volt, özvegy volt... én meg árva voltam ; Sírva szorítottam szivemre a könyvem S édesanyáméval össze hullt a könnyem.

És szólt anyám halkan, özvegyibú alatt:

„Ha élted sajkája csendes vizen halad,

Vagy a sors haragja ezer csapást rád hoz: Imádkozz gyermekem, egyre csak imádkozz I“

Tóthné Munkácsy Elenóra.

Mik vagyunk?

ií.

Jézus azt mondja: Ti vagytok a világ világossága. Tehát fáklyaként kell járnunk az emberek között.

A fáklya elől jár; magasra emelve előre is, hátra is világit. Előre vetett fénye megvilágítja a célt és irányt; hátra vetett fénye biztossá teszi az utána menő számára az utat. Sötétben kigyuladó fénye megriasztja az éjszaka gonosztevőit, a jóknak lelkét pedig bátorsággal és nyuga-