Harangszó, 1917

1917-03-25 / 12. szám

Vili. évfolyam.

1917. március 25.

12 szám.

Előfizetési ára 35 számra közvetlen küldéssel 3 K 60 r, csoportos küldéssel 3 K. Kéziratok QYÉKÉNYES-re (Somogy megye), előfizetési dijak a HARANGSZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk SZENTGOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.

TARTALOM: Pohánka Margit: Tavaszvárás. (Vers.) — Novak Rezső: A háború iskolája. — Gazdag kalászok. — Zeppelin gróf meghalt. — Kapi Béla: A kötelesség útja. (Elbeszélés.) — Húsvéti üzenet. — A világháború eseményei. — Ügyeljünk a termésre. ,A. hadifoglyod helyzete Oroszországban. — .Gyermek-Világ. — J^yág-Világ. — Harangszó perselye. — Szerkesztő ^postája.

Tavaszvárás.

— Levél a székelyföldre. —

Erdélyi hazádból

Édes uram párom — szabad küzdő népnek Boldog diadalmas iizeneti szállnak:

Már csak elmosódó árnya kisért vissza Nyugtalan álmokban. — a kálváriának.

Míg közöttük egy is járná Hajléktalan’ valahol az idegenben :

Az öröm kelyhében Ürömcsöppnek érzem;

Hisz a mi kis portánk nyájas födelére, Gyöpös udvarára Őrizően tekintett le az Úristen.

Erdélyi hazádban

Mesébe születő kikeletről csobban A Maros szökellő, tova vesző habja.

Majd ibolya eső kék özöne árad Dombos temetőjén egy kiesi sirhantra.

A bekecsi füzes erdők Tavasz váró zendülését idesejtem.

Uj fii sarjadásra,

Szirom pattanásra

Majd sugaras béke derül a világra. . . íij Akkor hívjál haza,

Akkor hívjál haza engem. . .

Somboryné Pohánka Margit.

R háború iskolája.

Irta: Novák Rezső.

Komor, sötét hangulatban éljük át a harmadik háborús böjtöt. Qyász- keretbe illeszti ezt az időszakot a félvilágnak szenvedése, nyomorúsága örökre emlékezetessé teszi sok-sok fiatal életnek porbahanyatlása s az utánuk kesergők fájdalma. Máskor is gyászolt ilyenkor a lélek, áhítatba merülve elmélkedett a Megváltónak érettünk történt szenvedéséről, haláláról, de most a nemzetek nagy böjtjévé avatja ezt az időszakot a megpróbáltatások iskolája : a háború. Máskor is bünbánatra, önvizsgálatra intettek a böjti napok, de most egyetemes, nemzeti bünbánatra figyelmeztet a mérhetetlen szenvedés, millióknak néma fájdalma, aggodalma.

Szenvedéseink mindennapiságából komor fenséggel emelkedik ki a böjti időszak. Fokozottabb mértékben hivja fel a figyelmünket arra, hogy szabadítsuk ki magunkat a mindennapi szorgalmatossá)' . testet-lelket behálózó tömkelegéből, mélyedjünk el lelki világunknak a megvizsgálásában, vessünk számot önmagunkkal s próbáljuk szenvedéseinket vallási szempontból megítélni.

A háború hullámverései életünknek minden megnyilvánulásában nagy változásokat idéztek elő. Nemcsak politikai, társadalmi, gazdasági viszonyainkban éreztette a háború átalakító hatását, hanem a vallásos élet terén, az egyén benső világában is kitörölhetetlen nyomokat hagyott maga után. Külső viszonyaink tekintetében megtanított nélkülözni, másokért lemondani, magasabb eszményi célokért áldozatokat hozni; az egyes embert kiemelte az önző érdekek korlátái közül és nagy, milliók érdekeit szolgáló közösségbe állította. A külső szenvedések átélése, az élet ezerféle jelenségeiben szerzett tapasztalatok mind visszatükröződnek lelkűnknek érzékeny lemezén és a műveltségi fok, jellem, egyéni sajátság, vallásos felfogás különbözősége szerint más és más, de örökre emlékezetes vonásokat jegyeznek fel a lélek táblájára.

A külső embernek az érzéki testnek szenvedései, hosszantartó megpróbáltatásai alatt a lélek is rendkívüli gyötrelmeken, mély megrázkódtatáso