Harangszó, 1917

1917-03-11 / 11. szám

84. HARANQSZO. 1917. március 11. ményekért. Mennyit bezsebelt igy békeidőben a mi olasz »szövetsége­sünk!« Csupán virágra milliók és milliók vándoroltak mindig a külföldre.' Mikor az ember valamit termelni akar, meg kell gondolnia: melyik az a termény, amelyet legkönnyebben termelhet és értékesíthet. A múlt évben például az ország sok részén próbálkoztak a káposzta nagyban való termesztésével, mivel annak ára a békés idők áraival szemben nagy mértékben emelkedett. Vidékün­kön métermázsáját 16 koronájával lehetett eladni. Utóbb az ára lénye­gesen csökkent, mert nagy volt be­lőle a kínálat. Szerény véleményem szerint tehát ennek termelését fokozni nem volna helyes. Ugyanannyi elég lesz belőle, amennyi a múlt évben. Ahol elegendő munkaerő áll ren­delkezésre : úgy gondolom, ott leg­jobban kifizetné magát a hagyma, vagy dughagyma termesztés. Ma egyiptomi hagymát nem kaphatunk s összes szükségletünket magunknak kell termelnünk, igaz, hogy sok pénzt kell kiadni hagymamagért, vagy dug- hagymáért, de aztán ki is fizeti ám magát! A Makó vidéki gazdák tekin­télyes pénzeket kaptak hagymájukért. A rendelkezésemre álló adatok sze­rint egy hold földön körülbelül 30 métermázsa hagyma igen szépen megterem. Ha ennek métermázsáját csak 80 koronájával számítjuk (kiló­ját 80 fillérbe), egy hold föld jöve­delme akkor is 2400 korona. Ebből persze kiadások is vannak (mag, munkáltatás), de még akkor is te­kintélyes összeg megmarad tiszta haszonnak. Melyik mezei termény jövedelmez ennyit? A hagymát kétféleképpen termelhet­jük, vagy magról, vagy dughagymáról. Ha termésünket minél előbb akarjuk értékesíteni, akkor dughagymákat dug- gatunk, egymástól olyan távolságra, hogy mindegyiknek meglegyen a fej­lődésre alkalmas helye. Lehet a dughagymákat ősszel is leduggatni egy időben a foghagymával s i'y módon korábban juthatunk a termés­hez De lehet azt kora tavasszal is elduggatni. Ha azonban az a célunk, hogy a hagyma minél tartósabb legyen, és azt esetleg tavasszal akarjuk értéke­síteni, akkor csakis a magról való tenyésztést ajánlom. A magot sorokba vessük ne igen sűrűre. Egész nyáron át a gyomtól tisztán kell tartani, fejlődésekor megkapálgatni. Termé­szetes, hogy kikelés után a sűrűn álló szálakat kihuzogatjuk. Ezeket is lehet a piacon értékesíteni. Az ily módon termelt hagymához későbben jutunk, de ez aztán állandó és tartós. Akár nagyban, akár kicsinyben termeljünk hagymát (még az igen kicsiny házi kertekben is könnyen termelhetünk 100 kilót), a magot is mindenkor magunk termeljük. Ül­tessünk ki szükségletünkhöz képest fejeket a legszebb, legtartósabb és legkorábbi fajok közül. Általában legjobb, ha minden magot magunk termelünk. Minek azért drága pén­zeket kifizetni? Dughagymát is igen könnyen ter­melhetünk magunk, ha sovány földbe sűrűn vetjük a magot, deszkával le­nyomkodjuk s kikelés után a gaztól tisztán tartjuk. Termelése nagyban is igen kifizetődik. Csak közbevetve említem meg, hogy akinek a hagymája ilyenkor tájban rothadni kezd, vagy szárba indul, ne hagyja azt elveszelődni, hanem szeletelje ‘/a centiméter vastag karikákra és hirtelen leforrázás után aszalja meg úgy, mint az almát, szilvát, stb szoktuk aszalni. Így is teljesen használható marad. Ugyan­így lehet megmenteni az elromlástól a romlani kezdő petrezselymet, sárga répát stb is. Hasonló módon aszalha­tunk télire zöld borsót, zöld-babot, stb. Márciusban (kedvező idő esetén akár februárban is) vethető a korai borsó (két év előtti trágyásba). Ebből az »Amerika csodája« neviit ajánlom, amely rengeteg bőtermő. Minél előbb vetendő továbbá (tavalyi trágyásba) sárga-répa és petrezselyem, melyek­nek (különösen az utóbbinak) magja sokáig elhever a földben. Frissen trágyázott földbe vethető a saláta, korai kel, sóska, spenót. Aki au­gusztusban vetett téli salátát és spe­nótot, azokat nagyon korán asztalra, vagy piacra adhatja. Salátát lehet a hagyma-sorok közé, vagy más ágyak közeibe is vetni. A spenót bőven hoz annyi magot, amellyel ősszel az egész konyhakertet teleszórhatjuk s a spenótot november, december, március és áprilisban jól eladhatjuk a városi piacon. Helyébe tavasszal más vetemények kerülnek. Foghagymát nemcsak ősszel, hanem tavasszal is lehet rakni, tavalyi trá­gyásba (éppúgy, mint a vöröshagymát). Ebből a nagyobbfajta a szemnek tetszetősebb, de hamarább magba indul, az apróbb fajta tartósabb. Sokkal enyhébb és finomabb izü foghagymát nyerünk, ha azt nem gerezdjeiről, hanem magjáról (a szá­rak végén megjelenő apró hagymács­kák) szaporítjuk. A reteknek se sajnáljunk egy kis helyet. Nagyon egészséges; különösen tüdőbetegeknek ajánljuk. A hónapos retket más vetemények közé is vet­hetjük, mert gyorsan fejlődik és hamar kikerül a földből. Városok közelében nagyon ajánla­nám a téli spárga (pozdor) termelé­sét is, melynek művelése a petrezse­lyeméhez hasonló. Éppen úgy el lehet készíteni, mint a spárgát és télre is eltehető, amikor szép pénzt lehet érte kapni. Lehetne a termelé­sével nagyban is próbálkozni. Vetni ilyenkor, kora tavasszal kell. Magot is hoz eleget, amely azonban csak egy évig csiraképes. A mostani kávé szűk világban ajánlanám a kávét kitünően pótló inandula-palkát is, de annak magva, —- úgy látom, — most nem szerez­hető be. Elégedjünk meg tehát az árpakávéval (ha már muszáj kávézni); elég olcsón pörkölhetjük azt magunk. Érdemes volna megpróbálkozni a cichoria-gyökér nagybani termeszté­sével is. Ebből egy pótkávé-gyár 6000 holdon akar termesztetni. Szára ta­karmánynak használható, gyökeréből pedig pótkávé készül. Egy hold föld körülbelül 1400 korona értékű ci- choria-gyökeret szolgáltatna. Nagyon keveset mondtam még a március havi konyhakerti teendőkről; sokat lehetne még mondani, de a kis lap terjedelme nem engedi. Aki bármely konyhakertészeti kérdésben részletesebb felvilágosítást óhajt, vá- laszos levelezőlap, vagy válaszbélyeg küldése esetén szívesen állok ren­delkezésére. Tés (Veszprém m.) Görög Ernő. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kince. Tanyát a sátán ütött ott, Do Isten nem lel hajlékot. Március 11. vasárnap, Máthé 26, 47—58. „ 1? hétfő, „ 26, 59-75. „ 13. kedd, „ 27, 1 — 14. „ 14. szerda, , 27, 15—30. „ 15. csiit., , 27, 31-44. „ 16. péntek, • „ 27, 45—56. „ 17. szombat, , 27, 57—66. Van valakije a harctéren, vagy a se­besültek közt a kórházban ? Úgy fizes­sen számára elő a HARANGSZÓRA. Vigasztalást, szórakozást küld neki min­den egyes számmal.

Next

/
Thumbnails
Contents