Harangszó, 1917

1917-03-11 / 11. szám

HARANGSZO. 83. 1917. március 11. mentek Bereczkbe. Akkor nem lőtték még a falut. Elől mentünk én és a főhadnagyom a kis sárga kocsinkon. Már alig voltunk nyugat felől 200 méterre Berecktől, amikor látjuk, hogy az oláh hat schrapnellt lőtt be a falura, utána egy csomó gyűjtő gránátot. A falu elkezd égni. Azután gyujtógránáttal és schrapnellel elkezd­tek minket lőni. Mindig közelebb- közelebb estek le hozzánk a lövedé­kek. A csapatok visszafordultak, csak egy tartalék maradt ott az ut mellett és én, meg a főhadnagyom. Az olá­hok láttak bennünket a Magyaros- tetőről. A kocsival egy fa mögé akartam állni, de főhadnagyom nem engedett. Ekkor egy gránát agyon üt egy bakát. Erre azt mondja főhad­nagyom : menjen a rétre félre a ko­csival. De amint átmegyek az árkon, eltörik a kocsirudja. Gyorsan meg­csináltam a legnagyobb ágyutüzben. Ekkor egy gránát a főhadnagyom mellett vágott le. »Menjünk csak félre« kiáltotta Letértünk balra, be­mentünk Lemhénybe és onnan észak­ról az égő Bereczkbe. Gyalogságunk még 12-én éjjel rohammal elfoglalta a Magyaros­tetőt s másnap mehettünk Ojtozba a Magyarostetön át, ahol rengeteg sok oláh halott volt. Sok munició, fegyver, gépfegyver és néhány ágyú volt a zsákmány. Itt esett el a román betörést ellenző s a románok vere­ségét előre megjósoló öreg Carp Péter fia is. Ojtozról 15-én Sósme­zőre mentünk, szóval a határra. Az oláhokat kivertük Erdélyből, még pedig úgy, mint a kutyát. Sósmezőn egy párszor igen nagy veszélyben voltam, de hála Istennek nem lett bajom. Egyszer az erős ágyutiíztől kigyuladtak Sósmező körül az erdők, mintha a hegyek égtek volna 3 napig. A szél nekünk kedvezett, átvitte a tüzet az oláhokra. Sok elégett belőlük. A jó Isten eddig, ha veszedelemben voltam, mindig megsegített, majd ezután is csak gondomat viseli. Most már csak arra kérem a jó Istent, miután az emberek nem akarnak magúkhoz térni, nem akarják a gyii- <olást megszüntetni, az O isteni latalmával szüntesse meg e háborút. Vege. Húsvéti üzenet. Lapunk szerkesztősége és kiadóhi­vatala a háború óta minden nagy ünnepen ünnepi üzenetet adott ki harctéren és kórházakban szenvedő katonáink számára, hogy akik a templomban nem hallgathatják övé­ikkel együtt az igehirdetést, azok se maradjanak teljesen ünnepi igehirde­tés nélkül. Nagypéntekre és Husvétra készülünk, emlékezzünk meg most is távol szenvedő katonáinkról, rendel­jünk és küldjünk számukra »Ünnepi üzenet«-et. Nagypénteki és húsvéti elmélkedés s énekek lesznek benne. Egy példány ára 10 fillér, 50 példány -P50 K, 100 példány 8 K- A meg­rendeléseket és pénzküldeményeket Wellisch Béla könyvnyomdájába Szent- gotthárd (Vas-m.) kérjük küldeni. Más hová küldött megrendelés késedelmet szenved. A falu utolsó 48-as honvéd­jének halálára. Utolsó harcosunk ama nagyidőből, Mely Kossuth s Petőfi leikével vol tele, Melynek dicső fénye ma is ég felé tör, Melyet annyi hősünk vére megszentelő. Minden lelkek útja téged is elvezet, Jó, öreg vitézünk, menj hát! Isten veled! De előbb búcsúzzunk pár szóval egymástól, Mielőtt leszállnál sírod éjjelébe, Hadd ránk álmodat s ajkunk is áldást szól Égbe szállt telkednek hűlt porhüvelyére; Legyen békés s boldog örök álmodásod, E sírban, mit néked hű szeretet ásott. íme kikisértünk, kik tehettük még ezt, Kiket nem vitt még el az a nagy forgatag, Mely minden jó magyart hont-védeni ébreszt, Melyben ismét együtt küzd az ifjú és az agg, Most is clharsogott s harsog egyaránt még: Talpra, magyar! Talpra! Hazád hi! Hazád [védd! Tűz van körös körül, a világ négy sarka Kifordult helyéből, haláltusát folytat, Örült dühvei ront rá most is a magyarra A sok szedett-vedett kapzsi és rabló had, Jobban még mint akkor, 69 éve, Mikor te álltát a haza védelmére. „ Lenni, vagy nem lenni /“ Ez a kérdés ismét, Szerb, oláh, vad muszka, francia és angol Szétdarabolhatni e hazának testét Erre vágyik mind, mind, szivük ezért lángol; De él még az Isten nem is hágy el minket, Eztán is megsegít, mint eddig segített! Ezen milliókat-öldöklö harc végét, Nagy idők tanúja, jó öreg huszárunk, Bár sok időt éltél, már te meg nem éréd, Előtted húzódik már a mennyország-ut. Vidd meg üdvözletünk régi társaidnak, Kik egykor a honért veled együtt vívtak. De vidd el nékik is, — kik fiatal szívvel Csak imént mentek el védeni a hazát, S megelőztek téged e nagy utón — vidd el Nékik bús özvegyek s árvák könnyharmatát S vidd el a hősökhöz szent fogadalmunkat, Hogy mig élünk, ellen e földön nem dúlhat. Ráhajtjuk sírodra fátyolos zászlónkat, Melyet sokszor tartál reszketeg kezekkel, S melyen a napsugár egy jelszót ragyogtál, Szerető szivünk e jelszóval ereszt el, Megtartjuk e jelszót, leikeinkbe vésve. Ég veled „Negyvennyolc“ fáradt, agg vitéze! BOÓR LAJOS. Egy kis konyhakertészet. Ha a kiváncsiskodó férfi a kony­hában felemeli a fazékról a fedőt és belekotnyeleskedik a konyha-müvé- szetbe, az asszonyok egyszerűen ki szokták pöndöriteni és még megkö­szönheti, ha a sodrófa elől megme­nekül. Mikor én most á konyha-kerté­szetbe. melyet sokan csak asszonyi dolognak tartanak, belekotnyeleske- dem, remélem, megmenekülök ettől a mulatságtól, már csak azért is, mert drága a sodrófa is, no meg az én kiporolandó kabátom is. Nagy kár és hiba, hogy a mi ma­gyar népünk nem fordit elég gondot a konyhakertészetre s megelégszik azzal, amit a gondos háziasszonyi kezek a házi szükséglet némi fede­zésére plántálnak. Mikor még nagy számmal itt vol­tak köztünk a bolgár kertészek, azoktól megtanulhattuk volna, hogy a kertészet milyen jövedelmező fog­lalkozás. A bolgár kertész egy hold földről meg tud élni és tisztességesen fenntartja a családját. Mennyivel több föld kell ahhoz, hogy a konyha-ker­tészettel nem foglalkozó gazda tisz­tességesen megélhessen! De az a bolgár ki is használja ám azt a föl­det! Egy évben 4—5 félét is tud ugyanazon a területen termelni. A kertészet a magyar gazda mos­toha gyermeke. Ezért vándorol annyi pénz a külföldre a konyhakerti ter­Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasz­tási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb ház­tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol­tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí­tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község­ben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár utca 34. sz. (Saját székházában.) 120 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövet­kezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents