Harangszó, 1917
1917-12-16 / 34. szám
HARANÓSZÓ. 1917. december 16. 274. tátalan. Jellemző rá nézve, hogy mikor jegyző korában kérdezték, mert csodálták, hogy olyan csöndesen végzi a sok ember sok féle ügyes-bajos dolgát, hogy mit csinál, ha megharagitják, azt mondja: hallgatok. Hátha igen,megharagitják? még jobban hallgatok. A zsoltárokat és a biblia egyes helyeit hallomás után korán megtanulta s felnőtt korában is kedvvel énekelte a zsoltárokat, a biblia igazságait pedig sokszorosan felhasználta költeményeiben és követte magaviseletében. Apja hamuba irt betűkön tanította meg Írni, olvasni s mire iskolába ment, már több könyvet átolvasott. Az iskolában mindig az első volt. Csodálták tanítói is, mások is. Ami könyv a kezébe került, mind elolvasta. A bibliát is korán végig olvasta. Korán kezdett verselni és Szalonta kis poétájának nevezték. Szülei szegénysége miatt más tanulókat tanított. Később Debrecenben tanult. Innen, hogy a tovább tanuláshoz pénzt szerezhessen, elment Kisújszállásra tanítónak, azután Debrecenben tanult ismét. Érezte nagy tehetségét, de nem tudott pályát választani. Festő, szobrász szeretett volna lenni és végül színésznek csapott fel 1836-ban 19 éves korában. Egy vándor társulattal Mármaros- szigetre került. De hamar megunta a Mit köszönhetünk :i reformációnak? Irta: Szalay Mihály. A reformáció megtisztította az egyházat attól a sok emberi találmánytól és visszaéléstől, amely lassanként annyira elborította, hogy alig lehetett benne Krisztus egyházára ismerni. A pogányok sok Istene átjött ide és lassanként benépesítette az eget, csakkogy itt szenteknek nevezték Őket. Azt tartották róluk, hogy több jót tudtak tenni életükben, mint amennyi az üdvösség elnyeréséhez szükséges s az egyház az ilyen felesleges jókat másoknak adhatja el. így keletkezett a bűnbocsátó cédulákkal való szégyenletes kereskedés. Holtuk után pedig közben járnak az Istennél, tehát könyörögni kell hozzájuk. Földi maradványaiknak, vagy ereklyéiknek csodatevő, gyógyító erőt tulajdoninyomort is, a romlott környezetet is. Ezt Írja egyik barátjának: Képzeld a nyomort! pádon hálni, kabáttal takarózni s kölcsön kérni ruhát, mig az ember mosat « »Ha volt is kedvem a színészethez, vég kép elment az e lumpok között.« Egyszer álmában anyját halva látta s nem tudott nyugodni, hét napi gyaloglás után haza érkezett. Anyja pár hét alatt meghalt, apját pedig megvakulva találta. Ilyen állapotban nem tudta elhagyni. Szülővárosában tanító, majd jegyző lett és megházasodva csak hivatalára és családjára gondolt. De azért a tehetség mindig csak tanulásra sarkalta. Sokat olvasott. Megtanult latinul, görögül, németül, franciául és angolul s ezekből költői műveket fordított. 1846-ban »Toldi« cimü költői elbeszélésével pályázott a »Kisfaludy társaság*-hoz s nemcsak a díjat nyerte el, hanem egyszerre a legnagyobb költők közé emelkedett és Petőfi is meleg barátságba fogadta. 1848-ban nemzetőr volt. A szabadságharc után nevelő, majd nagykőrösi tanár. Utóbb fölkerült Pestre és ott halt meg 1882. október 2-án. Legkiválóbb művei a »Toldi«, »Toldi szerelme« és »Toldi estéje.« Ebben a három könyvben Toldi Miklós ifjúságát, férfi korát és öreg korát beszéli el olyan tiszta, zamatos magyarsággal, hogy hozzáfogható mestere tottak, aníi már semmivel sem áll fölötte a bálványozásnak. De emberfeletti hatalommal ruházták fel a I p^pi, rendet is, mikor azt tanították, hfegy a pap megbocsáthatja, vagy megtarthatja a bűnöket, a kenyeret és bort a misében Krisztus testévé és vérévé változtathatja át. A pápa pedig Krisztus helytartójává lett s hit és erkölcsi kérdésekben csalat- kozhatatlan. A papi rend mind jobban elkülönült a világiaktól és azok fölé emelkedett; a pápa meg egyenesen a világ ura akart lenni és megalázott hatalmas fejedelmeket. Minden törekvésük Róma hatalmának növelésére irányult. Ezért léptették életbe a papnőtlenséget, hogy a papokat ne kösse se család, se szülőföld, hanem szivük annál inkább Rómáé legyen s vagyonuk ne szálljon örökösökre, hanem az egyházat gazdagítsa. A népet tudatlanságban tartották, hogy szeme meg ne nyíljék és vezetésüket le ne rázza magáról. Behozatták a fülbegyónást, hogy az emberek bűneiket elsorolva függésbe kerüljenek azoktól, akik lelkűk legféla magyar nyelvnek nincsen. Ebben felette áll Petőfinek is. Hét kötetre való mukái bizonyítják, hogy Petőfi mellett ő a legnagyobb magyar költő s ha Petőfi első az érzelmek meg- éneklésében, Arany első az elbeszélő költészetben. Nekünk külön is büszkeségünk mind a kettő, mert Petőfi evang., Arany ref. vallásu volt s Arany szinte megtestesülése a biblián nevekedett istenfélő egyszerű, becsületes, kötelesség- tudó magyar protestáns embernek. Ezeket a szép lelki tulajdonságokat megtartotta akkor is, mikor az egész ország dicsőítve emlegette nevét. A biblia levegője át meg átjárta lelkét, jellemét, költészetét. Elég lesz ilyen soraira rámutatnunk: Ki ruházza fel a mezők liliomát ? Ki visel hü gondot az égi madárra ? Utlan bujdosónak ki vezérli nyomát? Kit nevez atyjának az atyátlan árva ? Él még a jó Isten, ő engem is szeret, Megadja, ha kérem a napi kenyeret. Vagy: Nemes önbizalom, de ne az önhittség Rugói lelkedet nagy célra feszítsék: Legnagyobb cél pedig itt e földi létben Ember lenni mindég minden körülményben. Vagy olvassa valaki el Toldi történetét, látja hogyan arat a becsületes, romlatlan lelkű 'Miklós diadalt és hogyan lesz Qyörgy, a hálátlan és szívtelen testvér és fiú vadak zsákmánya, mint a biblia mondja a szülők tanítását tettebb titkait ismerik. A szentségek számát hétre emelték stb. A reformáció kimutatta, hogy szentek nincsenek, mert nincs olyan ember, aki bűnt ne cselekedett volna. Felesleges jót senki sem tudott tenni, hanem a legjobb ember is rászorul Isten kegyelmére. Bünbo- csánatot pénzért nem lehet venni; ember nem is, C6ak Isten bocsáthatja meg a bűnöket. Jézuson kívül közbenjárónk nincs, szentekhez imádkozni nem szabad; a papnak nincs a kenyér és bor átváltoztatására csodatevő ereje; Krisztusnak nincs szüksége helytartóra, mert mindig jelen van az egyházban; a pápa is ember, tehát tévedhet; egyedül Isten csalhatatlan. A papi rend nem áll felette a világinak, hanem a pap a gyülekezet megbízottja, akire az ige hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása és a gyülekezet vezetése van bízva; a pápa hatalma nem isteni eredetű, hanem lassanként egyes fejedelmek adományaiból keletkezett. Krisztus azt tanította, hogy aki első akar lenni, legyen a többinek szolgája, tehát
