Harangszó, 1917
1917-12-16 / 34. szám
1917. december 16. HARANOSZÓ. 275. meg nem becsülő gyermekről. Vagy olvassa valaki el Ágnes asszonyt, Á hamis tanút, A wallesi bárdokat, v Lászlót is látja, hogy a lelkiismeret igazabb és keményebb biró minden földi bírónál Aki ilyen költeményeket irt, az nemcsak gyönyörködtetni tud költeményeinek szépségével, hanem nevel, jobbít is azok nemes tartalmával. Arany János arany szavakkal arany igazságokat hirdet s ez őrzi meg nevét időtlen időkig. Kép a magyar protestantizmus történetéből. Irta: KISS SAMU. Haller Gábor halálával a vészfelhő nem múlt el. Katalin ellenségei újabb parancsot eszközöltek ki Haller János nevére. Azonban Teleki az országos törvényekre hivatkozva nem adta ki a gyermekeket. A kormányszék ekkor a katholikus püspökök sürgetésére fegyveres segítséget kórt. A protestáns rendek megtagadták ugyan szavazatukat, sőt még a katholikus Haller György is ellenezte a fegyveres beavatkozást, de a többi katholikus » főurak megszavazták a fegyveres erő használatát; s még.III. Károly király beleegyezését is kinyerték hozzá Egy ezredest rendeltek ki két század katonasággal, hogy a gyermekeket ha kell erőszakkal is tépjék le az anyai kebelről. Hiába folyamodott kegyelemért Teleki József, a miniszterek azt felelték: »Sajnálják a dolgot, látják is, hogy törvénytelen; de őfelsége adott ígérete ellen semmit nem tehetnek. És őfelsége, az ország örökös ura, a törvényt is megbonthatja.« Katalin belátta, hogy már minden hasztalan Lemondott a reményről, hogy gyermekeit megtarthassa; s csak nagy hitének és lelki elejének tulajdonítható, hogy ez alatt a csapás alatt teljesen össze nem törött. Istenre bízva a bosszullást, nem várta be a fegyveres erőszak alkalmazását: 1725. december 4én kiadta gyermekeit. Vérzőbb szivvel vett tőlük búcsút, mint annak idején meghalt kis fiától. Mintha csak érezte, sejtette volna, hogy gyermekeinek tőle való elszakitasáből s idegen környezetben és vallásban való neveltetéséből fog eredni az a tőszurás, mely anyai szivét legfájóbban járja egykoron át. Balsejtelme valóra vált: ellenségei gyermekeibe az egyedül üdvözítő egyház gyűlölködő szellemét csepegtetvén, ellene fordították őket s ez álDe a baj a közmondás szerint nem jár egyedül. Jöttek sorra a többi csapások. 1729-ben Telekitől született József fiát, 31-ben Zsigmondot, majd Gábort és Klárát temette el Mindezek betetőzéséül 1732-ben meghalt a férje is. özvegyen maradt igy ismét ; támasz s vigasz nélkül, egyedül, mérhetetlen fájdalmával. A tengernyi bánat, csapás végre is ágynak döntötte. Súlyos beteg lett, úgy hogy életben maradásához sem volt mái remény. A testi szenvedéseknél is nagyobbak voltak azonban lelki fájdalmai. Nemcsak első, hanem második férjének rokonai is követelésekkel léptek föl vele szemben- Kétszer is megújították ellene a port, mígnem Katalin, hogy a további zaklatásokat elkerülhesse, a Teleki-jószágoknak több mint a felét önként átengedte az éhes rokonoknak. A kapzsi rokonok által okozott keserűségen is túltett a saját édes leánya, Haller Borbála, akit katholikus hitben nevelvén anyjától egészen el- hidegitettek. Úgy hogy bigottságában folytonosan gunyjaival és rágalmaival üldözte édesanyját protestáns vallásáért. Katalin csak tűrte egy ideig nyugodtan szive magzatának sértegetéseit ; nem neki, hanem rossz in- dulatu, iránta ellenséges érzelemmel viseltető környezetének tudta be a könnyithetik egymásnak a haladást. Hogy Luther milyen magas méltóságot tulajdonított a világi foglalkozásoknak és a családi életnek, kitűnik ezekből a szavaiból: „Az a családapa, aki házát isteni félelemben kormányozza, gyermekeit és cselédjeit Istennek félelmére és ismeretére, természetességre és tisztességre szoktatja és neveli, üdvös és szent állást foglal el. Ép úgy a nő, aki gyermekeit étellel, itallal ellátja, mosdatással és fürösztéssel gondozza, ne kérdezősködjék más szentebb, boldogabb foglalkozás után. Valamint a házban lévő szolgák és szolgáló lányok is, midőn uruk parancsa szerint cselekesznek, Istennek szolgálnak s amennyiben a Krisztusban hisznek, sokkal inkább tetszik Istennek, ha szobát sepernek, vagy lábbelit tisztogatnak is, mint a barátoknak minden imádkozása, böjtölése, misézése s mindaz, amit ők magasztos isten- tiszteletként dicsőítenek. A protestáns lelkészek tiszta családi életükkel általában véve nemesitő hatással vannak mások *) Felolvastatott a győri evang. bélmisz- sziói egyesület reformációi vallásos estélyén. a pápa jogtalanul kiván és gyakorol világi hatalmat. A papnőtlensógnek a szentirásban semmi alapja nincs; az apostolok között többen családos emberek voltak. A népet nem szabad sötétségben tartani. A fülbe- gyónást el kell törölni. Szentség csak kettő van, mert Jézus ilyenül csak a keresztséget és az úrvacsorát rendelte stb. A reformáció visszaállitotta a helyes isteni tiszteletet. Míg az első keresztyének isteni tisztelete egyszerű volt és felerészét Isten igéjének olvasása és magyarázása alkotta, később képekkel, szobrokkal diszitett, fényes templomokban, fényes ruhában, töinjénezéssel végezték az isteni tiszteletet, amelynél az Isten igéjét a mise szorította háttérbe. Nálunk visszatért az egyszerűség s a főhelyet ismét az ige foglalta el. Nem arra törekszünk, hogy a szemet és képzeletet kápráztassuk, hanem Istent minél inkább lélekben és igazságban imádjuk. A reformáció megtanított a világi hivatás és családi élet megbecsülésére, tál döfték keblébe a legélesebb, leg- sebzőbb gyilkot. mert a kath. egyházzal szemben azt valljuk, hogy a papi rend nem ált fölötte a világinak; mindenkire ráülik az apostol szava: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nép vagytok és oly nép, amelyet Isten sajátjának tart.“ Mindnyájan papok vagyunk, mert mind szabadon járulhatunk Istenhez és kiengesztelőd hetünk vele. Mindegyikünk szolgálhat Istennek és vezethet másokat Istenhez. Mindegyikünk mutathat be áldozatot szive törödelmében és áhitatában. Mindegyikünket Isten állította a maga helyén munkába. Minden nemes érzelemmel végzett munka istentisztelet, és javitó hatással van elvégzőjére. A házasság Isten rendelése és nem szabad azt erkölesi tekintetben alább valónak tartani a papnőtlenségnél és a zárdái életnél. Mig a családi élettől és természetes örömöktől való tartózkodás sok titkos bűnre és képmutatásra csábit, addig a családtagok nemcsak az élet gondjait segítik egymásnak hordozni, hanem a jobbulás utján, Isten felé is 1 Egy hitvalló asszony.*)
