Harangszó, 1917

1917-12-02 / 32. szám

1917. december 2. HARANOSZÓ. 259.

kedett az iskolai élet szűk körén, mert az országra nézve azt a szép munkát kezdette meg, amit a híres keszthelyi .helikoni ünnepek« folytattak, aminek örök otthonául a »legnagyobb magyar«, Széchenyi István gróf 1825-ben a »Magyar Tudományos Akadémiá«-t alapította meg. Egy másik ilyen országos jelentőségű egyesület volt intézetünkben az 1827-ben alakult és 1883-ig fennálott „Deákkuti vármegye“, mely mint majálisrendező egyesül és elsősorban is a »magyar viselet, magyar zene, tánc és magyar nyelv ápolása« céljából létesült, de szervezetével, diák-főispán, alispán, főjegyző, superintendens választásával, alkotmányos életével, mint a közéletre nevelő, jellemfejlesztő intézmény emelkedett ki és töltötte be nagy hivatását. Az önművelésnek, a testvériség ápolásának, az önmagán és egymáson való segíteni akarásnak szelleme teremtette meg egymásután a szintén országos hírnévre emelkedett »Gyorsírókért, Zene-Társaságot, Deáksegélyzőegyesületet.

A soproni líceum, mint a dunántúli egyházkerület iskolája. A the- ológiai és a tanitóképzőintézet.

A nemzeti érzést, a hazaszeretetei mint a múltban, úgy 1848-ban, a szabadságharc idején is hiven ápolta az intézet az ifjúság lelkében. Müllner

a francia tábornokok 1550.-ből fenmaradt iratukban III. Gyula pápának azt a tanácsot, hogy „a szentirás olvasását, amennyire lehet, korlátozni kell,“ mert, amint mondják „ez az a könyv, amely különféle viharokat és lázadásokat támasztott ellenünk, úgy hogy majdnem tönkre mentünk.“ A bibliától való félelem idővel akkorára nőtt, hogy a Szentkönyvet ezrével égették meg, a biblia terjesztő társulatokat pedig a pápák „a ke- resztyénség pestisének“ nevezték és egymás után adták ki ellene s a bibliaolvasás ellen irataikat: igy 1824-ben, 1829-ben, 1840-ben, 1844- ben, 1846-ban, 1849-ben, 1864-ben.

Á katholikus hívek ma sem olvashatják szabadon a szentirást.

A reformátorok ellenben siettek a nép kezébe adni, hogy a léleknek mindennapi tápláléka legyen. Beteg a test, ha nem kívánja a mindennapi kenyeret: beteg a lélek, ha nem éhezi és szomjuhozza az Isten igéjét. A mi hitünknek és életünknek zsinórmértéke és fundamentoma az evangéliom. Ezért is neveznek benMátyás tanár mint parancsnok vezette a honvédelemre készülő ifjúságot a katonai gyakorlatra. A szabadság vágy azonban szertelenségekre is ragadta az ifjúságot, aminek következménye rendbomlás s a tanításnak majdnem félévig való szünetelése lett.

A szabadságharc gyászos levere- tése után nemzetünk sorsában iskolánk is osztozott. Egyidőre elveszítette nyilvános jellegét. Az iskola megmentése érdekében azonban az egyházkerület mindent elkövetett. Már 1853-ban teljesen kiegészített tanári karral Király József Pál igazgatósága alatt mint egyházkerületi intézet nyílik meg a líceum, melynek azután nemsokára a kormány is visszaadta a nyilvánossági jogát. E nehéz időkbe esik a tanító és lelkészképzés továbbfejlesztésének ügye is. A theológiai tárgyak előadására az intézet felsőbb fokozatán ugyan már a régebbi időben is nagyobb súlyt helyeztek, azonban a tanítóképzés terén kevesebb történt. Azért ezt sem hanyagolták el; a gimnáziumi tanulók közül azok, kik a tanítói pályára készültek, néhány szaktantárgyban külön oktatásban részesültek. Ezzel a kezdetleges állapottal szemben e téren óriási haladást jelentett 1857-ben a soproni ev. tanítóképző intézet felállítása, melynek érdekében Király József Pál tanünket evangélikusoknak. Ehhez fordulunk, ha útmutatóra van szükségünk. Lutherral valljuk: „Teljesen elég nekünk, ami a bibliában van, hogy minden dologban tudjuk, mihez tartsuk magunkat.“ II. Vilmos német császár azt mondja: „Én gyakran és szívesen olvasgatom a bibliát, amely ott fekszik éjjeli szekrényemen és gyönyörű gondolatokat húztam alá benne. Nem tudom megérteni, hogy oly sok ember van, aki olyan keveset foglalkozik az Isten igéjével. Minden gondolatomnál és cselekedetemnél felteszem a kérdést, vájjon mit szól hozzá a biblia. Rám nézve valóságos forrás, amelyből erőt és világosságot meritek. A félelem és aggodalom óráiban ehhez a vigasztaló kincshez fordulok.“ Valóban az élet könyve ez, nemcsak abban az értelemben, hogy az örök élet felé vezet, hanem azért is, mert az élet minden fordulatára van Istentől szava. Ha gyermek vagy, tekints a 12 éves Jézusra. Ha ifjú vagy, lépj János, vagy Timótheus nyomába. Ha családfő, vagy családtag vagy, tartsd

nár s igazgató és Kolbenheyer Mór lelkész Németországot, Angliát és Hollandiát bejárták s a felállítandó tanítóképző intézet javára gyűjtöttek. Az uj intézet megallapitásában s tovább fejlesztésében a fentebb említetteken kívül különösen Pálfy József vette ki a munkából az oroszlán részt.

A theológiai intézet a Bach-kor- szakban két évfolyam volt, 1861-ben azt három évfolyamúvá bővitették s kötelezővé tették a negyedik évfolyamnak egy külföldi egyetemen való hal- gatását is. A hatvanas, hetvenes években a theológián Pálfy József, Müllner Mátyás, Petrik János Jakab s majd Rajcsányi János tanítottak, a filozófia tárgyakat pedig Domanovszky Endre adta elő. Még megemlitjük, hogy 1861 -ben az abba hagyott jogi szakoktatást is felújították, amit azonban csak 3 éven át folytathattak.

Ennek a korszaknak a tanárai is különösen az által tűntek ki, hogy az ifjúságnak az önművelésre, lelki- ismeretes tovább képzésre indítást adtak. Dóczi Lajos a nagynevű iró és Schneller István a kiváló tudós egyetemi tanár, a soproni líceum egykori növendékei nagy hálával emlékeznek meg erről s e téren különösen Thiering Károly tanár nevét

emeljük ki. Folytatjuk.

magadat a kolos^éi levél 3. részének idevágó verseihez. Ha szegény vagy, tanulj Lázártól. Ha gazdag vagy és e világhoz ragadsz, vedd eszedbe a példázatbeli gazdag, vagy gazdag ifjú sorsát. Ha keresztet hordozol, tekints Jézus keresztjére. Ha elmúlásodat érzed, olvastasd el magadnak az I. korinthusi levél 15. részének második felét stb. Egy afrikai néger a szentirást olvasva azt kérdezte a hittérítőtől: „mikor ' járt Jézus az ő vidékükön s a hittérítő kérdésére, hogy mért szeretné ezt tudni, azt felelte, mert Jézus olyanokat mondott, amelyek nagyon ránk illenek.“ Igen, olvassa csak akárki, úgy érzi, hogy Isten igéje éppen őneki szól, éppen ő rá illik. Megkeresi és elitéli bennünk a legelrejtettebb bűnt is s megtalálja és ébresztgeti a lelkünk mélyén szunnyadó jót is. Boldog, gazdag életű emberré lesz, aki napról-napra ennek a könyvnek hatása alá adja magát.

Mi nem is tiltjuk, hanem sürgetjük a biblia olvasását. Arra törekszünk, hogy híveink bibliás keresztyének