Harangszó, 1917

1917-12-02 / 32. szám

1917. december 2. HARANOSZÓ. 259. kedett az iskolai élet szűk körén, mert az országra nézve azt a szép munkát kezdette meg, amit a híres keszthelyi .helikoni ünnepek« folytat­tak, aminek örök otthonául a »leg­nagyobb magyar«, Széchenyi István gróf 1825-ben a »Magyar Tudomá­nyos Akadémiá«-t alapította meg. Egy másik ilyen országos jelentőségű egye­sület volt intézetünkben az 1827-ben alakult és 1883-ig fennálott „Deákkuti vármegye“, mely mint majálisrendező egyesül és elsősorban is a »magyar viselet, magyar zene, tánc és magyar nyelv ápolása« céljából létesült, de szervezetével, diák-főispán, alispán, főjegyző, superintendens választásá­val, alkotmányos életével, mint a köz­életre nevelő, jellemfejlesztő intézmény emelkedett ki és töltötte be nagy hi­vatását. Az önművelésnek, a testvé­riség ápolásának, az önmagán és egymáson való segíteni akarásnak szelleme teremtette meg egymásután a szintén országos hírnévre emelke­dett »Gyorsírókért, Zene-Társaságot, Deáksegélyzőegyesületet. A soproni líceum, mint a dunán­túli egyházkerület iskolája. A the- ológiai és a tanitóképzőintézet. A nemzeti érzést, a hazaszeretetei mint a múltban, úgy 1848-ban, a sza­badságharc idején is hiven ápolta az intézet az ifjúság lelkében. Müllner a francia tábornokok 1550.-ből fenmaradt iratukban III. Gyula pápának azt a tanácsot, hogy „a szentirás olvasását, amennyire le­het, korlátozni kell,“ mert, amint mondják „ez az a könyv, amely különféle viharokat és lázadásokat támasztott ellenünk, úgy hogy majdnem tönkre mentünk.“ A bib­liától való félelem idővel akkorára nőtt, hogy a Szentkönyvet ezrével égették meg, a biblia terjesztő társulatokat pedig a pápák „a ke- resztyénség pestisének“ nevezték és egymás után adták ki ellene s a bibliaolvasás ellen irataikat: igy 1824-ben, 1829-ben, 1840-ben, 1844- ben, 1846-ban, 1849-ben, 1864-ben. Á katholikus hívek ma sem ol­vashatják szabadon a szentirást. A reformátorok ellenben siettek a nép kezébe adni, hogy a léleknek mindennapi tápláléka legyen. Beteg a test, ha nem kívánja a mindennapi kenyeret: beteg a lélek, ha nem éhezi és szomjuhozza az Isten igé­jét. A mi hitünknek és életünknek zsinórmértéke és fundamentoma az evangéliom. Ezért is neveznek ben­Mátyás tanár mint parancsnok ve­zette a honvédelemre készülő ifjúsá­got a katonai gyakorlatra. A szabad­ság vágy azonban szertelenségekre is ragadta az ifjúságot, aminek kö­vetkezménye rendbomlás s a tanítás­nak majdnem félévig való szünetelése lett. A szabadságharc gyászos levere- tése után nemzetünk sorsában isko­lánk is osztozott. Egyidőre elveszí­tette nyilvános jellegét. Az iskola megmentése érdekében azonban az egyházkerület mindent elkövetett. Már 1853-ban teljesen kiegészített tanári karral Király József Pál igazgatósága alatt mint egyházkerületi intézet nyí­lik meg a líceum, melynek azután nem­sokára a kormány is visszaadta a nyilvánossági jogát. E nehéz időkbe esik a tanító és lelkészképzés tovább­fejlesztésének ügye is. A theológiai tárgyak előadására az intézet felsőbb fokozatán ugyan már a régebbi időben is nagyobb súlyt helyeztek, azonban a tanítóképzés terén kevesebb történt. Azért ezt sem hanyagolták el; a gim­náziumi tanulók közül azok, kik a tanítói pályára készültek, néhány szaktantárgyban külön oktatásban részesültek. Ezzel a kezdetleges álla­pottal szemben e téren óriási hala­dást jelentett 1857-ben a soproni ev. tanítóképző intézet felállítása, mely­nek érdekében Király József Pál ta­nünket evangélikusoknak. Ehhez fordulunk, ha útmutatóra van szük­ségünk. Lutherral valljuk: „Teljesen elég nekünk, ami a bibliában van, hogy minden dologban tudjuk, mihez tartsuk magunkat.“ II. Vilmos német császár azt mondja: „Én gyakran és szívesen olvasgatom a bibliát, amely ott fekszik éjjeli szekrényemen és gyönyörű gondo­latokat húztam alá benne. Nem tudom megérteni, hogy oly sok ember van, aki olyan keveset fog­lalkozik az Isten igéjével. Minden gondolatomnál és cselekedetemnél felteszem a kérdést, vájjon mit szól hozzá a biblia. Rám nézve valóságos forrás, amelyből erőt és világossá­got meritek. A félelem és aggodalom óráiban ehhez a vigasztaló kincshez fordulok.“ Valóban az élet könyve ez, nemcsak abban az értelemben, hogy az örök élet felé vezet, hanem azért is, mert az élet minden for­dulatára van Istentől szava. Ha gyermek vagy, tekints a 12 éves Jézusra. Ha ifjú vagy, lépj János, vagy Timótheus nyomába. Ha csa­ládfő, vagy családtag vagy, tartsd nár s igazgató és Kolbenheyer Mór lelkész Németországot, Angliát és Hol­landiát bejárták s a felállítandó ta­nítóképző intézet javára gyűjtöttek. Az uj intézet megallapitásában s to­vább fejlesztésében a fentebb emlí­tetteken kívül különösen Pálfy József vette ki a munkából az oroszlán részt. A theológiai intézet a Bach-kor- szakban két évfolyam volt, 1861-ben azt három évfolyamúvá bővitették s kötelezővé tették a negyedik évfolyam­nak egy külföldi egyetemen való hal- gatását is. A hatvanas, hetvenes évek­ben a theológián Pálfy József, Müll­ner Mátyás, Petrik János Jakab s majd Rajcsányi János tanítottak, a filozófia tárgyakat pedig Domanovszky Endre adta elő. Még megemlitjük, hogy 1861 -ben az abba hagyott jogi szakoktatást is felújították, amit azon­ban csak 3 éven át folytathattak. Ennek a korszaknak a tanárai is különösen az által tűntek ki, hogy az ifjúságnak az önművelésre, lelki- ismeretes tovább képzésre indítást adtak. Dóczi Lajos a nagynevű iró és Schneller István a kiváló tudós egyetemi tanár, a soproni líceum egy­kori növendékei nagy hálával emlé­keznek meg erről s e téren különö­sen Thiering Károly tanár nevét emeljük ki. Folytatjuk. magadat a kolos^éi levél 3. részé­nek idevágó verseihez. Ha szegény vagy, tanulj Lázártól. Ha gazdag vagy és e világhoz ragadsz, vedd eszedbe a példázatbeli gazdag, vagy gazdag ifjú sorsát. Ha keresztet hordozol, tekints Jézus keresztjére. Ha elmúlásodat érzed, olvastasd el magadnak az I. korinthusi levél 15. részének második felét stb. Egy afrikai néger a szentirást olvasva azt kérdezte a hittérítőtől: „mikor ' járt Jézus az ő vidékükön s a hit­térítő kérdésére, hogy mért szeretné ezt tudni, azt felelte, mert Jézus olyanokat mondott, amelyek nagyon ránk illenek.“ Igen, olvassa csak akárki, úgy érzi, hogy Isten igéje éppen őneki szól, éppen ő rá illik. Megkeresi és elitéli bennünk a legelrejtettebb bűnt is s megtalálja és ébresztgeti a lelkünk mélyén szunnyadó jót is. Boldog, gazdag életű emberré lesz, aki napról-napra ennek a könyvnek hatása alá adja magát. Mi nem is tiltjuk, hanem sürgetjük a biblia olvasását. Arra törekszünk, hogy híveink bibliás keresztyének

Next

/
Thumbnails
Contents