Harangszó, 1917

1917-09-23 / 25. szám

HARANQSZÖ. 1917. szeptember 23. i yo ©rs2áű»eyiláű. Az egyház köréből. Kitüntetés Böjtös László tábori lelkészt, lapunk munkatársát az ellenség előtt tanú­sított bátor magatartásáért Ő Felsége a Signum Laudissal tüntette ki a kardokkal. Hónapokkal ezelőtt pedig megkapta a Vö­röskereszt II. osztályú díszjelvényét a hadi ékítménnyel. Választások. A dunántúli egyházkerületi gyámintézet Pálmai Lajos, győri lelkészt választotta meg gyáminté éti elnökké. — A pozsonyi theol. akadémai, megüresedett igazgatói állásra, Kovács Sándor, pozsonyi theol. akad. tanárt választotta meg. — A soproni tanitóképezdében Lenk Jenő, sel- meczbányai tanárt választották rendes ta­nárrá. — A kőszegi leányiskolához Kovács Margit és Mikó Vilma helyettes tanári, úgy­szintén Kiss István, segédlelkész, ezen in­tézethez a latin nyelvi tanszékre nyert meg­hívást. Segédlelkészek elhelyezése. Szabó Gábor, dunántúli egyházkerületi segédlel­kész Czelldömölkre, Novák Rezső Czell- dömölkröl Dombóvárra adminisztrátornak, Godina István, Dombóvárról Battyándra, Baráth József, Pécsről Nagyalásonyra, Ko­vács István Pécsre, Kéri János Paksra, Ráth György Lajoskomáromba nyert el­helyezést. A tábori lelkészek köréből. A hadve­zetőség Schum Vilmos, tábori lelkészt Bu­dapestről Mostárba, Horváth Lajost Buda­pestről az olasz harctérre helyezte át.- Buda­pestre Danielisz Róbert, nagyszalóki segéd- lelkészt hívta be, úgyszintén Flachbart Ká­roly, óbecsei lelkészt és Síkos Kálmán, tótkereszturi segédlelkészt is behívta a had^ vezetőség, tábori lelkészi szolgálatra. — Krafta Ferdinánd, tábori lelkészt fölmen­tette, Kirnbauer Gyula, ménhárdi lelkészt pedig szabadságolta a hadvezetőség. Gre- guss Gyula, tábori fölelkész, a Ferenc Jó­zsef rend lovagkeresztjét kapta a hadiérem szalagon kitüntetésül. Alapítvány. Néhai Szinicz Lajos ales- peres emlékére, ötezer koronás alapítványt tett a bodóhegyi gyülekezetnél, az elhunyt­nak fia, Szinicz Lajos, az eszéki gyüleke­zet felügyelője. Másodlelkész kinevezés. Kapi Béla, dunántúli püspök, Horváth Lajos, jelenleg tábori lelkészt, nevezte ki püspöki másod­lelkésznek. Lelkészbeiktatás. Augusztus 26-án ik­tatták be Liptai Lajos, sárosi esperes lel­készi állásába az eperjesi egyház uj lel­készét, Fábry Viktort. Isten áldása legyen munkáján ! Halálozások. Margócsy József, Pest- vármegye kiérd, főesperese, a losonczi egyház nyug lelkésze, életének 80, lelkész- kédésének 62. évében Losonczon elhunyt. — Magához szólította az Ur Kovácsovics Mihály, vágujhelyi kántortanitót is, életének 79. évében. Az elhunyt 52 évig szolgálta az egyházat és annak iskoláját. — Rátkai Lajos az alsómaráczi gyülekezet 30 éven át volt tanítója 60 éves korában elhunyt. Legyen emlékük áldott. Várpalotáról irja az ottani lelkész: „A „Harangszó“-ban a közelmúltban megjelent lelkes felhívás, úgy látszik, nem hangzott el hiába. Híveink kezdik megérteni, miként állíthatnak a háborúban elhalt szeretteik­nek márványkőnél maradandóbb emléket. A várpalotai evang. gyülekezetben is még­értette azt a felhívást egy vallásos és igen megpróbált család: Bánki János és neje Nagy Juliánná, két hősi halált halt fiuknak: Bánki Imrének és Bánki Pálnak emlékére a gyülekezet fenntartási alapjára 300 korona alapítványt tettek. Ez az emlék maradan­dóbb lesz mint a legdrágább márványból készült emlékkő, állni és élni fog, amig áll az a gyülekezet, melynek a hősi halált hal­tak is buzgó tagjai voltak. A fiukat vesz­tett szülőket vigasztalja meg a jó Isten.“ Egy régi család utolsó sarja halt hősi halált Királyföldi Király Ferencben, aki Beregtompaházán lakó özv. anyjának egyet­len fia volt. A fiát és benne a régi nemes család férfiágának kihaltát gyászoló anya fia emlékére a nagygeresdi templom alap javára 600, a pórládonyi iskola javára 200, a honvédsirokra 10, a Harangszó terjesz­tésére 10 koronát adományozott. Luther-mellszobor. A reformáció négy- százados jubileuma alkalmából Baldauf Gusztáv, pécsi lelkész, elkészíttette dr. Luther Márton mellszobrát, kétféle nagy­ságban. A mellszobor Nagy Mihálynak, a pécsi Zsolnay-gyár kiváló szobrászművé­szének az alkotása. A természetes nagy­ságú mellszobor körülbelül 65 cm., a kisebb körülbelül 24 cm. magas, mindkét nagy­ságban kétféle kivitelben kapható: vagy márványfényezett, vagy bronzirozott gipsz­öntvényben A márványfényezett nagy mell­szobor ára 50 K, a bronzirozott nagy mell­szoboré 65 K, a márványfényezett kis mell­szobor ára 12 K, a bronzirozott kis mell­szoboré pedig 15 K. Szállítás és csoma­golás költségeit a megrendelő viseli. A nagy mellszobornál 8 K, a kisebbiknél 4 kor. kerül a csomagolás. A szállítás vagy után­vétel, vagy a pénz előzetes beküldése mel­lett eszközöltetik. Miután a szobor sokszo­már találkozásuk első percében megszeretett s akinek képét édes — kinos epekedések közt már régóta szivében hordozá. De boldognak érezte magát Luther is, mert Katá­jában megvoltak mindazok a tulaj­donságok, amelyek a nyugodt és megelégedett családi életnek alapját képezik. Férjéhez minden tekintet­ben méltó és jó feleség volt. Egy­szerű és türelmes, szelíd és enge­delmes, de azért határozott jellem : értelmes fő, vallásos és nemes lélek. Amellett kiváló gazdaasszony, aki a főzőkanállal és tűvel is ügyesen tudott bánni; valamint a háztartás egyéb apró — cseprő dolgaihoz is értett. Mindenek felett pedig férjén rajongó szeretettel csüngött; amit ő mondott, azt ellenmondás és ké­telkedés nélkül fogadta. Részt vett annak minden munkájában; híven megosztott vele örömöt s bánatot egyaránt. A családi kört valóságos szentéllyé varázsolta, amely fölött a szeretet és békesség angyala ter­jesztő ki áldó és védő szárnyait. Hát niég mekkora lett boldog­ságuk,'mikor már a gólya is kele­pelgetni kezdett a ház tetején. Hat gyermekük született: János, Erzsé­bet, Magda, Márton. Pál és Margit. Szóval: „Bőven volt az istenáldás, Jobra balra a sok gyermek, Játszottak és enyelegtek. S gondjaiért az anyának Sok bajt, örömöt adának“. Eleinte különösen örömöt. Mert Katalin' egészen új életet élt, a boldogságnak egy új forrása nyí[t meg számára, hogy gyermekei szü­lettek. Amilyen hü és jó feleség volt, olyan szerető édesanya vált belőle. Szeretetét hogy megoszt­hatta férje és gyermekei között, nemcsak hogy kisebbedett azáltal, hanem inkább fokozódott. Hiszen a szeretetnek az a sajátsága, hogy megosztva csak nagyobbodik. Férje oldalán, gyerinekai körében érezte csak Katalin igazán megelégedet- nek és boldognak magát. Nem cserélte volna el azt a meleg ott­hont egy koronával. Pedig a világ bálványozása, hercegek és fejedel­mek hódolata férjével szemben mily könnyen tehették volna rá nézve unalmassá, terhessé a családi fészket; sok asszony mint kívánt volna az ő helyében sütkérezni férjének dicsőségében, tündökölni mások előtt, csodáitatni és bámul- tatni a nagy világtól. Ő nem. Meg­maradt egyszerű, házias nőnek, gyöngéd feleségnek és gondos anyának. Meg is volt ám vele Luther elé­gedve. Egyik barátjához küldött levélben ily áradózó szavakkal irt róla: „Üdvözöl Katica, az én — oldalbordám. Hála Istennek, jól érzi magát. Készséges hozzám és min­denben engedelmes. Több, mint amennyit vártam. Nem is cserél­ném föl szegénységemet még'Krő- zus kincsével sem. Ha fiatal ember volnék és Katámat elveszítve, akár egy királynőt kínálnának, mégse veném el: nem nősülnék meg töb­bé. Ritka és drága kincs ő nekem, akit csak szeretni és becsülni tu­dok. Többre tartom mint a francia királyságot, vagy a velencei ural­mat. Bizony nem lehetJdrágább kincs a földön a megszentelt házas­életnél. Istennek kétségkívül leg-

Next

/
Thumbnails
Contents