Harangszó, 1917

1917-04-20 / 16. szám

szag papja« lett, vagy timármester és egyházfi maradt, volna ? Nem volna-e sokkal szegényebb egyházunk hazánk és az emberiség, ha ezek és annyi más kiváló ember tudomány nélkül elvesztek volna lent a szegénységben. így meg kiemelkedtek, és pénzzel soha meg nem fizethető lelki kincsekkel gazdagították a világot és embertársaikat.

Amit tehát az iskolákra áldozunk, olyan magvetés, amely kiváló emberekben, bölcs vezetőkben, hűséges lelki tanítókban, műveltebb különb hívekben, polgárokban harmincszorosán, hatvanszorosan sőt százszorosán megtermi gyümölcsét egyházunk, hazánk, emberi nemünk javára. Nekünk mint kicsiny nemzetnek műveltséggel, lelki erővel, belső derékséggel kell lélekszámúnk csekélységét kipótolni, ha elveszni nem akarunk.

Mikor egyik holland város megmentette az országot az ellenségtől s ezért meg akarták jutalmazni, legszebb jutalmul felsőbb iskolát kért. Ha mi is igy fel tudnánk fogni és meg tudnánk becsülni az iskolák nagy jelentőségét és nemzet fentartó szerepét!

Gazdag1 kalászok.

— Idézetek. Jellemzések. —

Luther az iskolákról: »Ahol az iskolák szaporodnak, ott minden rendben van és az egyház az igazságban marad. Igen, ha a tan is tiszta. Hadd legyünk mi csak doktorok és mesterek, a tanuló ifjúság pedig az egyház magvetése. Ha iskolák nem volnának, holtunk után ugyan kik lépnének a mi helyünkbe ? Az egyház miatt kell nekünk a keresztyén iskolákat fen- tartanunk, mert az Isten iskolák által tartja fenn az egyházat.«

Luther a Szentlélek elnyeréséről: »Jegyezd meg jól, hogy Isten a Szentleiket csakis azoknak adja, akik tőle kérik és vágyódnak utána. De ne feledd el, hogy mint minden imádságnak, ennek is egyedül Jézus nevében kell történnie, úgy könyörögvén, hogy Isten eme javakat Jézusnak, az ő fiának és a mi megváltónknak érdeméért adja meg. Mindazáltal az imádság magában véve nem elég. A Szentlélek ugyanis csupán az ige és a szent sakramentomok közvetítésével működik. Aki tehát ezektől tartózkodik, soha sem fog a Szentlélekben részesülni. Az a háromezer lélek sohasem tért volna meg, ha előbb az igét nem hallotta volna; midőn ■

1917. május 20

HARANQSZO

azonban az igét halották és az szivükre hatott, azonnal meg is keresz- telkedtek.

Emellett nem szabad a Szentlelket munkájában gonosz és istentelen élet s szántszándékos bűnök által megakadályoznunk, vagy őt magunktól végkép elriasztanunk, mert a Szentlélek ott nem lakozhatik, ahol az ördög tanyáz.«

A hosszú életről.

Mikor az ó szövetségben a sok hosszuéietü emberről olvasunk, csu- dálkozunk azon, hogy a mai ember megközelítőleg sem éri el az ó szövetségi emberek életkorát. 90-dik zsoltárnak 10-dik verse már csak 70- legfeljebb 80 esztendőre teszi az emberek átlagos életkorát, a mi időnk emberének átlagos kora pedig Magyarországon csak 46 esztendő. Az orvosi tudomány megállapította, hogy a mostani kor emberének is legalább 100 év-ig kellene élni, ha helyesen élne. Az ájlatok általában ötszörannyi ideig élnelc, mint a meddig növekedésük tart. Mivel az emberi test a

20-dik életévében fejezi be növekedését, az embernek legalább 100 évig kellene élni. Hogy ez lehetséges is, bizonyítja az a körülmény, hogy katonáink Montenegró és Albánia elfoglalásakor feltűnően sok 100 éves és 100 éven felüli embert találtak s csűdálkozva látták, hogy a 60 éves emberek még teljesen jómagabirók. A Balkán félszigeten 1906-ban ötezer 100 évesnél idősebb ember élt. Franciaországban évenként 150 ember hal meg 100-dik életévén túl. Miben van tehát a hosszú élet titka? Az orvosi tudomány megállapitá§a szerint az egyszerű élet mód rendszeres munka és sok szabad levegő nyújtják hosszúra az ember életét. Ezt bizonyítja a hires angol államférfiu, Glad- stoné példája, a ki 85 éves kora dacára, a hivatalos munka után való pihenésül saját erdejében fákat döntögetett. A hires német hadvezér, Moltke 90 éves korában ezt mondta: akármilyen rossz idő legyen, sohasem töltöm az egész napot ott benn.

A zsidók ősatyái pásztoremberek voltak, sokat mozogtak a szabad levegőn s túlnyomóan tejjel éltek. A balkáni népek terméketlen országukban kénytelenek egyszerűen élni és sovány földjükön sokat kell a szabadban mozogniok, hogy mindennapi kenyerüket megszerezzék s mindezek mellett vallásuk tiltja a szeszes italok élvezését!

123.

A magyar ember túlságosan jól él ahhoz, hogy sokáig élhesen s a nyári hónapok munkája után kicsiny ablakos, ritkán szellőztetett lakásában télen elsorvad annak az egészségi tőkének egyrésze, amit nyáron, a szabad levegőn való mozgás által gyűjtött. Sok tudatlan magyar azzal is rövidíti életét, hogy télrejakásának legkisebb, legsötétebb zugában húzódik meg, sőt lakószobájában főz s az amúgy is romlott levegőt a férfiak tele pipálják s csak mikor már a lámpás is el akar aludni, akkor nyitják ki egy keveset az ajtót! A mit a jó magyar igy fában takarít, kénytelen 3 - 4-sze- resen orvosra meg patikára költeni. Ennek a helytelen életmódnak a következése, hogy Magyarországon minden hetedik ember tüdővészes s ennek a betegségnek sokkal több áldozata van, mint a leggyilkolóbb háborúnak.

Sok levegő, sok napfény; egyszerű, munkás, józan élet az egészség alapja, az egészség a hosszuélet forrása.

»Taníts meg minket, — Uram — hogy tudhassuk meg a mi napjainknak számát, hogy járhassunk bölcs szívvel!« (90, Zs. 12.) B. /.

Miska első és utolsó klumpája

Irta : Fábián Imre.

Közeledett a szerdahelyi levelesi vásár. Nagy nyugtalansággal várta azt minden szülő és minden gyermek a tájon. A levelesi vásár épen arra az időre esett, amikor hideg lett a mezítláb, amikor meleg gúnya, cipő, csizma kellett annak a seregnek is, amelyik nyáron cipőt, ruhát nem szaggatott.

Tudták ezt a kalmárok is jól. Megrakodtak annyi áruval, hogy Szerdahely és vidéke minden fia, leánya megtalálta sátorukban a télre szükséges jóféle meleg ruhát és lábbelit. Jobb vásárjuk alig kínálkozott a tájon, mint ez a levelesi vásár. Árulók és vásárlók hát egyformán örültek — már, akik otthon vannak, hogy felvirradt a várva várt levelesi vásár napja.

Alig volt azonban, akinek szive ezen a reggelen hangosabban dobogott volna, mint a Kovács Miskáé. Ettől a naptól és ettől a vásártól várta legszebb álmai megvalósulását. Neki cipőben, csizmában nem kellett hiányt szenvednie, hisz édesapja a helység legjobb módú cipésze volt, aki 3 4 segédjével szabta-varta a

szebbnél-szebb —- bár a háború alatt elég borsos áru — cipőit. Más va-